tag:blogger.com,1999:blog-81844507166827783082024-03-14T08:32:54.984-04:00Kedves naplómMindenfélevissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.comBlogger188125tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-47631057798536227652020-08-10T19:31:00.005-04:002020-08-12T18:27:19.684-04:00Házvásárlás<p style="text-align: justify;"><span face="" style="-webkit-text-size-adjust: auto; color: #313131;"><span style="font-size: x-small;">Teát főz, kényelmes ruhába öltözik, leül gép elé. Ez hosszú lesz.</span></span></p><div style="-webkit-text-size-adjust: auto; border-color: rgb(49, 49, 49); color: #313131;"><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Már jó ideje álmodoztunk, hogy el kéne költözni valami nyugis helyre - ez nekünk Connecticut állam Fairfield nevű városát jelentette, az álmok földjét. Gyakran jártunk oda barátainkhoz (a korábban már megénekelt Meli és Josh), többnyire csak úgy, társasjátékozni, együtt lógni, egyszer pedig macskára vigyázni, míg ők nyaraltak. </div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Fairfield az egy teljesen élhető hely, tiszta, levegős, rengeteg fa, széles utak, normális méretű, rendezett boltok, az utakon sokkal kevesebb őrült sofőr... csend, béke, nyugalom. Valahányszor ott töltöttünk egy vagy két éjszakát, kisimult idegekkel tértünk vissza a nagyvárosba.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Úgy két éve komolyan foglalkoztunk a gondolattal, hogy ki kéne költözni New York-ból. Vannak a városnak jó oldalai is, például a metró, amit még mindig imádok és csodálok; rossz oldala viszont annál több. Koszos, büdös, szűkös, hangos. Ha bohó, bulizásra törekvő ifjak lennénk, talán élveztük volna, de nem azok vagyunk, és egyre inkább elegünk lett belőle.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Akkor kaptunk magunk mellé egy ingatlanügynököt (Meli szerezte, ő ilyen helyen dolgozik), akivel megnéztük, miféle albérletek vannak arrafele. A kínálat eléggé hasonlított a New York-ira, árban és minőségben egyaránt. Volt egy, ami tök jó lett volna (egy kétszintes ház), csak nem jó környéken volt, még rosszabb környéken át vezetett az út a vonatig, és, mint az összes többinél is megállapítottuk, nem járna sem minőségi, sem anyagi előnnyel, ha költöznénk. Az ötlet akkor hamvába hullt.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Január környékén viszont megint elkezdtünk töprengeni. A zöldkártya még nincs a kezünkben, de a fene essen bele, valamit akkor is tenni kell. Havi 2600 dollár az albérlet, plusz a rezsi, ennyiből tudnánk venni egy házat. Meliék elvittek minket néhány open house-ra (az eladó házban egész nap ott egy ügynök, be lehet menni megnézni), és bár ott és akkor nem találtunk jót, a magvak elültetődtek és szárat hajtottak. </div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Azaz, a gondolatot végül tett követte. Meli ismét szerzett nekünk egy ügynököt, Tony névre hallgatót. Megkezdődött a háznézés.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Ez úgy nézett ki, hogy Tony a megadott feltételek alapján összegyűjtött egy csokor házat, elküldte a linket a csokorhoz, mi azokat végignéztük, és kiválogattuk a 4-5, esetleg 6 szóba jöhetőt, minekutána egy előre egyeztetett napon elmentünk Connecticutba és szépen végiglátogattuk őket.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Nem mondom, volt néhány érdekes darab, de összességében egész jó tapasztalatok értek. Azon az áron, amin mi kerestünk (500kUSD), már jól fényképezik a házakat - időnként kicsit túlságosan is jól, gyakran volt olyan, hogy a ház, amibe a netes képek alapján totál beleszerettünk, a valóságban lepukkant volt; hamar megtanultuk a negatív nézést is, azaz megtalálni, hogy mit NEM fényképeztek le (ott van a repedés, ugye); és persze ott volt a überszaturált ház, amiről bevallottuk Tonynak, hogy csak azért szeretnénk megnézni, hogy lássuk, igazi-e, vagy tényleg egy SIM játékból másolták ki. </div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Az egyik feltétel volt, hogy 2 óra alatt be lehessen tömegközlekedni a munkahelyünkre. Ez igencsak leszűkítette a jelölteket, mert Fairfield és környéke vonattal másfél óra a Grand Central Termináltól; gyakorlatilag azt kértük, hogy a ház legyen gyalogtávolságra az állomástól, és a “gyalog” fogalmát max 20 percben szabtuk meg.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Találtunk egy szóba jöhető házat, aka Reynolds Drive. Vadiúj (az eredeti házat megvette a vállalkozó, lebontotta, és épített egy újat), pont 20 perc az állomás; garázs még nincs felépítve, de az árban benne van. Rövid gondolkodás után úgy döntöttünk, hogy teszünk rá ajánlatot. </div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Ez jellemzően a kért árnál 10-20%-kal kevesebb, ami után az eladó vagy kikacag minket, vagy tesz egy ellenajánlatot, és így tovább, míg a felek meg nem egyeznek vagy az árban, vagy abban, hogy nem egyeznek meg az árban.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Az ajánlat megtételével egyszerre rákérdeztünk, hogy a garázs mekkora lesz, illetve hogy a kertrendezés benne van-e az árban.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Azt észrevettük már az első megnézéskor, hogy a tulajdonos-ügynök (ez általában két személy, de itt egy személy volt) neve magyarnak hangzik, és Tony mondta, hogy bizony, magyar származású a Joe, sőt, az anyukáját pont úgy hívják, mint engem. Nahát, mondtuk, milyen kicsi a világ, magunk közt viszont azt mondtuk Norbival, hogy ez kétféleképpen sülhet el: vagy nagyon át leszünk verve, vagy ritka simán megy minden.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Mit ád az ég, az első eset következett be. </div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">525 volt a hirdetett ár. Mi ajánlottunk (nem emlékszem pontosan, de sacc/kb) 500-at, remélve, hogy 515-520 körül megegyezünk. JAAAA (így Joe) hát ha garázst is akarunk, akkor 530 az ár! Öccáér’ megkapjuk a házat, ahogy van, semmi garázs vagy kertrendezés.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Tony, aki egy úriember, rámutatott Joe-val folytatott beszélgetésében, hogy a ház hirdetésében a garázs szerepel, mint included az árban, illetve a házban kinyomtatott prospektusokon is így emlegetik a dolgot, ezért ez így nem korrekt. Joe hímezett-hámozott, hogy hát benne volt az a ház leírásában, hogy 25k a garázs - mi a magunk részéről nem cicóztunk, és hivatalosan is visszavontuk az ajánlatot. Franc se akar egy csalóval üzletelni.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">(Ez márciusban történt; utána időnként ránéztem, és még hónapokig eladatlan maradt. Végül május végén talált gazdára, 527k dollárért. Azt nem tudni, garázst kapott-e az új tulaj.)</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">A többi háznézés eseménytelenül telt. Ilyen vagy olyan okból egyik se felelt meg, vagy néhány esetben elvitték az orrunk elől. Volt, ami <i>majdnem</i> jó volt, de abban egyetértettünk Norbival, hogy félmillió dollárért legyen olyan a ház, amilyet akarunk, kompromisszumok nélkül.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Aztán közben kitört egy világjárvány, és már április körül sejteni lehetett, hogy az irodába járás, mint olyan, elveszíti jelentőségét. Így, mikor Tony felrakott néhány olyan házat is a listára, ami 2:30, sőt 3:00 messze volt az irodától, nem raktuk azokat azonnal a “nem” kupacba.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">A Háztalálás Napján a Skytop Drive ház volt a fő célpont - istenien nézett ki a képeken, csodás beosztás, tágas terek, elviselhető méretű kert. Hát persze hogy alapos felújításra szorult, ez nem lepett meg senkit; a listáról viszont a személyes látogatás után azonnal lekerült. </div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Utána jött a Frederick Drive, ami a komoly esélyes kategória volt. A meghirdetett ár 475k dollár volt, ami érthető is a konyha és egy-két helyiség állapotát nézve, különös tekintettel a nyílászárókra; de amúgy tetszetős darab volt. Van benne egy irtó jó szellőztető rendszer, gyakorlatilag egy bazi nagy propeller a mennyezetbe építve. A megfelelő gomb elforgatásával kinyílnak a spaletták, felbőgnek a motorok, és az egész ház kiszellőzik egy perc alatt. És, ahogy Norbival próbáltuk a gépezet moraját túlordítva megbeszélni, ez még csak az 1-es fokozat a 8-ból. Gondoltuk, le lehet ezt alkudni 450-460 körülre. Rég vár vevőre, biztos rugalmasak. (Azóta sincs eladva, de már “Contingent” az állapota, ami azt hiszem, azt jelenti, hogy folyamatban van egy ajánlat.)</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Volt aznapra még egy ház, amit igazából csak azért hagytunk a listán, mert a “Hawks Ridge” típus tagja volt, ami valami háztípus, és több is van belőle eladó; eléggé messze van, de vadiújnak tűnik és az ára nem is olyan vészes, és ilyet még úgyse láttunk.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Mikor bementünk, nem fogott meg azonnal, jobban elfoglalt, hogy eltévedtem a földszinten (teljesen körbe lehet járni a konyhából a fürdőszobán át a hálóba jutva, onnét a bejárat mellett tovább a nappaliba, ahol már látni a konyhát. Igazából nem eltévedtem, csak meglepett, hogy nem ott lukadtam ki, ahol gondoltam, hogy fogok.)</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Közben Norbi felfedezte a konyha legjobb vonását: van külön főzőhelyiség! Azaz, van maga a konyha, szigettel a közepén meg szekrényekkel körbe, meg hűtő és mosogató, de maga a sütő az egy kisebb helyiségben van, amit tolóajtó választ el a ház többi részétől. (A bableves óta tudjuk, hogy ez azért nem légmentes szigetelés, de akkor is lehet olyan étkeket készíteni, amiket eddig nem akartunk, mert bebüdösíti a lakást.)</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Az alagsor teljesen beépített; a felső szinten további 3 db hálószoba, 3 db fürdőszobával; és, a másik különleges tulajdonsága: a mosóhelyiség az EMELETEN van, nem az alagsorban. Hol gyűlik össze a legtöbb szennyes? Ahol a legtöbb hálószoba van. Hol van a legtöbb mosószoba/konyha/helyiség? Az alagsorban, ahova általában reszketeg lépcsőn vezet az út egy 40 wattos villanykörtétől támogatva.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Van pici patio (kerti kikövezett hely, ahova lehet rakni kerti bútort és sütögetni, meg nézni a fákat), és HOA (homeowners’ assocation) tagja, amiről leginkább rémhíreket lehet olvasni, hogy nem engedik az embernek, hogy másképp tegye vissza a kukára a fedőt, de az itteni szabályzat normálisnak tűnik, a havidíj is rendben van, és benne foglaltatnak olyan dolgok, mint a kert rendben tartása (eljátszadoztunk a gondolattal, hogy milyen lenne füvet nyírni hetente egyszer, meg veteményest gondozni, és a kutyus meg kint rohangálhat a kertben, de ahogy figyelem szerdán és csütörtökön a kertészeket, elnéző mosollyal gondolok akkori önmagunkra).</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Egyetlen aspektus volt, ami miatt nem tettünk azonnal ajánlatot: a ház, ami egy a sok sorház közül (mindegyik másképp néz ki, csak a stílus ugyanaz), két nagyobb út közt fekszik. Itt nem gyakori a járda, tehát ha valahova menni akarunk, oda autóval kell.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Egy-két napi morfondír után viszont arra jutottunk, hogy üsse kánya, ez egy irtó jó ház, essünk neki. 550k volt az ár, ami épp a felső határ, ameddig hajlandók voltunk nézelődni.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Kinyomoztam, hogy az eredeti ár 575k volt, és a szemben levő ház, ami csak 3 hálószobás, az kerül 550-be; egy másik, szintén kisebb ház 620k-ért kelt el. Rákérdeztem Tonynál, hogy mégis mi a répa lehet a baj ezzel a házzal, gyanús ez. Tony egyik kiváló tulajdonsága, hogy ha vannak ilyen kérdések, akkor utánanéz.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Kiderítette, hogy a tulaj befektetési céllal vette a házat, de nem jött be a számítása, ezért mélyen áron alul adja, szeretne szabadulni tőle.</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Aham, így mi, és tettünk egy ajánlatot 530k értékben, “pofátlanság fél egészség” jeligére. </div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">A továbbiakban lásd a lenti esettanulmányt, amit egy, a családnak és barátoknak írt levélből másoltam ki (semmi kedvem még egyszer leírni, ugyanis az egészség másik fele a lustaság).</div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">0. Előzetes hitelelbírálat (ez a házkeresés előtt történt)</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;">Bejelentkeztünk egy erre szakosodott hölgynél, aki felmérte anyagi állapotunkat, és mint hitel-bróker, úgy találta, ki tudunk fizetni egy 550 ezer dolláros házat 20% önerővel. </div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); text-align: justify; word-spacing: 1px;"><br /></div><div style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(255, 255, 255, 0.25); border-color: rgb(49, 49, 49); caret-color: rgb(212, 212, 213); word-spacing: 1px;"><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">1. Keresés</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Sok keresgélés után megtaláltuk A Házat, jól meggondoltuk, hánytuk-vetettük, és úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk.<br /></div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">2. Ajánlat. </div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Tettünk egy ajánlatot, a kikiáltási ár alatt 20 ezer dollárral. Az eladó tett egy ellenajánlatot kicsivel többért, épp a mi ajánlatunk és a kikiáltási ár közt félúton.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Elfogadtuk. (Digitálisan aláírtunk egy rakat papírt és küldtünk képet egy csekkről, amin a vételár 1%-a volt.)