2011. augusztus 27., szombat

Követendő kereskedői magatartás

Szombatonként szoktunk piacolni, melynek első állomása általában a Vasedény volt (ami után jön a Vajas, aka Diszkont, majd a piac, és végül a Sajtos). Erőteljes riadalommal vettük tudomásul pár hónapja, hogy a Vasedény, mint olyan, beadja a kulcsot, ám örömmel láttuk, hogy a piac melletti boltjuk nem szűnik meg, csak átalakul - és bizony, nem is olyan régen előbújt a bábból a BestOn bolthálózat egyik állomása. Persze ugyanazok az emberek, ugyanazok a cuccok, csak más a bolt neve. Azóta is minden piacozásnál bekukkantunk, megnézzük, milyen újdonságok vannak, időnként áldozatul esünk (már persze ahogy vesszük - szerintem egy újrahasznosítható szalvéta igenis hogy jó vásár, és csak itt találtam akkora sütőformát, amibe pont belefér a kenyérkém tésztája, és a hűtőbe való szagelnyelő is teljesen hasznos jószág, hogy csak néhány apróságot említsek), és nem egyszer legeltetjük szemünket a csodás felmosókon. Illetve legeltettük. Mert ma Megtörtént, Ami Már Rég A Levegőben Lógott.

Ott állt egy kedves ember, és mikor látta, hogy erősen nézegetem a Leifheit különböző termékeit, megkérdezte, hogy segíthet-e. Normális esetben a válaszom a szokásos "csak nézelődünk" lett volna, de most nem nézelődtünk, hanem. Mondtam, hogy engem mi érdekelne, ő elzengte a dicshimnuszt a termékről, és persze kiderült, hogy a csodás felmosóhoz kell vödör, különben nem annyira csodálatos, az önmagában is csodálatos felmosó viszont inkább csak jó (bár van rajta kiskefe... zseniális, én mondom.) 

Ekkor jöttem én, mint kissé pofátlan vásárló: erősen az úriember szemébe nézve megkérdeztem, hogy van-e egyfajta csomagajánlat, ha veszek felmosót is és vödröt is. Az úriember kijelentette, hogy szokott lenni árukapcsolásos akció, de most épp nincs... viszont mivel azért ő már mintha látott volna minket itt korábban is, hajlandó 15% kedvezményt adni. Kicsit osztott-szorzott, figyelte közben az arcom minden rezdülését, aztán azt mondta, hogy hát lehet az 20% is tulajdonképpen - idehozza a számológépet ("minden kötöttség nélkül"), és megnézzük. Odahozta, kiszámolta, így már teljesen barátságos volt az ár (hadd tegyem hozzá, hogy isssszonyat jó cuccról beszélünk), és az üzlet megköttetett.

Hát erről beszélek, nyuszómuszó. A közmondásos hajlandóságot mutató vevő és hajlandóságot mutató eladó csodálatos egymásra találása. Több ilyen kéne.