</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Ezen a ponton volt egy elfogadott ajánlat, aka "accepted offer". (Május 5)</div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">3. Vizsgálat (május 8)</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Felhívtunk egy műszaki vizsgálót, akinek a házak vizsgálata a szakterülete. (Repedezik-e az alapzat? Hány termesz van per négyzetláb? Rozsda? Luk a tetőn? Szigetelés állapota? Padlás? Folyik-e a víz, ahol kell neki? Folyik-e, ahol nem kéne neki? <span>Igen alapos vizsgálat.) Megállapodtunk az időpontban, árban, odamentünk, ott volt, vizsgált, fényképezett, utána adott egy szóbeli értékelést, mondván a hivatalos jelentést majd küldi.</span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Ezen kívül elhelyezett 2db hokikorong méretű cuccot az alagsorban, hogy megmérje a radonszintet.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">(A radon színtelen-szagtalan nemesgáz, viszont radioaktív, és hajlamos összegyűlni az alacsonyabban fekvő helyiségekben, ami nem jó egészségügyi szempontból. Gyűlik az mindenfele a világban, csak kevés helyen perelnek miatta, így ez alighanem ilyen amerikai hobbi.)</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Másnap megkaptuk a jelentést - mivel a ház gyakorlatilag vadiúj, nem volt semmi meglepetés. Két benti ajtó kevéssé záródik, és kint hiányzott két szegélyléc a falról. (Azóta mindkettőt javították.)</div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">4. Szerződés</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Míg a radonvizsgálat eredményére vártunk, felhívtunk egy ügyvédet. Miután az emilcímem gondos lebetűzése után levelet váltott egy mindkettőnk számára ismeretlen illetővel, inkább küldtem neki én levelet, mondván bonyolult a nevem. Küldött ajánlatot a szolgálatairól, elolvastuk, vállat vontunk, mondván jó lesz ez. Aláírtuk, visszaküldtük. Aztán csend. (Még mindig május 8)</div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">5. Radonvizsgálat eredménye (május 15)</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">A mért időszakban sok radon tartózkodott az alagsorban, a megengedett minimálisnál valamivel több, így radonszintcsökkentő <wbr style="border-color: rgb(49, 49, 49);"></wbr>berendezést kell szerelni, ami kiszellőzteti. (Mint kiderült, már be volt szerelve a szerkentyű, csak a szellőzőnyílást kellett megoldani.)</div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">6. Megint felhívtuk az ügyvédet, hogy mi van, ő vár ránk vagy mi várunk őrá? </div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Azt mondta, ő a szerződésre vár (amit az eladó készít), ugyan hívjuk már fel az ügynökünket, hogy az hívja fel az eladó ügynökét, hogy az hívja fel az eladó ügyvédjét.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Hogyne, mi sem egyszerűbb ennél. </div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">A telefonlánc végigment, és péntek este már volt szerződéstervezetünk. (Május 15 ez is)</div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">7. Szerződés aláírása</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Hétfőn (május 18) felhívtuk az ügyvédet, hogy végigmenjünk a szerződésen. Átfutottam előtte, és szégyen, nem szégyen, elég sokat értettem belőle. (A lakásom vásárlásakor aláírt magyar nyelvű szerződésből alig fogtam fel bármit is.) Jó pár szót kiszótáraztunk, megtudtuk például, hogy ügyvéd-angolul külön szó van arra, hogy folyóparti vagy parti-e egy ingatlan.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Nagyjából szabványszerződés, amibe belevetettük a radonszintcsökkentő <wbr style="border-color: rgb(49, 49, 49);"></wbr>berendezést (utána tudtuk meg, hogy már megvolt; de nem baj, elfér az a pár sor ott.)</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Ügyvéd átküldte emilben a módosított szerződést hétfő este, mi kedden aláírtuk, visszaküldtük. (Jó a nyomtató-szkenner a háznál.)</div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">8. A második csekk</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">A szerződés aláírásakor le kell tennünk ügyvédi letétbe a vételár 9%-át (akik eddig követik a történetet: az ajánlattételkori 1%-kal az már így összesen 10%). Csakhogy, mint azt az ügyvédtől szerda délelőtt megtudtuk, nem akkor, amikor az eladó is aláírja, hanem amikor mi.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Hoppá.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Kirongyoltunk ebédidőben a postára, egy erősen ötszámjegyű csekket lobogtatva. Feladtuk úgynevezett "overnight" küldéssel, ami másnap délre már ott is volt.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">A postától 5 lépésre eltávolodva kaptuk meg a hitel-bróker hölgy levelét, hogy kéne neki is egy másolat a csekkről... A második hoppá. De semmi probléma, az ügyvédek láncolata simán vette ezt az akadályt is, és másnap délben már küldték is a csekk fénymásolatát minden érintett félnek.</div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">9. Mindeközben a hitelelbírálás világában</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">A hitel-brókeres hölgy (lassan ideje nevén nevezni: Mary) is akcióba lépett, mikor már valódi házról volt szó és a szerződés is elkezdett folyamatban lenni. Küldött további rakat papírokat digitális aláírásra, és megkezdődött a hitel kamatának belövése.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Az előzetes elbírálásnál 3.5% körül volt a kamatláb (már ha így hívják), aztán felment 3.75-re, aztán megint le... nem vagyok egy pénzügyi zseni, de annyit tudok, hogy minél kisebb, az annál jobb nekünk.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Az ún. "closing date" előtt legalább 15 nappal meg kell állapodni a kamatban. (A closing date az átadás-átvétel dátuma, amikor a tulajdonjog átszáll, pezsgőbontás, ilyesmik.)</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">A jelenlegi gazdasági helyzet miatt a kamatok kicsit tovább csökkentek, így 3.25% lett végül.</div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">10. Értékbecslés</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Itt van ingatlanadó, az ingatlanmaffia pedig kevésbé van, így a város kiküldött egy értékbecslőt, aki megnézte a házat és konstatálta, hogy nem egy kutyaólat adnak el nekünk sok pénzért, hogy aztán adót csaljunk. </div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">11. Aláírt szerződés</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Május 22 délután jött levél az ügyvédtől, benne a teljesen aláírt szerződéssel.</div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">(Eddig a levélból másoltak)</div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>12. Ezek után jött a várakozás. </span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span><br /></span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>13. Időnként rákérdeztünk, hogy akkor most mi történik, kell-e valamit csinálnunk, de általában meg lettünk nyugtatva, hogy nyugtalanságra semmi ok, hitelelbírálás folyamatban, üljünk szépen a hátsónkon. Ültünk.</span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span><br /></span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>14. Közben a tulaj ügynöke megkérdezte, hogy kérjük-e a bútorokat. Mivel azok a házhoz voltak gyártva, és egyenesen Kínából hozták őket, a tulaj hajlandó mélyen áron alul adni; mit adni, elkótyavetyélni őket. Mert ha mi nem vesszük meg, akkor fillérekért kell eladnia.</span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>Oké, jó üzletet nem utasítunk el azonnal, és bár egy brooklyni két hálószobás lakást kellemesen megtöltöttek a bútoraink, egy connecticuti négy hálószobásban ezek csepp a tengerben. A bútorok ugyan bűnrond... izé, nem a mi ízlésvilágunkat képviselik, de ha mondjuk bagóért kapunk egy ágyat, annál is kevesebbet kell venni, és az ágyat nem nézni kell, hanem benne feküdni. Megkérdeztük tehát egy-két darab árát.</span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Hamar kiderült, hogy a kótyavetye nem ugyanazt jelenti az eladó szótárában, mint a miénkben. Az ágyat (tanúim vannak rá, hogy ocsmány!) 1200 dollárért + 800 dollár a matracért.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Megnéztük, és azt találtuk, hogy ennyi pénzért normális ágyat is lehet kapni. A bútorok tekintetében nem köttetett üzlet. A konyhában volt három jóképű szék, azokra tettünk egy 300 dolláros ajánlatot, de arra nem válaszoltak. Sebaj.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">15. További várakozások, illetve kamatláb belövése. Néha kaptunk egy levelet Marytől, hogy épp melyik fázisban jár az elbírálás, de az összképet tekintve fogalmuk se volt, épp mi a helyzet. De kérdésünkre Tony megerősítette, hogy a closing date az bizony június 29.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">16. Biztosítás, mert az kell. Mary ajánlott egy ügynököt, aki a kezdetekben nem nyerte el bizalmunkat (azért ahhoz komoly tehetség kell, hogy hat soron belül kétféleképpen írja el valaki a nevem), és a továbbiakban sem erősödött ez meg (vele kötöttünk biztosítást, mert igazából mindegy, de nem jó ügynök az, aki azt javasolja az ügyfeleinek, hogy guglizzák ki, amit nem értenek a szerződésből).</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">17. Kábé másfél héttel a closing napja előtt megkaptuk a hírt, hogy minden kész, kapunk hitelt, lehet örülni.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">18. További várakozás, reménykedve, hogy hátha mond nekünk valaki valamit, hogy mikor hol legyünk, mit vigyünk magunkkal, de psemmi.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Van nekem egy olyan szokásom, amit Norbi nem szeret, de egyrészt van, másrészt okkal fejlődött ki: szívósan és kitartóan, illetve kellő rendszerességgel rászólok emberekre, hogy namostmivan. Lehet ez a zöldkártyát intéző ügyvédi iroda, aki véletlenül PONT AKKOR küldi be a plusz iratokat, amikor rákérdezek, vagy az ingatlanos ügyvéd, de én korra, nemre, felekezetre, származásra és igazából mindenre tekintet nélkül zargatok, ha zargatni kell.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">19. Szerdán rákérdeztem Tonynál és az ügyvédnél is, hogy na most mi van. Closing date 29-én, mi meg nem tudunk semmit. Tony az ügyvédre hárított. </div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">20. Csütörtök reggel szólt az ügyvéd, hogy ja, akkor a maradék 10% önerőt, és a closing költségeket (13k dollár) akkor utaljuk át, mert az nála kell hogy legyen letétben. (Itt halkan elmormoltam néhány, úrihölgyekhez nem, ám a helyzethez teljesen illő kifejezést.) Norbival felfedeztük a wire szépségeit - ez olyasmi, vagy esetleg ugyanaz, mint a banki átutalás, de, és ezt nem győzöm hangsúlyozni, az amerikai bankrendszer egy kalap kaka. </div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Az utalást útjára indítottuk - a bank azzal nyugatott, hogy 5-7 munkanap, és már ott is van. Mivel az összegnek legkésőbb hétfő délben kellett volna ott lennie, ami nagylelkűen számolva is 3 munkanap, kicsit megszeppentünk. Ám, mire Norbi lecsetelte az ügyet egy HSBC-s ügyintézővel, aki megnyugtatta, hogy ez általában 1-2 nap, és csak a saját hátsójuk védelmében írják az 5-7 napot, na addig az ügyvéd velős SMS-e is megérkezett: “wire hit” (ez feltételezésem szerint a “sas leszállt” ügyvédül). Megnyugodtunk.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">21. Az azonosítás kérdése. Villantani kellett az ügyvédnek néhány igazolványt, amiből ő megbizonyosodik, hogy mi mi vagyunk. Jogosítvány jó lesz? Jó, de kell második is. Oké, mi legyen a második? Kiváló minőségű útleveleink vannak. Ó, így az ügyvéd, lehet az bármi, csak fénykép legyen rajta. Costco kártya is jó, ha van, de hitelkártya csak olyan, amin van fénykép.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Costco kártya? (Kicsit hitetlenkedve kérdeztem ezt.) <span>Az - így ő. </span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>Hát nyilván a helyi jogosítvánnyal és a Costco tagsági kártyáinkkal igazoltuk magunkat. Egyrészt, és remélem, ezt mindenki belátja: mekkora poén!, másrészt, franc se akarja emailben küldözgetni az útlevele tűpontos képét.</span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span><br /></span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>22. A tulajnak volt még egy utolsó ajánlata a bútorok tekintetében: odaad mindent ingyen. Ezt kis gondolkodás után részint komolytalannak ítéltük, részint nem kívántunk élni vele akkor se, ha komoly. Igen, el tudtuk volna adni ebayen, itt-ott, de úgy gondoltuk, költözés után lesz jobb dolgunk is. A konyhai székekre rákérdeztünk, hogy azok is részei-e ennek az ajánlatnak, de ismét nem volt válasz.</span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span><br /></span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>23. Szombat délelőtt telefonált a biztosítási ügynök, aki ezzel végleg elintézte, hogy porig sújtó értékelést adjunk róla: kicsit lemaradt a papírmunkával, hehe, hát de járvány van, ugye. (Ez június végén volt, mikor már hónapok óta tartott a járvány világszerte. Jobb kifogást is találhatott volna.) A lényeg, hogy elfelejtette mondani, hogy a biztosítás első részletét azt már ki kell fizetni. </span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>Szombat reggel telefonált, miközben hétfőn a closing. Gyönyörű. </span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span><br /></span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Ezek után már tényleg csak a closing volt hátra.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">A folyamat során az eladó és a vevő soha nem találkozik, ez a helyi ingatlankereskedelem egyik alapelve. Nekem ezzel a magam részéről semmi problémám, a saját lakásomat is így adtuk el. (Eszti, azóta is imádlak!)</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">A closing során a vevő bejárja a házat, hogy az olyan állapotban van-e, mint amikor az ajánlatot tette. Ha ez megtörtént, a vevő elmegy az ügyvéd irodájába, ahol elé raknak egy kazal papírt, amit alá kell írni.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Hétfőn jó korán reggel indultunk, hogy fél tízre ott legyünk, a tervek szerint Tony beenged minket, körbedzsalunk, aztán sutty az ügyvédhez.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Morzsa a fogaskerekek közt: a ház összes kulcsa az ügyvédnél.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Tony felhívta, és, minő szerencse! nála az összes papír, akkor nem is megy az irodájába, idejön és aláírunk mindent itt. Húsz perccel később meg is érkezett, kulcsokkal és egy köteg papírral.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>Körbejártunk, és sajnos találtunk néhány jókora karmolást a padlón. Mikor a bútorokat vitték, talán akkor keletkeztek; vagy ott voltak korábban is, csak eddig takarásban voltak.</span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>Ezt jeleztük, és az volt a javaslat, hogy az eladó 8000 dollárig állja a javítás költségét; ideküldenek mestereket, akik felmérnek, ajánlatot tesznek, aztán javítanak.</span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span><br /></span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>Nekünk volt erre egy ellenajánlatunk: megkapjuk a konyhai székeket (ott maradtak, mert a tulaj elfogadta a 300 dolláros ajánlatot, csak nem szólt), és a részünkről elintézettnek tekintjük a dolgot. Mindenki megkönnyebbült. </span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>Tony azt is megjegyezte, hogy eléggé felmentek az ingatlanárak az elmúlt egy-két hónapban, és úgy sejti, ezt a házat most el lehetne adni annyiért, amennyit a tulaj eredetileg szeretett volna érte. Balzsam volt ez a lelkemnek. </span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span><br /></span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>Meg kell mondanom, a helyi ingatlanos bürokrácia sehol nincs az OTP magyarországi jelzálogosztályához képest. Nem kellett minden oldalt aláírni, csak ott, ahol az aláírásnak volt kijelölt helye. Húsz perc alatt végeztünk.</span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span>Barátságos nem-kézszorítás, ügyvéd és Tony el, és máris egy ház tulajdonosai lettünk.</span></div><div style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;">Gyerekjáték.</div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><br /></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span><br /></span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span><br /></span></div><div data-originalcomputedfontsize="16" data-removefontsize="true" style="border-color: rgb(49, 49, 49); text-align: justify;"><span><br /></span></div></div></div><br class="Apple-interchange-newline" style="-webkit-text-size-adjust: auto;" />vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-88006234029158128672020-05-09T16:01:00.001-04:002020-08-10T19:53:33.697-04:00Pálmafák földjén<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><span style="font-size: xx-small;">A Miamiba vezető út félmaratonokkal van kikövezve.</span></span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Miután lefutottam életem első félmaratonját, a Staten Island-it, elmentünk a New York-i maraton expójára. Komoly hiba volt. Olyan légkör lengi körül azt az egészet, hogy még a magamfajta meggyőződéses kanapéhuszár is úgy gondolja, hogy maratont futni jó dolog, sőt, simán lehetséges!</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b id="docs-internal-guid-6baeab2a-7fff-516e-0c30-4465d44c4a0c" style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Annyira azért nem vesztettem el a fejem, hogy maratont akarjak futni, de mikor elhaladtunk egy, a chicagói félmaratont hirdető pult előtt, és láttuk, hogy ennek nem csak hogy érem a vége, de két, egymásba illeszthető érem, ami kiad egy harmadikat - elvesztem. Le kell futni hozzá a tavaszi és az őszi félmaratont, de sebaj. Egyet már lefutottam, hol a probléma?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Eköré szerveztük egész 2019-et; május végén volt az egyik, szeptember végén a másik. Norbi június-október közepe közt Magyarországon volt kénytelen tartózkodni, de erre iderepült. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Rövidre fogva: megvolt mindkettő, az összes érem, és hirtelen ott álltunk mindenféle cél nélkül. Csak úgy menjünk el futni? Vaktában? Mint az állatok?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Pár heti tanácstalan futkorászás után eszünkbe jutott a Miami Maraton és Félmaraton, amit láttunk a 2019-es maraton expón. Kicsit messzebb volt, mint amihez szokva vagyok (át kell szállni a metróról), de Norbival mindig eltölt a bátorság. Október vége felé végül regisztráltunk a február 9-i eseményre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">A decembert felváltva töltöttük betegen, nátha és egyéb felső légúti betegségek karjában. Az edzések esetlegesek voltak, rövidek, a február eleje meg vészesen közeledett. A szállás és a jegyek viszont lefoglalva, muszáj volt menni. Valahogy majd csak lesz, ugye.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">A repülő a LaGuardia reptérről ment, ahol még nem voltunk, és pláne nem belföldi repülőn. Elfogadják-e a jogosítványt? Itt is lesz testüregmotozás?</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Elfogadták, és nem volt. Olyan, mint a JFK kisebb verziója, de pont úgy néz ki. Azon töprengtem, hogy volt-e olyan kor, amikor ez a dizájn modern lehetett, vagy tetszetős. Tippem szerint soha. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">A repülőút maga teljesen rendben volt. Tiszta, kényelmes, időben indult, nem volt zokogó csecsemő, se idegesítő utas (sőt, én voltam az idegesítő utas, mivel ahogy szokásos pozíciómba fészkeltem magam, véletlenül belerúgtam az előttem ülő háttámlájába… Norbi kapta a csúnya pillantást. Hoppá.); a paradicsomlé teljes 3.33 decis kiszerelésben érkezett, a fedélzeti szórakoztató berendezés saját eszközzel volt igénybe vehető, és végre megnéztem a Dora, a felfedező című filmet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Ezt az utat nem terveztük annyira agyon, mint szoktuk, így nem volt konkrét terv például a szálloda eléréséhez sem. Volt egy halvány ötletem, hogy majd Uber… De ennyi.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhegw8wdBhd0IHSnkb-6Jdopmv0tbP6RYIhIXeAAdZxHEXH6-flbkuE3BOte0oGPNpHwzZjAhiK1Js8ImFKBCCd8QAV34PC88AlmuLWA_F-kF6_4W6IvFEhiCBSqUrWHBXLaQAXSgsTg/s1600/IMG_2883.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhegw8wdBhd0IHSnkb-6Jdopmv0tbP6RYIhIXeAAdZxHEXH6-flbkuE3BOte0oGPNpHwzZjAhiK1Js8ImFKBCCd8QAV34PC88AlmuLWA_F-kF6_4W6IvFEhiCBSqUrWHBXLaQAXSgsTg/s320/IMG_2883.HEIC" width="320" /></a></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Mikor felkaptuk a bőröndöt, ráterveztem, hogy mennyi lenne innét oda. 20 dollár. (= tök olcsó; egy menetjegy itt 2.25/2.75 per járgány per fő). Így hát rendeltem egy Ubert, és kiléptünk a légkondicionált reptérről Miami földjére.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Egyszerre röppent ki ajkunkról a diszkrét “húbazmeg”; 85F és passzoló 85%-os páratartalom, a hazai 30F után. (30C és -1C, metrikusan) Kissé erős volt a váltás, na.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Alex Uber elhozott minket a hotelig, közben megmutatta, hol találkoznak reggel az iguanák (egy parkban), és felhívta a figyelmet néhány jó nagy hajóra. Én inkább a pálmafákat figyeltem. Jó nagy darab fák azok.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Első dolgunk volt az időjáráshoz jobban passzoló ruhadarabok beszerzése. Ja nem, az a második volt, az első a kaja. </span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Megnéztem a térképen, milyen opciók vannak, és ami azonnal szembe ötlött, az a közeli ír kocsma és a két utcával lejjebbi New York-i pizzéria. Ha Rómában vagy, ugye.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Norbi a pizzériát választotta, de szerencsére pont előtte volt egy diner, oda mentünk be. Életem első mac and cheese-ét rendeltem, ennyi elég is volt. Ez a mac’n’cheese-ek luxuskategóriája volt, pirított szalonnadarabkákkal, olyan gombával, aminek még neve is van; épp csak túl zsíros volt főételnek. Köretnek, kis adagban kiváló.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8aIxEuHlQyoDnqoLH9qVON8wIJN7NxE72A3UkdbAug7_m7tDSC-Y5-4hBe5ZWNkUrN1BfMl_qSJRRRcWVP8_yQGoHzY0_sJ1hP2-kRLEMzoBj83MbXOfHlJNng3GHgHM6qEMXZ-EcDA/s1600/IMG_2893.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8aIxEuHlQyoDnqoLH9qVON8wIJN7NxE72A3UkdbAug7_m7tDSC-Y5-4hBe5ZWNkUrN1BfMl_qSJRRRcWVP8_yQGoHzY0_sJ1hP2-kRLEMzoBj83MbXOfHlJNng3GHgHM6qEMXZ-EcDA/s320/IMG_2893.HEIC" width="320" /></a></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Második tehát a ruházkodás.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Hoztunk rövidnadrágot, de csak olyat, amit az ember fagypont közelében el tud képzelni, hogy majd jó lesz. Semmi lenge flincflanc.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Miami Beach-en vagyunk, ami az, ami Siófok szeretne lenni, mikor felnő. Hát persze hogy van vásárlóutca. A hatodik boltban megtaláltuk álmaink nadrágját, vettünk is belőle rögtön hármat (egyet nekem, kettőt Norbinak). (Igen, ugyanabból a nadrágból. Ugyanaz a méret. Három külön szín. Nekem is jól áll. Kell hozzá öv. És elfér benne a telefonom. A zsebében. Imádom.)</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Norbi azóta is boldogan hordja a régi nadrágját, én felveszem az újat is (mondom zseb, telefon, elfér).</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Végül lecsattogtunk a partra, óceánt nézni. Hullámzik és homokos a part. Erről többet most nem akarok mondani.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirbKR_YKWwscXxcWcDUIwzn3x7TPjYlMBXYoqjvrd1TcOvwJliKmm98SJFvs6gTg_9-W5n1-AaKKxtBizdyJcBJfT7OvfadGZft6T7AxHC03hbiPCz_CBtrNpdP7h-UhPFKlb336QKQg/s1600/IMG_2906.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirbKR_YKWwscXxcWcDUIwzn3x7TPjYlMBXYoqjvrd1TcOvwJliKmm98SJFvs6gTg_9-W5n1-AaKKxtBizdyJcBJfT7OvfadGZft6T7AxHC03hbiPCz_CBtrNpdP7h-UhPFKlb336QKQg/s320/IMG_2906.HEIC" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Arial; white-space: pre-wrap;">A szállodában este kértünk egy sört, illetve papírt-tollat, és elkészítettük A Napirendet. Már korábban kigondoltuk, hogy nagyjából mit szeretnénk csinálni, most ezt osztottuk be az egyes napokra. (Velem élmény nyaralni menni. Nem feltétlenül jó, de élménynek élmény.)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDZiine0HP87x5IJKy95N5xhTX9Y8vC6CbSN3PGhOFUoBUF5k6wEmyBGOesue-eET8Y90F1_mO0vf8qwluWI4GXaM0H2-RRdka74Ti-xRIAb_uqVEROAa7AYZ6Q6dU_FRDEm7Zzx_l4Q/s1600/IMG_2908.HEIC" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDZiine0HP87x5IJKy95N5xhTX9Y8vC6CbSN3PGhOFUoBUF5k6wEmyBGOesue-eET8Y90F1_mO0vf8qwluWI4GXaM0H2-RRdka74Ti-xRIAb_uqVEROAa7AYZ6Q6dU_FRDEm7Zzx_l4Q/s320/IMG_2908.HEIC" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">Mr. C, a szoba alapköve</span></td></tr>
</tbody></table>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Másnap esett az eső egész délelőtt, a hőmérséklet is csökkent, így elmaradt a reggelre tervezett futás és az estére berakott opcionális pancsolás. </span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEi4-oRxq_SLmYDeMfFqzw-P4r_7wFqTeUOa1WCo0Oink3KAQPUtimBixX0lkA8u1XVSmlBA6MN8nHNrtDbrMNkD6E-an7Rfz-IWvsVye673IYGes1EPBp5X3KoeDQsbT-vtzcheuiXg/s1600/IMG_2918.HEIC" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEi4-oRxq_SLmYDeMfFqzw-P4r_7wFqTeUOa1WCo0Oink3KAQPUtimBixX0lkA8u1XVSmlBA6MN8nHNrtDbrMNkD6E-an7Rfz-IWvsVye673IYGes1EPBp5X3KoeDQsbT-vtzcheuiXg/s320/IMG_2918.HEIC" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">Reggelizni azért kimerészkedtünk</span></td></tr>
</tbody></table>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: Arial; white-space: pre-wrap;">Reggeli után viszont maradtunk a tervnél: délben nyit az expo a Convention Centerben, ami tőlünk húsz perc gyalog. Fél 12-ig csendespihenő.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Negyed tizenkettőkor, a verseny dokumentációjának böngészése közben jöttem rá, hogy az expo nem ebben a Convention Centerben van, hanem egy másikban, tőlünk cirka 50 perc tömegközlekedve. Hoppá. (Azóta összesen három Convention Centert találtunk, szerintem ez csak a jéghegy csúcsa.)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Nekivágtunk. Jegyünk nem volt, reméltük, hogy lehet kápéval fizetni a buszon. És lehetett, sőt, talán kicsivel kevesebbet is adtunk, de elfogadta.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Bejutottunk Omni Stationre, ahonnét a 32-es busszal kellett volna tovább menni. De Easy Pay kártya (a helyi Metrocard) nélkül nem akartunk, és mire megvettük, már zárta ajtajait a busz (ügyes az automata: az egyikben nincs Easy Pay kártya, a másikban nem lehet kártyával fizetni. Megoldottuk). Futottunk, megállt és kinyitotta az első ajtót (mindenütt első ajtós felszállás van). Lecsippantottuk a kártyát egyszer, jó. A második már nem ment; a sofőr hölgy mondta, hogy fejenként egy kártya kell. Hiába pénzfeltöltős. Azóta se értjük. </span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Jeleztük, hogy akkor készpénz, de intett, hogy menjünk dolgunkra. Megköszöntük és leültünk (összesen voltunk hatan a buszon).</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Az expón megtettük, amit kell, kezdve a kötelező darabokkal (rajtszám, póló, shuttlebus jegy, elmúltam21-karperec felvétele), és folytattuk az opcionális elemekkel: freebie-k begyűjtése, Hasznos Kütyük vásárlása.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Csak megjegyzem, hogy még mindig ritka rosszul intézzük a freebie-gyűjtést. A rutinos rókák külön zsákban viszik el a cuccot, mi meg… Na mindegy. A palacsinta nagyon finom volt, abból kétszer is vettem.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4GtXQIPTHKXbWq6os-YqnUEA75Og8mJfteFouM92duyWGpdiJN7FM7wMIvwV5hdl_t8Ey-A7OsLavYyR9NUYF81BxTIa7p7IPBEgOybGtKg0Ih69UCzjiBMy5xJZYHq9qhiCOrqh3pg/s1600/IMG_2919.HEIC" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4GtXQIPTHKXbWq6os-YqnUEA75Og8mJfteFouM92duyWGpdiJN7FM7wMIvwV5hdl_t8Ey-A7OsLavYyR9NUYF81BxTIa7p7IPBEgOybGtKg0Ih69UCzjiBMy5xJZYHq9qhiCOrqh3pg/s320/IMG_2919.HEIC" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">Ezt neked, kedves tudodki</span></td></tr>
</tbody></table>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: Arial; white-space: pre-wrap;">A napirend következő pontja a Hard Rock Café volt (Norbi gyűjti a pólókat). Ráterveztünk a Transit appal - ez egy igen okos jószág, már ha a város, ahol vagy, már van benne. Tudja az összes tömegközlekedést, minden járat menetrendjét oda-vissza, és megmondja, hogyan jutsz el a célig, gyaloglással együtt; és a felszíni közlekedési eszközök esetében élő, GPS-alapú információt is ad. (Elméletben, de erről majd később.) Sőt, ha épp Transittal utazol, azaz az általa ajánlott útvonalat követed, átszállással, mindennel együtt, kis zöld mosolygós arc jelenik meg az épp használt jármű ikonján, jelezve, hogy EZ igazi, első kézből származó infó, mert egy Transitos pajtás eszköze szolgáltatja. (És ez tényleg működik is.)</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Annyiban jobb, mint a Google Maps, hogy akkor figyelmeztet az átszállásra, amikor földrajzilag közeledsz az állomáshoz, míg a Google Maps akkor, amikor időben szerinte ott kéne lenned, ha az ideális világban minden időben jönne.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Szóval Hard Rock Café, rátervezés. S jelű busszal menjünk el X megállóig, aztán a kék jelzésű Metromower vasúttal Y megállóig, onnét gyalog tíz perc. Kiváló. Busz jött, felszálltunk, X megállónál le, metróállomás bejáratát levadásztuk, fellépcsőztünk a megállóig (cirka harmadik emelet), aztán a Transitos útvonal el is felejtődött: elolvadtunk a járgányok láttán. Sínen futó minibuszok, ha egy Combino és egy Ikarus mini szerelembe esne, ilyen lenne a csemetéjük.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Önjáró, és még ingyenes is. Kezdtük nem érteni, mi a gond Miami tömegközlekedésével, miért mondták, hogy majd autót akarunk bérelni.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXSm-1ZOakc2aDK4BvXFZR8aDhvayfdbeekPB4EZuGg7wZRJgWFC0JpuIAtaxiofDteHwgBFqdfk32FxCBFhhOuL2NTcl3KAo6zgMWqZdgIPauvmwzJxNpWqMqDHtnqkigleE0niN54g/s1600/IMG_2925.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXSm-1ZOakc2aDK4BvXFZR8aDhvayfdbeekPB4EZuGg7wZRJgWFC0JpuIAtaxiofDteHwgBFqdfk32FxCBFhhOuL2NTcl3KAo6zgMWqZdgIPauvmwzJxNpWqMqDHtnqkigleE0niN54g/s320/IMG_2925.HEIC" width="320" /></a></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Nyilván körbementünk egyszer mind a kilenc megállón, és csak utána szálltunk le. Irtó cuki volt. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Ahol végül leszálltunk, pont ott volt, ahol már kezdték kialakítani a későbbi célzónát a futóversenyre. Jó volt látni, hová fogunk befutni.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTka7yrmrVPskHwwSXCcCaNm58EqFy_l5dfaIDBpmI5plOXc698PllNvFjnuPzI-Xie8dkJg4VxmIbbGJgRpe8M7rLX_MIeQiFxx47HC1VKYNDCV50RINsiFB5Qj3GqOmOpnabWM-X3w/s1600/IMG_2928.HEIC" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTka7yrmrVPskHwwSXCcCaNm58EqFy_l5dfaIDBpmI5plOXc698PllNvFjnuPzI-Xie8dkJg4VxmIbbGJgRpe8M7rLX_MIeQiFxx47HC1VKYNDCV50RINsiFB5Qj3GqOmOpnabWM-X3w/s320/IMG_2928.HEIC" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">Hát persze hogy a zene miatt megyünk HRC-ba.</span></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: Arial; white-space: pre-wrap;">A Hard Rock Café-ban megtettük a szokásos köröket (local legendary burger, helyi póló beszerzése), aztán elő a Transittal, rátervezés a hotelre. Pont a verseny célzónája mellett volt egy megállója a 120-as busznak, ami majdnem az ajtó előtt tesz le. Csodás. Már többen vártak ott, a Transit pár perc múlvára mondta a buszt, egyre jobb.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqt5s6ezBD0SLQsaHkER1n1MFHPIQb6i9NqQ0TFOwWU9ljAmOdRroQjlH0XnyvtDvA80ctWucAwnUphKPSinu_qIVFzKqbSiL5FWOuEhp9LtouWD0w1d-YdiCpih1JzFnL017iVmG-ww/s1600/IMG_2930.HEIC" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqt5s6ezBD0SLQsaHkER1n1MFHPIQb6i9NqQ0TFOwWU9ljAmOdRroQjlH0XnyvtDvA80ctWucAwnUphKPSinu_qIVFzKqbSiL5FWOuEhp9LtouWD0w1d-YdiCpih1JzFnL017iVmG-ww/s320/IMG_2930.HEIC" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">A gombócok alatt egy brownie erősíti a kultúrát</span></td></tr>
</tbody></table>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Arial; white-space: pre-wrap;">Aztán következett a Transitosok sorsa: a térképen jelzi a buszt, hogy igen, látja, de az nem mozog, vagy egyszer csak eltűnik. Ezt párszor eljátszotta, mi meg csak vártunk. Aztán felmerült bennünk a gondolat, hogy hátha forgalmi változás történt a busz életében (volt egy elterelés kicsit lejjebb a verseny miatti lezárások miatt, de úgy láttuk, kettőt kanyarodik és jön). Rákérdeztünk az MDT (Miami-Dade Transit) honlapján, ahol némi rejtvényfejtés után arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a konkrét megállót a busz most kihagyja. Feljebb baktattunk egy megállóval, ott se lett jobb, de akkor hirtelen a helyére kattant, mit is akart jelenteni a MTD oldalán lévő szöveg ahhoz képest, amit mondott: nem csak a N1St megálló marad ki, hanem minden a N5Th megállóig. (Azaz North 1St Street és North 5th Street.)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Arial; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Arial; white-space: pre-wrap;">(Tényleg rejtvényszerű volt. Nem azt írták, hogy “végállomástól a 4. utcáig semmi, menj az 5. utcáig”, az túl egyszerű lett volna. A megállóban sem volt jelzés, hogy itt most nem lesz semmi vasárnap estig. </span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Itt a tömegközlekedés jókora kihagyással a harmadik helyen van, második hely nincs, első helyen az autó, így hát nyugodtan megtehetik ezt. A Transit pedig okos, de forgalmi változásokról nem tud, így mikor vette a jelet a busz GPS-adójától, nem tudta elhelyezni a térképen, mert nem ott ment, ahol számított rá. Legalábbis gondolom, így történt.)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Pont az orrunk előtt ment el a következő 120-as, így a legközelebbi S buszra szálltunk fel, ami negyed óra gyalog távolságra tett le a hoteltől - ami rendben is volt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Merthogy vissai benevezett a StepBet nevű appon egy step challenge-be. 6 héten keresztül teljesíteni kell legalább heti két Power Dayt és négy Active Dayt. Esetemben az előbbi 12345 lépés, utóbbi 10045 lépés. (Egyénre szabott.) Van egy opcionális pihenőnap minden héten. Aki nem teljesíti a vállalást, kiesik és elveszti a beugrót ($40). Akik végig tolják, osztoznak a pot maradékán (miután az app tulajdonosa levette a 15%-os sápot). Ha nem esnek ki elegen ahhoz, hogy a 15% levonása után jusson legalább $40, akkor visszakapja az ember a beugrót - tehát ha végigcsinálod, anyagi veszteség nem ér.*</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Ebben a menetben már elegen estek ki, hogy (kedd esti számítások szerint, ma szerda van) 90 centes haszonnal zárjam a másfél hónapot, ha a maradék két és fél hét teljesítése is sikerül. Még nem döntöttem el, mire költöm, de valószínűleg veszek belőle valami szépet Norbinak, aki, mint mindig, ebben az őrültségben is támogat. Ő nem nevez be, mert józan gondolkodású úriember, de zokszó nélkül battyog mellettem. Sőt, mikor megkérdeztem egy este, hogy nincs-e kedve csillagokat nézni a parton (életem egyik legromantikusabb ajánlata volt), megkérdezte, hogy hány lépés kell még, és akkor is jött, mikor bevallottam, hogy még 3000.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Nem akkora hülyeség amúgy. Eljárunk futni, és nincs ellenünkre egy kis gyaloglás ide vagy oda, de így mégis más. Konzekvensen kell a napi 10k lépést megtenni, ami azért csak jót tesz valahol.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Nem mellesleg így a csapatból az antiturista se húzta a száját, hogy mennyi helyre kell menni, sőt, örömmel ment mindenhová.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><span style="font-size: x-small;">* 6.25 dollár nyereséggel zártam a versenyt, amúgy.</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Szombati terveink közt volt a Miami Seaquarium, ahol néztünk delfineket és… mi az orca magyarul, ami nem kardszárnyú delfin? </span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Jobb meggyőződésünk ellenére megnéztük az összes műsort, de a delfinuszonybakapaszkodós úszást és a többi ilyen teljesen lealacsonyító mutatványt messze elkerültük. A műsoroknál azzal nyugtattuk magunkat, hogy ez így remélhetőleg hozzájárul a delfinek jobb megismeréséhez, és a vadon élő társaik életének javulásához. Amúgy az egyik műsornál a delfinek lefröcsköltek mindenkit rendesen, így oszlott a bűntudatom.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcNzhIV-7fagX5CPe0v6OiFiH9ucn8EmNUqUoti_JeBq0TNe3Kt7vnGrBwYddah9xtghpzM64dWKd21J0BU4zpHaI4eBYaFZEncPAMdGTVQ1Bulq573WQ4TU9pcV9k-aK5LFzpLrF65g/s1600/IMG_2988.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcNzhIV-7fagX5CPe0v6OiFiH9ucn8EmNUqUoti_JeBq0TNe3Kt7vnGrBwYddah9xtghpzM64dWKd21J0BU4zpHaI4eBYaFZEncPAMdGTVQ1Bulq573WQ4TU9pcV9k-aK5LFzpLrF65g/s320/IMG_2988.HEIC" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMF0-cFSEBpubF5gtebaTY3VuFrLYPtcyrGk7IF7RfFoBFu0UyLsYa78oB7dH8rnC7GNyc_QCRZSsNqojhwoBVq2JAWeP2ZPNGul2inlUIWE9LPJ8pQKrpAmFTTw5J4qI4mRTh246QRw/s1600/IMG_2986.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMF0-cFSEBpubF5gtebaTY3VuFrLYPtcyrGk7IF7RfFoBFu0UyLsYa78oB7dH8rnC7GNyc_QCRZSsNqojhwoBVq2JAWeP2ZPNGul2inlUIWE9LPJ8pQKrpAmFTTw5J4qI4mRTh246QRw/s320/IMG_2986.HEIC" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwQO1TwLQpBrmjjM8GlABPKbTklyRn3JB3OR-rduCVFmnOAHnZ3ScBv2EKuR1N4qUVbuH3kFemOF7y43I4aDB72qU3DRgdWs2Hs4136Gm9JpIWKU5fsYGyBXaYiTivdV44JC4flYEvkw/s1600/IMG_2971.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwQO1TwLQpBrmjjM8GlABPKbTklyRn3JB3OR-rduCVFmnOAHnZ3ScBv2EKuR1N4qUVbuH3kFemOF7y43I4aDB72qU3DRgdWs2Hs4136Gm9JpIWKU5fsYGyBXaYiTivdV44JC4flYEvkw/s320/IMG_2971.HEIC" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgC1eJ8wmdobXjNZd90jubcUgeLLqj_ihfboloBwvmUztTyunnBxvmRywK0tTRrEToLrtEmoriLMqViKX-jExAWaGbHRYmAWfkdE2TWZviD1Pv1jSOBGYYRu67uJ9rqwFGuPe9cDjUZrw/s1600/IMG_2946.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgC1eJ8wmdobXjNZd90jubcUgeLLqj_ihfboloBwvmUztTyunnBxvmRywK0tTRrEToLrtEmoriLMqViKX-jExAWaGbHRYmAWfkdE2TWZviD1Pv1jSOBGYYRu67uJ9rqwFGuPe9cDjUZrw/s320/IMG_2946.HEIC" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPDBKqZUcxSqV5jMlC-lo5SgUA0y_FpgASwBrUlTWQDtaxpHoLZ0adzW__wlj8PrV8B7oP5IF4uaMQFqF7KvdEdvmPMKkqUTfkBqwvgbez_u7GQ-N6Ob8zy0NtWS0ZzW-fsfXVLM2zuA/s1600/IMG_2952.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPDBKqZUcxSqV5jMlC-lo5SgUA0y_FpgASwBrUlTWQDtaxpHoLZ0adzW__wlj8PrV8B7oP5IF4uaMQFqF7KvdEdvmPMKkqUTfkBqwvgbez_u7GQ-N6Ob8zy0NtWS0ZzW-fsfXVLM2zuA/s320/IMG_2952.HEIC" width="320" /></a></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Innét haza már rutinosan mentünk: a B jelzésű busz jött, amikor a Transit mondta. Egy kis kitérő következett, névleg kaja és napszemüveg-vásárlás céljából (Norbi futós szemüvege eltört sajnos), de már kezdem sejteni, hogy valójában a Mamma Mia fagyizót akartuk meglátogatni. Több lépés, és még fagyit is kaptam. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Másnap hajnali 4-kor (tényleg) indult a shuttle bus, ami a rajtig vitt. Ez szerencsére a hozzánk közeli Convention Centertől indult, így elég volt hajnali háromkor (3:05) felkelni, sminkelni, beleugrani a kikészített futós cuccokba, és elindulni 3:40-kor. </span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Ilyenkor találkozik két disztinkt kultúra: akik most jönnek haza (vagy még most mennek buliba), és akik most indulnak futni. Nem nyilatkozom, hogy melyiket tartom követendőbbnek; különösen nehéz kérdés volt ez, mikor jött szembe velünk az úriember a doboz pizzával, miközben mi a szárított gyümölcsös szeletet rágcsáltuk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Ugyanaz a banda szervezte ezt is, mint a már említett Chicago Half párost. Ezt nem feltétlenül dicséretként mondom. Azok voltak, akik az őszi, ismerten esős időszakban </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><b>füves parkba</b></span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"> tették a fesztiválzónát, ahol így több ezer, futás után amúgy is enyhén átfagyott és kimerült ember gázolt bokáig a hideg, mocsaras sárban, és próbálta visszaszerezni a balga fejjel leadott csomagját, amit becsekkoláskor EGYETLEN volunteer igyekezett bevenni és számok szerint rendezni (Norbival beugrottunk segíteni, mert hát egy NYRR volunteer szükség esetén szolgálatba helyezi magát; a volunteer ránk szólt, hogy versenyzők ide nem jöhetnek be, de rámutattunk, hogy hirtelen megháromszorozódott a csomagfelvételi kapacitás, és ezután nem nagyon erősködött).</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Lifetime szervezés volt ez is; ez először onnét tűnt fel, hogy a “Convention Center előtt” várakozó buszok nem várakoztak a Convention Center előtt, se mögött, se mellett. A közben összeverődött tizenöt fős futócsapattal spirálalakzatban keresgéltünk.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Egy sarokkal arrébb rejtőztek, pálmafák- és bokrok, valamint az éj jótékony takarásában. </span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">A verseny manualjában valóban ott volt a hozzávetőleges cím, apró betűkkel, de a jegyen jól láthatóan a Convention Center szerepelt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">4:20-kor megérkeztünk a rajtzónától öt perc gyalogra. A rajt 6-kor volt (haha!), nem siettünk sehova. Egyikünk görcsökkel és közepes vérveszteséggel próbált a versenyre hangolódni, amire így volt majd’ két órája; másikunk próbálta az egyiket felvidítani.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">A porta pittik (műanyag dobozos vécék) sok helyre voltak elosztva, ezért pluszpont jár a szervezőknek. A sorbanállás egész kultúran zajlott le; a himnusz is ott ért. Persze pont akkor akart befurakodni előre egy csaj, mikor már én jöttem volna. Próbáltam a lelkére beszélni, hogy sorbanállás, de szerintem egyikünk se hallotta a másikat. “Több is veszett Mohácsnál” felkiáltással hagytam, hadd menjen, erre nem ment, csak bekukkantott és már ment is. Azóta arra gondolok, hogy szervező volt talán, és a vécét akarta ellenőrizni. Nem volt rajta egyencucc, talán csak a sapka… Na mindegy.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Ismét egyesültünk Norbival, aki a H corrall bejáratánál várakozott. A többi háromezer emberrel együtt, akiket </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><b>egyesével </b></span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">engedett be az </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><b>egy szem</b></span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"> beengedőember az F és H corrallokba. Erről többet nem akarok beszélni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Bejutottunk, és a kora reggeli hűs szellő végre nem borzongatott. (Addig kicsit hideg volt.)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">A gurulós versenyzők 5:55 helyett 6:03-kor indultak el, ami annyira azért nem is rossz egy maraton- és félmaraton esetén. Utána corrallok szerint, ránk 6:42-kor került sor.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Egy kicsit el vagyunk kényeztetve. A NYRR hetente rendez legalább egy, időnként több futást; évente legalább egy tucat nagyobb versenyt, és persze ott van a NYC Marathon, a világ egyik legnagyobbja. Egy NYRR versenyen nincs ekkora tömegnyomor, még ha több is a résztvevő. Ott olyan rutin van, hogy most a 2019-es maraton során is, bár ritka rossz Station Master volt a negyedik mérföldes itatóállomáson, az oda beosztott harminc volunteer együttes tapasztalata és igyekezete miatt pöccre megvolt minden az első futók érkezésére. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">6:40 körül kezdtem ismét embernek érezni magam. Görcsök múlóban, GPS élesítve, zene készenlétben, cél (életben maradni a finisig) szem elé helyezése, “bal-jobb”, illetve “belélegez-kifúj” szubrutinok betöltve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Az ezután következő majd’ 22 kilométer nem tartozik életem legjobb 2 óra 50 percei közé, de úgy a 17. km után már sejtettem, hogy sikerülni fog. Betartottam az összes szabályt: nyulat jót választani; volunteereknek mindent megköszönni; Gatorade-et inni, amikor adnak; Power Upot mindig kihasználni. (Ez utóbbi az út mentén szurkoló emberek kezében lévő, változatos grafikájú “Power Up” eszköz megérintése, vagy ha valaki pacsit kínál.)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Itt fizetődött ki, hogy annyit csavarogtunk a városban: mikor megláttam a központi Metromower állomást, tudtam, hogy hamarosan jön egy balkanyar, aztán a templom után egy kis cvikkolás, majd balkanyar, jobbkanyar, U-forduló és rögtön utána a cél. Persze hogy az utolsó kilométer volt a leghosszabb, de tudtam, hogy még meddig kell elmenni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Ráadásul a célban utolértem az egyik nyulamat. (Mindig kiszúr magának az ember valakit, akinek a tempóját próbálja tartani.) A hidakon ő húzott át, aztán elvesztettem, de a célban megláttam! Odabicegtem hozzá és megköszöntem felbecsülhetetlen értékű segítségét (nyulakról nem esett szó). Kicsit csodálkozott, de értette, miről van szó.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Norbival egymásra találtunk nagy nehezen (én nem tudom, hogy intézték ezt el őseink, akik még mobil nélkül találkoztak), és mentünk a kajáért.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Az lehet, hogy a NYRR jobban szervez, de hogy Miamiban jobb a kaja, az biztos. Három dobozos főétel közül lehetett választani (NY-ban bagel plusz alma az állandó menü), plusz Gatorade és volt a már megénekelt palacsintából is.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Nyilván egy csapat magyar mellé telepedtünk le, ők Florida északi részéből (Jacksonville es környéke) érkeztek oda öten. Nem maradtunk sokáig, mert (sóhaj) az übermegabrutál tampon és a "9+ órát kibír!" éjszakai betét mit sem ér, ha az ember lányának tízes skálán 14-es erősségű vérzése van. </span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Note to self: a fekete nadrágot kellett volna felvenni. Vagy pirosat, ugye, Deadpool is megmondta. Na mindegy. </span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Vettünk egy szuper pulóvert, amit lazán derékra kötve feltűnés nélkül tudtam közlekedni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Az ingyen sört is kihagytuk, mert egyikünk igen nyomorultul érezte magát, másikunk pedig nem akart sorba állni, úgyhogy levadásztuk a hazafelé tartó shuttle buszt (ami pont honnan indult, ahová írták - döbbenet!) és pár perc utazás, illetve fél óra gyaloglás után már a hotelben voltunk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Hétfőre homokos parton történő döglést terveztünk, de aznapra kicsit felhősebb időt ígértek, mint keddre, ezért a recepción feliratkoztunk aligátor-nézésre. Potom összegért odavisznek az Everglades parkba, légkondis hajótúra, előadás, visszahoznak.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">A hotelmenedzser kedves ember volt, de Norbi keresztnevét (angolszász) harmadik nekifutásra írta le, és a 150 dollár harminc százalékának kiszámításában is a recepciós hölgy segítette, aki jól láthatóan az ész a csapatban.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Utána fürdés,még egy kis palacsinta, csendespihenő, fogmosás, pizsi.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Másnap laza reggeli után vártuk a buszt, ami még is jött időben. A nap a terveknek megfelelően alakult, láttunk aligátort, mindenféle madarakat és növényeket, sőt, Norbi kiszúrt egy iguánát is. A túra egy olyan laposfenekű hajóval zajlott, aminek a hátulján van egy bazi nagy ventilátor, és az hajtja. Rohadt hangos, belerezonált a hallójáratom. Az aligátorok vagy süketek, vagy bátrak. </span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgykMC9aaV_qKFi6JjBI4RO-TgrvEg2EjXFC2MQTzDaMXQ4fUciw9v9oIRtz4nGQCwtRx7pI3eiq4vmQ6fHa9_UcTU9c7GG2Rsu5paPhB-9bi0vlTYQSMHJsA3LRBJA-_3UJVceu4VvaA/s1600/IMG_3008.HEIC" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgykMC9aaV_qKFi6JjBI4RO-TgrvEg2EjXFC2MQTzDaMXQ4fUciw9v9oIRtz4nGQCwtRx7pI3eiq4vmQ6fHa9_UcTU9c7GG2Rsu5paPhB-9bi0vlTYQSMHJsA3LRBJA-_3UJVceu4VvaA/s320/IMG_3008.HEIC" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">A hajó közepéről nézve kisebb</span></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgokjE34tVMNqce81NPa_XiHHoz1WMo9-pJYcrdZ8pGIBJqgpMqZ011UhALLkbZ65YPOme_iP19q0FSFBIvemW6d-MYjOmoUlxo0u5J1l_nyzctAujoJz_KCL5b101OStX8Od80G_HggQ/s1600/IMG_3018.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgokjE34tVMNqce81NPa_XiHHoz1WMo9-pJYcrdZ8pGIBJqgpMqZ011UhALLkbZ65YPOme_iP19q0FSFBIvemW6d-MYjOmoUlxo0u5J1l_nyzctAujoJz_KCL5b101OStX8Od80G_HggQ/s320/IMG_3018.HEIC" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrxeeoKeqyQXbvYXqL7OIpbbk-RaBmsyjHuPzqtAgHix37hLbTRXW9CxTRIgUUdeDKREOSoyc-gurAzcVWw0jAqyl-iW4pmJrCPBnFNMCyG7pq1F2WRTUrW8XfgDaegovjiB0wJLoAqQ/s1600/IMG_3035.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrxeeoKeqyQXbvYXqL7OIpbbk-RaBmsyjHuPzqtAgHix37hLbTRXW9CxTRIgUUdeDKREOSoyc-gurAzcVWw0jAqyl-iW4pmJrCPBnFNMCyG7pq1F2WRTUrW8XfgDaegovjiB0wJLoAqQ/s320/IMG_3035.HEIC" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7HMEDAXgdip0gM5L5VON9BOsg-HPArb6f8atP52NMrN4cDuUJVe17ueOR22o1RabT9B-DUOCmhtyDde3qXABFH_xEtousj_OxRPwZEz6-nZ8k49dHVMqr_NjhLoEaIqMFsLy2hx9WAA/s1600/IMG_3088.HEIC" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7HMEDAXgdip0gM5L5VON9BOsg-HPArb6f8atP52NMrN4cDuUJVe17ueOR22o1RabT9B-DUOCmhtyDde3qXABFH_xEtousj_OxRPwZEz6-nZ8k49dHVMqr_NjhLoEaIqMFsLy2hx9WAA/s320/IMG_3088.HEIC" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">A képen elrejtettünk egy iguánát</span></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Arial; white-space: pre-wrap;">Túra után volt bemutató aligátorszelídítővel - a Norbi Uh (not his real first name) kiköpött mása volt a csávó, legalábbis ami a poénjait illeti. Néhány halál nyugodt aligátort húzott ide-oda, dugta a fejét a szájukba - hát, kinek a papné, ugye.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjteMvcOJrgbGGqEQMsygsZdm-ix0Imes9-Y2RaoKe4sIiFPyXS5m_ysKsJfwnIzffG8-wIFQnXrvoMqJKP4p4plQahOs952jGkCkt0G8cxXsySFoSVn-iNbOP16T4uMLEXuoSD3uyCWw/s1600/IMG_3092.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjteMvcOJrgbGGqEQMsygsZdm-ix0Imes9-Y2RaoKe4sIiFPyXS5m_ysKsJfwnIzffG8-wIFQnXrvoMqJKP4p4plQahOs952jGkCkt0G8cxXsySFoSVn-iNbOP16T4uMLEXuoSD3uyCWw/s320/IMG_3092.HEIC" width="320" /></a></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Utána lehetett volna fotózkodni bébialigátorokkal, bekötött szájú csöppségekkel, mert az is benne volt a túra árában, de azt már végképp nem vettük igénybe.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Két tennivaló maradt az utolsó napra: elmenni ahhoz a hotelhez, amiben a </span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><i>Nyomás utána</i></span><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"> című Bud Spencer-Terence Hill filmet forgatták, illetve pancsi az óceánban.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">A hotellel kezdtünk. Ezt majd juttassátok eszembe, mikor körberajongom Norbit, hogy mennyire támogat mindenféle őrült programban. Azért időnként én is tudok!</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4KDtiHj6npDQj-dkSUnFiv5YsEVGLXAAHLbtKhGaPaCCCu28UfkvaWkR9xRnEIfB9_PM08Qn1W2rc26EAIGgFrEpBdrBF0cSOAt0vg12QODKlBURDhboh311srLxceRQnU9ACs-70bA/s1600/IMG_3105.HEIC" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4KDtiHj6npDQj-dkSUnFiv5YsEVGLXAAHLbtKhGaPaCCCu28UfkvaWkR9xRnEIfB9_PM08Qn1W2rc26EAIGgFrEpBdrBF0cSOAt0vg12QODKlBURDhboh311srLxceRQnU9ACs-70bA/s320/IMG_3105.HEIC" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">Őt útközben láttuk. Nem ijedős fajta</span></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Óceánban pancsolni jó. Erről többet nem is akarok mondani.</span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Arial; white-space: pre-wrap;">Aztán összecsomcsi a hotelben, alvás, és egy szerény reggeli (avokádós pirítós céklahabbal!) elköltése után indultunk vissza New York-ba.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj7SjKzZ4ew11eqc3h3QpV_7mLv0GsWteAsobFsODdThNMwJB_0raYuroKoMgbnwdEtV20AUMQvmSzLpf10jX6qyqnSg9OaGJOsX0DoNI7Pf-J3Kfi7DTGCRM-HkmMhBlHIpp_uUh0VQ/s1600/IMG_3112.HEIC" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj7SjKzZ4ew11eqc3h3QpV_7mLv0GsWteAsobFsODdThNMwJB_0raYuroKoMgbnwdEtV20AUMQvmSzLpf10jX6qyqnSg9OaGJOsX0DoNI7Pf-J3Kfi7DTGCRM-HkmMhBlHIpp_uUh0VQ/s320/IMG_3112.HEIC" width="320" /></a></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<b style="font-weight: normal;"><br /></b></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: justify;">
<span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant-caps: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-position: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">A következő célpont egy júniusi félmaraton lett volna Maine-ben, de a közben történt események miatt ez eltolódott. Most épp futni se járunk ki, részint lustaság, részint egészségügyi megfontolások miatt, de valamit majd kitalálunk, hogy több helyet tudjunk meglátogatni.</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-16708218333139575412019-01-21T19:46:00.000-05:002019-01-21T19:46:08.156-05:00A volunteer<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: xx-small;">Ma arról a különös állatfajtáról lesz szó, amit volunteernek hívnak.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Vasárnap bukkan elő, pirkadat előtt. Leggyakrabban a Central Parkban látni, bár előfordulhat bármilyen futóversenyre alkalmas helyen. Egész évben aktív, évszaktól függetlenül, kültakarója nagyszerűen alkalmazkodik az időjáráshoz: hő-, hideg-, illetve jobbára vízálló.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Tápláléka jellemzően Dunkin Donuts-féle kávé és bagel. Időnként teát vagy ún. “forró csokoládét” is fogyaszt (kutatások szerint ez utóbbi leginkább agyoncukrozott kakaó).</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A volunteer társas lény, falkában vonul és kettes-hármas csoportokban dolgozik. Különös ismertetőjele a láthatósági mellény, valamint a Volunteer Badge (nyakba akasztható jelvény). Évszaktól függően egyen-baseballsapkát vagy -pólót is viselhetnek. Ezen alkalmatosságokat a falkában fogadási ceremónia (“check in”) során osztja ki egy már beavatott volunteer.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A volunteer könnyen alkalmazkodik az adott szituációhoz. Korábban vízosztó feladatban vizsgált egyedeket láttak másik esetben medált osztani, vagy embereket terelni; egyik-másik még hőtakarót is darabol. Mindeközben változatos hangjelzéseket adnak (“hajrá!”, “jól csinálod!”, “már csak egy mérföld!” és effélék).</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A volunteer amilyen észrevétlenül jelenik meg, olyan hirtelen távozik. Délben már csak a legszívósabbak maradnak posztjukon. A többség eddigre leveti mellényét, jelvényét, elvégzi a “check out” nevű szent rituálét, és elvegyül az átlagpolgárok sűrűjében.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimK4j0NN0QB6AlIpGn1pStYgGP8z6sG8HNJ7TgsGH7B7Yf-gfgPJUhD3H5fkwCilKNlbP2UE-TpWOQR52O2srtdpAnD_ZJjRaY3M_Z_ns7Cqy-Ij9BkP4DA2or991FsV8qIPtF_bTkeA/s1600/IMG_1329.HEIC" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimK4j0NN0QB6AlIpGn1pStYgGP8z6sG8HNJ7TgsGH7B7Yf-gfgPJUhD3H5fkwCilKNlbP2UE-TpWOQR52O2srtdpAnD_ZJjRaY3M_Z_ns7Cqy-Ij9BkP4DA2or991FsV8qIPtF_bTkeA/s320/IMG_1329.HEIC" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A 2018-as NYC Marathon kezdésére váró volunteerek ugróköteleznek a futók kordában tartására szolgáló kötéllel</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Van ez a New York Road Runners nevű non-profit szervezet, ami leginkább futóversenyeket szervez, melyek közül a TCS NYC Marathon a leghíresebb. (Tesznek mást is, ifjúsági programokat is tartanak, oktatnak/edzenek.)</div>
<div style="text-align: justify;">
A maratonra többféleképpen is be lehet jutni.</div>
<div style="text-align: justify;">
A világ futóelitjét meghívják, gondolom, marad a pórnép.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ők nyernek a sorsoláson, vagy gyűjtenek x-ezer dollárt valami jótékonysági alapba, vagy teljesítik a 9+1 programot.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ez utóbbihoz teljesíteni kell 9 olyan futóversenyt, ami erre ki van jelölve (9+1 eligible), és egyszer kell volunteerkedni. Ha ezt teljesíti az ember, a következő évi maratonra garantált a helye (a nevezési díjat, ~260 dollárt persze be kell fizetni).</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A volunteerhadak leginkább belőlük állnak. Vannak olyanok is, akik pusztán azért hajlandóak felkelni hajnali fél négykor (VASÁRNAP!), hogy valami sapkáért cserébe dolgozzon hat-hét órát vadidegeneknek, téli fagyban, nyári kánikulában, szélviharban, tikkasztó szárazságban, vad farkasfalkáktól és adóellenőröktől fenyegetve… (Jó, jó, kicsit túloztam, de hideg és meleg tényleg szokott lenni, és ma például kutyát is láttunk.) És persze vannak a NYRR alkalmazottai, akiket még is fizetnek ezért.</div>
<div style="text-align: justify;">
Azt nem árulom el, hogy én melyik fajta vagyok, de az kizárt, hogy valaha lefussak egy maratont, és nem a NYRR-nek dolgozom.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
2017-ben poén jelleggel jelentkeztünk Norbival a NYC Marathon volunteerségére (az nem 9+1 eligible), és jól mulattunk. Észrevettem, hogy egyeseknek jóképű kék kabátja van. Megérdeklődtem, hogy hogyan lehet ilyen jószágra szert tenni. Nagyon egyszerű: ilyet a volunteer leaderek kapnak a maratonon. A volunteer leader pedig úgy készül, hogy jelentkezik annak, részt vesz egy oktatáson, volunteer leader jelöltként részt vesz legalább egy nagy félmaratonon (United vagy Brooklyn Half), végül megjelenik volunteer leaderként magán a maratonon.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Rövid leszek: már van olyan kabátom nekem is. (Az értékéből mit se von le, hogy a 2018-as NYC Marathonon minden volunteer kapott, nem csak azok, akik kitartóan megjárták a szamárlétrát.)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mindig elámulok, hogy hányan vannak hajnali négykor a metrón. Meg hogy hányan jelennek meg a volunteerek közül olyankor is, mint például ma, amikor zuhogó eső van fagypont közeli hidegben. (Előző nap délután dőlt el, hogy meg lesz tartva a verseny, az évi rendes Fred Lebow félmaraton, mert az esedékes hóvihar és a hozzá tartozó 30F/16C fokos hőmérséklet-csökkenés úgy döntött, hogy csak délután jön.)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Fél hatkor még csak húsz ember volt a check in sátor körül, de az itatóállomások legénysége (15 ember) már vagy egy órája töltötte fel vízzel-Gatorade-del a hosszú asztalsorokra felsorakoztatott poharakat. Aztán lassan befutottak még többen, talán hetven-nyolcvan összesen, és a leaderek elkezdték funkció szerint begyűjteni a népet.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A course marshal az, aki részint a futásra kijelölt úton tartja a futókat, részint azon kívül tartja a nem futókat; nehezen észrevehető helyeken jelzi, hogy merre kell menni; hívja a mentőket, ha baj van; ezen kívül buzdít és lelkesít.</div>
<div style="text-align: justify;">
Mondjuk úgy egyszerűen, hogy nem ez a kedvenc posztom. Jobb, mint az indítás volt a maratonon (az első két hullámban indulók NAGYON idegesek, ha valami miatt, például mert lekésték az indítást, későbbi hullámban kell lenniük); de nem olyan jó, mint a hőtakaró. Azt nagyon bírtam. </div>
<div style="text-align: justify;">
A tavalyi Fred Lebow félmaratonon osztottak be oda. Irtó vastag hengerekről téptük le a perforáció mentén a takarókat (vékony, alufóliaszerű, de annál sokkal strapabíróbb anyag), hengerenként néhány százat, és cirka tíz hengerrel végeztünk. Ez volt az előkészület, és nem hittem volna, hogy az mind el fog fogyni (30 méter hosszú kordon mindkét oldalán méterenként derékig érő heat sheet-kupac), de aztán elkezdtek érkezni a célba a futók, és aki kérte, vagy nem ugrott el elég fürgén, annak a nyaka köré térítettünk egyet, majd matricával rögzítettük, hogy ne kelljen fognia. (Norbi vállára én terítettem a takarót, ő akkor futott.)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg54SNtReIG112h2507vOAuO5rv4a1WjOgPhnY-2iU5Cfo9FMkCXd4Ii-AffGbXHNT8lHg-bBs44pENR6DpjMBPNFgQQnHMfPEF4MLabaIX5fxhyxkqiwxF2zfT3_80snDr_U3BCzRi5g/s1600/image-20171105_090114.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg54SNtReIG112h2507vOAuO5rv4a1WjOgPhnY-2iU5Cfo9FMkCXd4Ii-AffGbXHNT8lHg-bBs44pENR6DpjMBPNFgQQnHMfPEF4MLabaIX5fxhyxkqiwxF2zfT3_80snDr_U3BCzRi5g/s320/image-20171105_090114.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fluid Station, NYC Marathon 3. mérföld. Víz és Gatorade</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
A legkedvencebbem viszont az itatás. Ott minden van, ami kell a magamfajta egyszerű embernek: gondos előkészület (asztalok felállítása, poharak kirakása, feltöltése három szint magasságba; ha Gatorade is van, ki kell keverni a koncentrátumból, és nagyon nem mindegy, hogy 3:1 a víz aránya, vagy 4:1; egy kevésbé tájékozott volunteertárs egyszer majdnem vegytiszta Gatorade koncentrátumot adott ki, de még időben elkaptam); aztán jönnek a futók, és osztani kell nekik az italt (el is vehetik, csak akkor nagy a locspocs, mert futtában próbálják felkapni, és úgy jobban fogy a cucc, ha kínálom), meg persze biztatni őket, és mindeközben ügyelni, hogy a poharak hozzáférhetősége biztosított legyen (értsd: a futók oldalára tolom a poharakat belülről, mikor már fogytán van, zömítek és lebontom az emeletet, hogy az alsó szint szabadon legyen); végül ahogy csendesedik a helyzet, össze lehet takarítani az eldobott poharakat, zselépapírokat. Az itatóállomás nem agysebészet, viszont mindig van mit csinálni, és pörög rendesen.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Aki csodálja a Central Park egyes részeinek makulátlan tisztaságát, az gondoljon a kék gumikesztyűbe bújtatott szorgos volunteerkezekre, amik tisztán tartják a parkot. Szinte minden hétvégén van verseny, az itatóállomások helye változik, és mi még a zselépakkok letépett nyakát is felszedtük.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7dCnpParf1PYFUtddnIpQDyiVL1rIbmLq_4CGbZe_gqFq2XTd_7xAYYigjMOptjJk4V4XxDgEytTfbwJ17k8idVaOvAVVjeith2WqktzJChDYV1pHUcJARiWCxQ27600nGYGFMhxcPQ/s1600/IMG_1550.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7dCnpParf1PYFUtddnIpQDyiVL1rIbmLq_4CGbZe_gqFq2XTd_7xAYYigjMOptjJk4V4XxDgEytTfbwJ17k8idVaOvAVVjeith2WqktzJChDYV1pHUcJARiWCxQ27600nGYGFMhxcPQ/s320/IMG_1550.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez az "utána"; a kép lefedte úttest bal oldalát vastagon borította a szemét korábban</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Van, aki a csomagmegőrzőre esküszik - főleg ma, mert az fedett hely, majd kipróbálom azt is. A medálosztás alighanem hálás feladat, csak valószínűleg dögunalom - medált felakaszt medálállványra, célba érkező futó kezébe nyom/nyakába akaszt, mosolyog. Azt hiszem, átlagos versenyeken az indítók (akik a futókat a várható sebességük szerinti hullámba osztják) dolguk végeztével átlényegülnek medálosztogatóvá. (Ugyanez a maratonon nem ment volna, mert az indítás Staten Islanden van, a cél viszont a Central Parkban.)</div>
<div style="text-align: justify;">
A post race amenities az azt hiszem, a célba érkezett versenyzőknek osztogat bagelt és almát, az se motivál nagyon.</div>
<div style="text-align: justify;">
Persze a jó volunteer azt csinálja, ahová beosztják.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ma course marshal voltam egészen a 72. utcai fordulóig, de mikor odaértünk, jelezte a nem messze lévő itatóállomás vezetője, hogy kell neki még ember (hárman voltak ott, ahol általában tízen szoktak lenni). Még be se fejezte a mondatot, már jelentkeztem is. Ketten maradtak a fordulóba igazgatni a népet, de tekintve, hogy húsz lépésre tőlük kezdődött az itatóállomás, és így is két leader jutott a maradék egy volunteerre (a másik kettő szintén átállt), nem volt nagy lelkiismeret-furdalásom.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az eső leginkább zuhogott, így már tudom, hogy a cipőm nem vízhatlan, csak sokáig áll ellen a víznek; a kabátom dettó, de afölött volt esőponcsó. (Vagy annyi víz ömlött ki, hogy belülről áztak be... ezt már nem tudom meg.)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szegény futók viszont… Jött a sok ázott mókus, itták a vizet, és futottak tovább - de milyen sokan köszönték meg! Levegőt alig kap, meg kimerült a harmadik kör végén, másfél mérföldre a céltól, de megköszöni, hogy volunteerkedünk. Ma még azt is külön hozzátették sokan, hogy milyen rendesek vagyunk, hogy ilyen időben itt vagyunk.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ez itt teljesen tipikus: értékelik az önkénteseket.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Visszafele is működik persze. Mikor futottam, a volunteerek az út szélén meg az itatónál folyamatosan biztattak, hogy jól haladok, közel a cél, satöbbi. Persze tudom, hogy mondják mindenkinek, de azt is tudom, hogy komolyan gondolják, és sokat segít a kedvességük. Ezért, bár természetemtől teljesen idegen, én is mondom a futóknak, hogy jól csinálják, meg tudják csinálni, jól haladnak, nagyszerűek.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwlwqqcpH_iI7i4XcOj6onucc5Jf1ks7fz_RFSl0IlulUzLCdbRJQl3AQEoul0g39bxFI0Sbg-IRg0OWFtMA3bDF-R0taZX-A1_s7v9Kw_G58pD6GsQJOIuGC9UsAWe0vwam9Bhj7E7w/s1600/IMG_1549.HEIC" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwlwqqcpH_iI7i4XcOj6onucc5Jf1ks7fz_RFSl0IlulUzLCdbRJQl3AQEoul0g39bxFI0Sbg-IRg0OWFtMA3bDF-R0taZX-A1_s7v9Kw_G58pD6GsQJOIuGC9UsAWe0vwam9Bhj7E7w/s320/IMG_1549.HEIC" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mondom kutyák. A háttérben egy fa, ami csak úgy kidőlt a nagy esőzések közepette.</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-50923915342052696102018-08-11T13:27:00.002-04:002018-08-11T13:27:20.421-04:00Ki korán kel, pólót lel<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-size: xx-small;">Avagy hogyan ússzuk meg a ruhaköltségeket.</span></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lassan közeledik az idő, mikor kopoltyúval rendelkező testvérkém ismét meglátogat minket. Tavaly is eléggé feszélyezett, hogy szegénykém két hétig partra vetett halként volt kénytelen létezni, az időnkénti tavaszi (jó, késő téli) esőkkel kellett beérnie. Nehogymá' ne legyen valami uszoda valahol elérhető távolságban!, gondoltam én, és nekiláttam a keresésnek.</div>
<div style="text-align: justify;">
Valamivel később ráakadtam az <a href="https://www.nycgovparks.org/reg/lap-swim" target="_blank">NYC Parks weboldalára</a>, ahol az "Early Bird/Night Owl" (koránkelők/éjszakai baglyok) témakört olvasgatva felrémlett, hogy mintha Eszti is mutatta volna ezt valamikor tavaly, csak akkor még teljesíthetetlennek tűnt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Roppant egyszerű a téma: az ember eljár az erre a programra fenntartott idősávban (hétköznap reggel, illetve este 7 és fél kilenc) úszni az NYC Parks ezen programban résztvevő szabadtéri medencéibe; ha a program időtartama (július 5-augusztus 31 közt) alatt leúszik legalább 25 mérföldet, kap egy pólót. Medencénként a három legtöbbet úszott férfi és nő kap pluszban fejenként egy bögrét is. Mindezt teljesen ingyen.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A hosszak számlálására az úszó rendelkezésére bocsátanak egy erre használatos karórát, vagy egy Aquatic Specialist számolja majd ezeket. (Égtem a vágytól, hogy lássak egy ilyen Aquatic Specialistet, de reméltem, hogy elfogadják a Polar M430-as óra eredményeit is.)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nyilvánvaló, hogy nekem KELL ez a póló.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-small;">Ugyanilyen nyilvánvaló, hogy fogalmam sincs, hogy néz ki a póló, mekkora, milyen anyagból van, de ez nem is fontos.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Megnéztem az összes szóba jöhető medencét, hogy melyikbe tudok értelmes idő alatt eljutni. A választás a Red Hook (Sol Goldman) Recreational Centerre esett, ahova egy metró és 17 perc gyaloglás alatt el lehet jutni.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ezen a ponton Norbi is bekapcsolódott a történetbe. Ő sem egy vízibolha, de ő már volt ott, ahova a Google Maps terelt engem az uszoda irányába, és nem lelkesítette a gondolat, hogy egyedül császkálok majd arra. Megtalálta a B61-es buszt, ami a metrómegálló és az uszoda közt jár, és nekidurálta magát, hogy feliratkozik ő is.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A regisztráció június 11-én nyílt meg, reggel 7 órakor. Még a keresgélős/tervezgetős időszakban, május vége fele, olvastam egy guglikeresős cikkben, hogy 2014-ben 12 ezer ember iratkozott fel erre a programra. 15 medence van, az majd' ezer ember per medence. A biztonság kedvéért beállítottam egy emlékeztetőt június 11-én reggel 7 órára, ami, mivel akkor épp Budapesten voltunk, egy kicsit később csipogott a vártnál, és délre már meg is kaptam a regisztrációt visszaigazoló levelet. Mivel az elsők közt voltam, az Early Bird/Night Owl programra regisztráltam, mert gondoltam, ha reggel nem tudok menni egy nap, majd megyek este.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Következett az izgatott várakozás időszaka. Kiszámoltam, hogy mennyit kell leúszni az egyes alkalmak során, megnéztem, melyik napokon tudok reggel és melyikeken este menni; elővettem és leporoltam mind az összes úszóruhámat, úszósapkámat, úszószemüvegemet (olyan sok azért nem volt), beállítottam az összes úszóprogramot a Polar órán, extra rövid frizurát vágattam.</div>
<div style="text-align: justify;">
Azt írták a honlapon, hogy értéket (telefont, hitelkártyát) ne nagyon vigyünk oda, és jó muszklis lakatot vegyünk. Én ugye a telefonommal szimbiózisban élek, így kigondoltam, hogy mi lenne, ha szereznék egy vízhatlan műanyag tokot a telefonnak, és akkor nyakba akasztom, úszóruha alá, onnét lopja el valaki.</div>
<div style="text-align: justify;">
A tok megérkezett, vízhatlan, hasznos kütyü - de nem alkalmatos rendszeres úszásra, ahhoz túl nagy. Sebaj, így én, meglátjuk, hogy néz ki ez az uszoda belülről. (Fényképek kevesen vannak róla, és csak július 5-én nyitott.)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Július ötödikén, a program első napján épp Connecticutban voltunk, macskákra vigyázni, de hatodikán, pénteken este már teljes létszámban megjelentünk, böszme nagy lakatainkkal.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az uszoda minden tekintetben igazolta az előzetes elvárásokat. Amolyan New York-os megjelenésű - jobb napokat látott, lepukkant, hámlik, kopott, igen koszos, de úgy egészében véve tulajdonképpen egyben van. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A program pontosan hétkor kezdődik. </div>
<div style="text-align: justify;">
Ezt onnét tudom, hogy mikor először érkeztünk kicsit korábban (6:50 körül), és próbáltunk bemenni, nem engedtek. Úgyhogy vártunk. Szigorúan odakint. </div>
<div style="text-align: justify;">
Lassan érkeztek mások is, rutinos versenyzők, akik rutinosan leültek a lépcsőre várni.</div>
<div style="text-align: justify;">
6:59-kor viszont a rutinos versenyzők határozott léptekkel elindultak befele, bepottyantották az úszókártyájukat a gyűjtődobozba, és mentek öltözni. Azóta is minden reggel 6:58-59 körül van az, amit mi "megindul a csorda" néven emlegetünk.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Női öltöző a bejárattól jobbra. Ez egy tornaterem, kosárpalánkkal, és a terem három oldalán pirinyó öltözőszekrénykékkel (30 cm x 30 cm x 50 cm), amiknek a fele használható (a többinek le van tépve az ajtaja). </div>
<div style="text-align: justify;">
A bepakolásban hasznomra volt a sok Sokoban és Tetris, mit ne mondjak, mert ide a cipőt is be kell tenni. (Nem azt mondom, hogy ez a hely Brooklyn vadnyugata, de nem egy luxuskörnyék; és az első alkalommal rögtön találtam egy törött lakatot, ami nem magától tört el.)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az öltözőn túl vannak a vécék és zuhanyzók - fürdés előtt kötelező lezuhanyozni, de persze ezt nem mindenki tartja be, és aki betartja, az is inkább csak beáll egy pillanatra a víz alá, hogy vizes legyen. (Van, ami a világon mindenütt ugyanolyan.)</div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán egy jó nehéz ajtó, és máris lehet menni a medencéhez.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az oda vezető úton sok bölcsesség van kiplakátolva, evidenciák az általam látogatott eddigi uszodákban, de itt nem. Ne rendezz "ki tudja tovább visszatartani a lélegzetét" versenyt! Tilos a medencébe pisilés, köpködés, "fecal matter discharge"! Csak erre alkalmas ruhában szabad a medencébe menni!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhutJtI9SPiFTmFZmFzC8iqD4ltUGltAHjLmnTnItVQg1Laj0k4HNgMLr9zZPiFYX2qpSGWdhhAe2Az5iFPRFVn_1t0I2bH1ts0PBiThrntTH2H-5EGf-IJH5Fpb7Xy8ceIvOGJkUqk-Q/s1600/IMG_0816.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1194" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhutJtI9SPiFTmFZmFzC8iqD4ltUGltAHjLmnTnItVQg1Laj0k4HNgMLr9zZPiFYX2qpSGWdhhAe2Az5iFPRFVn_1t0I2bH1ts0PBiThrntTH2H-5EGf-IJH5Fpb7Xy8ceIvOGJkUqk-Q/s320/IMG_0816.jpg" width="238" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A fényképezőgépre/elektromos eszközre vonatkozó tiltást olyan komolyan veszik, hogy szinte mindig rákérdeznek az átlátszó műanyag zacskóban hurcolt törülköző + sampon + tusfürdő kombómra, hogy van-e benne telefon. Van, hogy ott kell hagynom a bejáratnál, hiába látszik, hogy nincs benne semmi tiltott dolog. A szabály az szabály.</div>
<div style="text-align: justify;">
Újságpapírt meg azért nem szabad bevinni, amiért egyébként szalvétát és egyéb könnyen szálló papírfélét se: így is van elég szemét.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Uszodaként hivatkozok rá, bár ez igazából inkább strand. 100 méter széles, 40 méter hosszú (egen, én ilyen irányból állok hozzá, mert keresztbe úszunk), és 3 láb 9 hüvelyk mély. A női öltözőtől számított távolabbi sarkában van a nekünk lekerített 6 sáv (lassú/közepes/gyors); szerintem be kéne számolni azt a plusz száz métert, amit odáig kell mennem. </div>
<div style="text-align: justify;">
A férfi öltöző rögtön ott van a sarkon, Norbi csak kilép az ajtón és már csobban is. Másrészt viszont abban van egy edzőterem is, és az első pár alkalommal még nem árulta el neki senki, hogy hol a spanyolfal, ami mögött az edzőterem vegyes nemű közönségének zavarása nélkül lehet átöltözni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az úszótársakkal (általában 50-60 ember szokott lenni) nincs sok gond. Az első alkalommal nem voltak fent a sávokat elkülönítő zsinórok, és gyakorlatilag senki nem akart rendesen körözni (vagy ha úgy nézzük, mindenki a saját körében úszkált), ami elég idegesítő volt; de az utána következő hétfőn már reggel mentünk, és akkor a zsinórok is fent voltak, meg mintha a reggeli közönség a normálisabb fajtából lenne.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Én elméletben a "medium" sávban kéne hogy úszkáljak, de elég gyakran cikázok a sávok közt. Ha a mediumban behoz valaki gyorsabb, de úgy látom, hogy túl sokat kéne várnom rá, hogy elengedjem, akkor inkább megyek egyet jobbra vagy balra, ahol épp van hely, hogy kultúr is legyek és időt se veszítsek . Ha meg én előznék meg valakit, és úgy látom, hogy a hossz felénél érném utol, inkább áthoppanok egy másik sávba, hogy ott előzzek. </div>
<div style="text-align: justify;">
A legtöbben teljesen jól állnak ehhez, elengednek, ha én vagyok a gyorsabb, vagy nem panaszkodnak, ha rosszul becsültem a távot és az utolsó pár méteren már beértek, és csak utána mehetnek elém. Van persze egy-két figura, akik nem igazán tették magukévá ezt a szellemet.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az ezüst sapkás pasas a Medium sávban, hát ő eléggé az idegeimre ment. Csak úszik körbe-körbe, nem áll meg soha, ha ott vagy a nyomában, akkor se; csak elrúgja magát a faltól és megy tovább. Miatta mindig át kell mennem a másik sávba, másképp nem tudom megelőzni (mellette nem tudok menni, túl nagy a forgalom). Lényegesen gyorsabb vagyok nála, átlag 8 körönként érem utol; de az első alkalom után eldöntöttem, hogy emiatt igazán nem éri meg idegeskedni, simán megelőzöm mindig.</div>
<div style="text-align: justify;">
Aztán egy reggel láttam, hogy övé az a bot, amit szoktam látni a padokon, és hogy anélkül a szárazföldön elég ügyetlenül totyog... ami kis méreg maradt is bennem, végleg elpárolgott.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Van a másik véglet, a cápák. Nekik igazából a gyors sávban kéne úszniuk, de valamiért a közepesbe jönnek, és mintha élvezetük lelnék abban, hogy úgy előznek le, mintha egy helyben úsznék. Nem törődnek azzal se, hogy jönnek közben szembe mások, ők majd kikerülik őket, ugye. Hát, lelkük rajta - de én az ilyeneket el nem engedem, előzzenek csak meg, ha az teszi őket boldoggá. (Jó, hát persze hogy elengedem őket... hadd képzelegjek már egy kicsit néha!)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az igazi kedvencem (mert ilyen is van!) a narancssárga sapkás, lila ruhás nő - mindig próbálok abban a sávban menni, ahol ő, és beszegődni mögé. Épp csak egy kicsivel úszik nálam gyorsabban, így kiváló nyúl. A legjobb időmet mindig akkor úszom, amikor ott van, és próbálom utolérni (és persze mindig lehagy).</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mert hát persze, fitnesz, meg egészséges élet (ez a program lényege igazából), de az én szemem előtt egy cél lebeg: a póló. Ahhoz meg le kell úszni 25 mérföldet. Szerdán és időnként kedden is kora reggeli meetingjeim vannak, tehát véges számú alkalom van a távolság teljesítésére. Amikor 9-re megyek, akkor is ki kell pattanni a vízből legkésőbb nyolckor, hogy villámzuhany-öltözés után elcsípjem a visszafele menő B61-est, amivel elérem a metrót, amivel általában épp beérek.</div>
<div style="text-align: justify;">
A csütörtök az egyetlen olyan nap, amikor nincs kihagyhatatlan meetingem reggel. Ezeken a napokon nem rohanunk a buszhoz, sőt. Negyed 9-ig úszunk, aztán villámzuhany-öltözés után elbattyogunk a közeli Dunkin Donutsba, ahol a manager ügyfélközpontú és jófej, és kényelmesen megreggelizünk.</div>
<div style="text-align: justify;">
Baconos-sajtos-tojásos bagel. Medium Iced Latte. Időnként egy fánk. Bírom a csütörtököket.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Alkalmanként egy mérföld (40 hossz, 20 kör) a minimum, afölött minden kör bónusz; de még nem volt olyan, hogy csak annyit úsztunk volna.</div>
<div style="text-align: justify;">
Távozáskor az ember levadássza a kártyáját az asztalról, és bemondja, hogy hány kört úszott.</div>
<div style="text-align: justify;">
Igen, bemondásra megy. Persze hogy nincs hosszakat számláló óra, sem a medence szélénél strigulákat húzó Aquatic Specialist. Ez New York, itt minden fellengzős kijelentésből gyököt kell vonni és kivonni fél kiló sallangot.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Úgy a negyedik alkalom után, két esti és két reggeli úszáson túl, a biztonság kedvéért rákérdeztem, hogy az Early Bird és a Night Owl úszás az ugye összeadódik (a honlap nem fogalmazott egyértelműen). Nem adódik össze, így a programfelelős, de így legalább két pólót is szerezhetek! </div>
<div style="text-align: justify;">
Nem kicsit konyultam le. Addig már több mint két mérföldet úsztam az esti műszakban, azért kár lenne.</div>
<div style="text-align: justify;">
Kigondoltam, hogy túljárok én a rendszer eszén!, és hogy szépen apránként, 6-8-10 hosszt hozzáadogatva a tényleges eredményhez, átmentem a reggeli úszásra az eszi hosszakat. </div>
<div style="text-align: justify;">
Persze a lelkiismeretem nem bírta. Az első ilyen után megmondtam nekik kerek perec, hogy szeretném beszámítani az esti úszásomat a reggelibe, mert nem tudtam erről a szabályról; lehet-e erről szó? Becsszóra többet nem úszok az estiben. Hogyne, mennyit írjanak hozzá? Pislogtam egyet, és bemondtam a maradékot is.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Azóta átírták a honlapot is, most már világos, hogy külön van a kettő; és azt is odaírták, hogy ha nincs hosszakat számoló óra, se Aquatic Specialist, akkor bemondásra megy, DE! szúrópróbaszerűen ellenőrizhetnek. Kéremszépen, engem ellenőrizhetnek. Polar(c)(tm) Certified vagyok.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB52sYBe_BomODzZxkBXrmB6YS66IwLg5lGxCY7D2lBFZ06jSYfY_y6yJlEPEG7Q_5Kqvxzepm9AksHSaTFGTw3jL0blel6tapN00kVsReiNLevDeHldJeT0bYC-YnaANZSiYG9_ADYA/s1600/Lap+Swim.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="943" data-original-width="816" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB52sYBe_BomODzZxkBXrmB6YS66IwLg5lGxCY7D2lBFZ06jSYfY_y6yJlEPEG7Q_5Kqvxzepm9AksHSaTFGTw3jL0blel6tapN00kVsReiNLevDeHldJeT0bYC-YnaANZSiYG9_ADYA/s320/Lap+Swim.jpg" width="276" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ebből bögre aligha lesz, de a pólóig a számításaim szerint már csak öt és fél mérföld van hátra, az körülbelül öt alkalom. </div>
<div style="text-align: justify;">
Egy Iloko nevű ismerősöm, akit Indiko néven is ismernek (miután másodjára is lebetűzte a nevét, amit amúgy tökéletesen írt be az internetes regisztrációs lapon, hát hogy nem bírják rendesen leírni ezt a hat betűt egymás után, ha mindenféle egyéb nyelvek ténylegesen komplex neveit bezzeg hiba nélkül?), már pólóközelben van. Norbi úgyszintén, csak az ő nevét eltalálták.</div>
<div style="text-align: justify;">
Az Iloko is rendben van, de az Inoko még jobban tetszik. Majd még használom ezeket itt-ott.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Na de visszatérve az eredeti témára: ősszel, mikor ezek a szabadtéri medencék bezárnak, a fedett uszodák megmaradnak. Évi 150 dollár a tagsági díj. Van egy viszonylag közel, cirka egy óra tömegközlekedés. Azt majd jól megnézzük.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-41221897815918653042018-06-29T19:17:00.001-04:002018-06-29T19:17:27.407-04:00Achievement Unlocked<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Kedves Naplóm,<br />
<br />
Ma megsimogattam Szuszi, az Érinthetetlen pöttyös hasát.<br />
<br />
Életem ezzel teljessé vált.<br />
<br />
Az alanti képen Szuszi, valamint egy pöttyös has látható.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqH-lTGstaspDDFhJPNlv6r4uVTSyX1KtYmO638J4CVUFEE2XHefco7hcljAiDt4wJV3uab1IU4rG4BxfUuEboiZAo6WfKq4dh1MMwDD5iH1nOSoVT4O3C3WGdV2oF4EaldaW6WJ_e2g/s1600/IMG_0734.HEIC" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqH-lTGstaspDDFhJPNlv6r4uVTSyX1KtYmO638J4CVUFEE2XHefco7hcljAiDt4wJV3uab1IU4rG4BxfUuEboiZAo6WfKq4dh1MMwDD5iH1nOSoVT4O3C3WGdV2oF4EaldaW6WJ_e2g/s320/IMG_0734.HEIC" width="240" /></a></div>
<br /></div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-58496089079908761932017-10-09T16:58:00.000-04:002017-10-09T16:58:08.273-04:00Divat tanácsokOlvasóink nyomására új, divat tanácsadó rovatot indítunk.<div>
<br /><div>
Első alkalommal mindjárt egy rendkívül merész kollekcióval jelentkezünk. A tervező elvetette a konvencionális, földhözragadt trendeket és teljesen újra gondolta a "Business Casual" kategóriát.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLIp5qsBHC4kQbmZAecpTdvfh4bXwzl14wZqwuVPkuLJvFw2mOEtKeR3Y6USx8l0IOqYuubP648dm2QgX7FoYx1p3Rn9pZlrPg8kFvVjU_p4lXdCnMSiCE-p6nyfToKlz0HdQKnBP8bJY/s1600/IMG_20171008_063604.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLIp5qsBHC4kQbmZAecpTdvfh4bXwzl14wZqwuVPkuLJvFw2mOEtKeR3Y6USx8l0IOqYuubP648dm2QgX7FoYx1p3Rn9pZlrPg8kFvVjU_p4lXdCnMSiCE-p6nyfToKlz0HdQKnBP8bJY/s320/IMG_20171008_063604.jpg" width="240" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Az öltönynadrágot fehér inggel, szöszmösz mackófelsővel és vietnámi flip-flop papuccsal kombinálva megszületett a következő évtized irodai viselete.</div>
</div>
Norbihttp://www.blogger.com/profile/03589645022485719586noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-51154320632769514862017-10-06T22:45:00.000-04:002017-10-06T22:50:21.743-04:00Juharszirupfölde alsó<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: xx-small;">Jávorszarvasok, hódok, juharszirup, meg valami vízesés.</span><br />
<br />
Már jó régóta terveztük, hogy elmegyünk megnézni a Niagara-vízesést. Tök közel van (megnéztem a térképen, 5 centi), sok ott a víz, meg Kanada, rajta van a bakancslistán, és, ami a legfontosabb, nem munka.<br />
<br />
Sokáig tartott, mire a csillagok együttállása kedvező lett: épp szabadságon is voltam, autót is vettünk közben, illetve Etelka és Géza is felbukkant várost nézni. Én meg a turizmus, ugye, tudjátok; de van ott Tim Hortons is, meg poutine, és Norbi megígérte, hogy annyit alhatok a kocsiban útközben, amennyit csak akarok, úgyhogy kötélnek álltam én is.<br />
<br />
Reggel ugye futottunk, aztán becsomcsi kocsiba, GPS kalibrálás, indulás. Az első szundi után nem sokkal megálltunk egy dinerben, mer’ az is része az experience-nek.<br />
Itt szeretném jelezni mindazoknak, akik hozzám hasonlóan a köretért rajonganak, hogy ebben az országban többnyire (azaz tapasztalatom szerint) inkább hússal próbálják jóllakatni az embert. Rendeltem meat loaf-ot krumplipürével, és jött nettó egy négyzetméter vastag fasírt, alatta két kanál krumplipürével. Nem értenek ezek engem.<br />
Ahogy elhagyja az ember a dekadens nevjorkot, egyre kevésbé értik az olyan kifejezéseket, hogy “latte”. Kértünk olyat - hát az nincs. Viszont “Kérhetek egy kávét és hozzá tejet?” “Hogyne!” Ez mindenütt működött.<br />
<blockquote class="tr_bq">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL4IzgURXas0GgY9Mf0ispnaV2UwvXOum3tAonpLZQxLq7_PSQDopuS6rwZrSpd6WLF4FU5jff3HkkqzmFhaFuRO8AyPx4qTDK5j8objszeAaNjbis9fSRnDEYpDnDfyHbXRUcZOQHng/s1600/IMG_20170928_165534.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL4IzgURXas0GgY9Mf0ispnaV2UwvXOum3tAonpLZQxLq7_PSQDopuS6rwZrSpd6WLF4FU5jff3HkkqzmFhaFuRO8AyPx4qTDK5j8objszeAaNjbis9fSRnDEYpDnDfyHbXRUcZOQHng/s320/IMG_20170928_165534.jpg" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Pont ezt akarja látni az ember az autóspihenőben</td></tr>
</tbody></table>
</blockquote>
<br />
<a name='more'></a>Az első szállásra jócskán sötétedés után érkeztünk meg, pár perccel a határátkelés után, ahol az amúgy kedves kanadai határellenőr figyelmeztetett, hogy nálunk kéne hogy legyen a vízumigényléshez használt irathalom, mert visszafele kérhetik. Mondok ugyan minek, az a vízumhoz kellett, a vízum már megvan, minek hurcolásszak magammal egy másfél kilós papírköteget? Vállat vont, hogy mostanában már többször kérték. Eléggé lesápadtam.<br />
A szállás kellemesen lepukkant volt, igaz, nem ebben akartunk gyönyörködni. Elmentünk sétálni, hogy megnézzük, merre kell menni másnap.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAQDQ4qrf1Ck4-HqiwC9aD1VerKPtk2rkCTSX49TzQvhXQaP-XZdpfxVyD6EnHpFpamhLxs7HDP6kokAVbhSk-dKwqTLK6Fy0ec_QgJRiHhTpAIILupzyAlUnfqUN5emqDbRsLAf2HnQ/s1600/IMG_20170928_212036.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAQDQ4qrf1Ck4-HqiwC9aD1VerKPtk2rkCTSX49TzQvhXQaP-XZdpfxVyD6EnHpFpamhLxs7HDP6kokAVbhSk-dKwqTLK6Fy0ec_QgJRiHhTpAIILupzyAlUnfqUN5emqDbRsLAf2HnQ/s320/IMG_20170928_212036.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Így néz ki este </td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtw3ozUffQrTGyh7MrNTT7X7095X-oRCroHJoTdXdwCY25x9paBXQU82YkEzJ74xgeRdRyJoVpM2ZNi7GfkgYXYsU4Ye5qO78RhgZh0y52icduA22NVgg0TrczoubQQQ8W6c7y9kyArw/s1600/IMG_20170928_212019.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtw3ozUffQrTGyh7MrNTT7X7095X-oRCroHJoTdXdwCY25x9paBXQU82YkEzJ74xgeRdRyJoVpM2ZNi7GfkgYXYsU4Ye5qO78RhgZh0y52icduA22NVgg0TrczoubQQQ8W6c7y9kyArw/s320/IMG_20170928_212019.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Meg így is</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Van ott egy utca, ami csupa mutatvány és látványosság és turistacsalogatás. Rögtön az elsőnél áldozatul is estem. Az volt a Looney Tunes Moving Theater. A vetített (rajz)film ütemére és irányaiba rángatják a széket, és a megfelelő helyeken vízpermetet is fújnak. Azaz fújnának, de ezt a részt megúsztuk; a székek pedig rángatóztak, épp csak nem a vásznon történtekkel ritmusban. Sebaj, egynek jó volt, és így immúnis lettem a többi helyre (tükörlabirintus, viaszmúzeum, kísértetkastélyok).<br />
<br />
Reggel jó korán felkeltünk és reggeliztünk egy alaposat. Kissé szegényes volt a felhozatal, viszont DIY wafflesütők voltak, ami kellemesen ellensúlyozta a választék hiányosságait.<br />
<br />
A vízesést jöttünk megnézni. Elmentünk, megnéztük. Esik.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIxYCUabW4y21HSnfTZDx8o6dSVBoMLeKaFAMQOAxAhwsL-IyxIlNNKA8eYQoP2HEF1kvmV7ZRLDiqkSRcx4r3wE2QGi5MTDB3snQIqn7ruvbTZ0O2-6MLOnj_Yk119RlEmZ3NgIVcyw/s1600/IMG_20170929_094221.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIxYCUabW4y21HSnfTZDx8o6dSVBoMLeKaFAMQOAxAhwsL-IyxIlNNKA8eYQoP2HEF1kvmV7ZRLDiqkSRcx4r3wE2QGi5MTDB3snQIqn7ruvbTZ0O2-6MLOnj_Yk119RlEmZ3NgIVcyw/s320/IMG_20170929_094221.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ott balra az a kiálló kis pöcök az amerikai oldalról kinyúló kilátó</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Mindenki azt mondta, hogy a kanadai oldalról jobb megnézni, és ez így is van: az amerikai oldalon eléggé ki kell hajolni a korláton, hogy a vízesés oldalát látni lehessen, Kanadából viszont szemtől szemben, teljes dicsőségében. Felültünk hajóra is, ami odament egész közel, jól meg is áztunk, a többszáz többi turistával együtt és az ingyen osztogatott esőkabát ellenére (vagyis ahol az nem fedett). Érdemes teljesen vízálló öltözetben érkezni, vagy nyáridőben.<br />
Az időzítésünk kiváló volt: mikor kikötött a hajónk, már igencsak felduzzadt a tömeg.<br />
<br />
Az ajándékboltban száradtunk kicsit, aztán jött a Madárkirályság, ami egy múzeummal kombinált miniállatkert madarakkal. Van ott mindenféle, többek közt egy jó nagy főleg piros, amit a madárgondozó hajlandó rárakni az ember karjára, és készít fényképet, amit aztán az ajándékboltban meg lehet venni. Jobb meggyőződésem ellenére odaálltam, mikor megkérdezte, hogy ki a következő, és a két fényképen a spektrum teljes skáláját demonstráltam: rettegéssel vegyes gyanakvás, illetve fültől fülig terjedő vigyor. (Nem, nem vettem meg a képeket.)<br />
<br />
Norbi szerelembe esett a denevérekkel, de az én új totemállatom a háromujjú angolna.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://nature.mdc.mo.gov/sites/default/files/styles/centered_full/public/media/images/2015/01/three-toed_amphiuma_portrait_1-2-15.jpg?itok=9J_ntN3b" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="583" data-original-width="750" height="248" src="https://nature.mdc.mo.gov/sites/default/files/styles/centered_full/public/media/images/2015/01/three-toed_amphiuma_portrait_1-2-15.jpg?itok=9J_ntN3b" width="320" /></a></div>
<br />
Mentünk tovább Toronto felé. Útközben megálltunk egy Kelsey’s nevű helyen, ott ettem először poutine-t. Ez sült krumpli, sajttal és a gravy nevű képződménnyel nyakonöntve (a gravy elméletben szaft, gyakorlatban ugyanúgy lehet kapni konzerv formában, mint bármi más szószt). Nem hagytam túlélőket.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxdqY_9mdm_IrJsVoT8y26akIjZRO5zkgfQ1RGIADoSLQ63aghL_tszf1F_P6OQgo7H0fjw9PiwHRcWTt3FAWaBI5cgAY5q41DdVKmAlfGMiHPhO5YLHh77TssLva8Zsv-X2jxAbuSBg/s1600/IMG_20170929_151505.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxdqY_9mdm_IrJsVoT8y26akIjZRO5zkgfQ1RGIADoSLQ63aghL_tszf1F_P6OQgo7H0fjw9PiwHRcWTt3FAWaBI5cgAY5q41DdVKmAlfGMiHPhO5YLHh77TssLva8Zsv-X2jxAbuSBg/s320/IMG_20170929_151505.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
Következett Toronto. Még világosban érkeztünk meg a szállásra, ahol miután becuccoltunk, közölte a recepciós úriember, hogy parkolni az egy utcával errébb levő nyilvános parkolóban lehet. Norbi és Géza felkerekedtek, míg mi Etelkával kulturálódtunk (lecsaptunk az ingyen wifire).<br />
A fiúk kissé sápadtan értek vissza. A parkolóőr ugyanis figyelmeztette őket, hogy ha menni akarnak valamerre, a délre levő utca fele ne tegyék, mert az veszélyes környék; és keletre meg nyugatra se nagyon, mert ott is gyanús alakok szoktak lenni.<br />
Hinnye, így én, és levadásztam egy brit kocsmát (The Churchmouse) szigorúan tőlünk északra. Elfogyasztottuk a betevő italokat a nagy ijedtségre, meg még egy kört, hogy hazáig kitartson a bátorság, majd elindultunk visszafele, felkészülve a torontói vad brigantik támadására. Volt haditervünk is: Etelkával eltereljük a figyelmüket, míg Norbi és Géza jól elintézi őket.<br />
Mire visszaértünk a szállásra, bölcsebbek lettünk. A környékre vizionált kábszerárus bandák, a törvényen kívüli csürhe alighanem azokat jelenti, akik este nyolc után kicsivel hangosabban beszélnek a szokásosnál, vagy narancsízű Gatorade-et isznak a megszokott citromos helyett. Kanada, na.<br />
<br />
A másnapi reggeli nem tartozik a kedvenceim közé, bár mondjuk a narancslé jó volt. De hogy csak édes kaja legyen reggelire… Nagy nehezen túltettük magunkat ezen, felmarkoltuk a járgányt a Veszélyes Egyedek Uralta Parkolóból, átvittük egy pláza parkolójába, és elindultunk meghódítani a CN Towert.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikongdvr4sZmmsPRCw2xL2j_IIYllzWGjwzp8GhIvw9fOqz4q_090mz6JMIVFOiO89OPsOhHVpRXn5GKzeU9xmopUplRGccPu22_lLZOnF2jWRFB9WqUvW1wZIXC2y5MGGsmRJ1jOhxQ/s1600/IMG_20170930_094854.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikongdvr4sZmmsPRCw2xL2j_IIYllzWGjwzp8GhIvw9fOqz4q_090mz6JMIVFOiO89OPsOhHVpRXn5GKzeU9xmopUplRGccPu22_lLZOnF2jWRFB9WqUvW1wZIXC2y5MGGsmRJ1jOhxQ/s320/IMG_20170930_094854.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
Ez jó magas. Különös ismertetőjele, hogy azért építették, hogy legyen (a kanadai ipar erejét bizonyítandó), és bár nem vagyok mérnök, szerintem ha az lennék, erősen csorgattam volna a nyálam a különféle okos megoldások láttán.<br />
Van benne egy kissé alacsony pontosságú mérleg is, a kilátórész padlójába épített vastag üveg, ami kibír 14 felnőtt vízilovat, vagy 3.5 kardszárnyú delfint, és mivel nem szakadt le alattam…<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbDZvRfjwNnr4q0lGD_sU6LjPml0eOCv4sSh6HKYr3LUnW6wN29QkaT26wQzVqNgtZw8hUVdLEir67pgOcw1-GXS405NqYUusTTttUf72BO9tMYW9rbh2WHk_I6CfQ3mAnJ-_uh5nprA/s1600/IMG_20170930_104749.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbDZvRfjwNnr4q0lGD_sU6LjPml0eOCv4sSh6HKYr3LUnW6wN29QkaT26wQzVqNgtZw8hUVdLEir67pgOcw1-GXS405NqYUusTTttUf72BO9tMYW9rbh2WHk_I6CfQ3mAnJ-_uh5nprA/s320/IMG_20170930_104749.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBfs_JNog5diEdhs6tdxa7cGBtpjd4JhPl841BtfzYer5y7Dpon_iWxc8pb00Tuqx53rrHDa-aMf_ujtj-Ma4QpsBbjNVsTy3BXsk6ZtwAzlrPNkRR_Vt3J47pjuf3HKobAVGqihUytg/s1600/IMG_20170930_104334.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBfs_JNog5diEdhs6tdxa7cGBtpjd4JhPl841BtfzYer5y7Dpon_iWxc8pb00Tuqx53rrHDa-aMf_ujtj-Ma4QpsBbjNVsTy3BXsk6ZtwAzlrPNkRR_Vt3J47pjuf3HKobAVGqihUytg/s320/IMG_20170930_104334.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Norbi tengerszintre érés után a Hoki Hírességek Csarnoka felé vette az irányt, mink többiek viszont földhözragadtabb élvezetek után néztünk, vagyis elmentünk plázázni.<br />
Jókora hely volt ez, és alig másfél óra volt körbenézni, nem vesztegettem az időt.<br />
Az egyik boltban ráakadtam egy isteni pulóverre, virágos hímzés van a karján, ami harangvégű, KELL. Az árcetlire pillantva elbizonytalanodtam - körülbelül másfélszer annyiba került, amennyiért nadrágot veszek. Visszatettem, de erős töprengés vette kezdetét.<br />
Egyesültek erőink, levonultunk a kajáldarészbe kajálni, itt ettem a második poutine-t. Na ez olyan volt, amiért érdemes visszamenni. Sült krumpli alap továbbra is, de nyakonöntve húsos szósszal, sajttal, telföllel, bacondarabkákkal, újhagymakarikákkal… erről most többet nem is mondok, mert telesírom a billentyűzetet, aztán mehetek vissza a Swype-pal gépelni. Az meg nem jó senkinek.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTOf8hXgmmytdteLX2iUjihENfpkYM07FEktzf5oSSY2_7i5UuPlVnoKldLESSRenIWrkx-rZA0LYtGf6Q-SKzg1tzR7g9wxrlXNtDbp0b4UVCmtxcyiim3Sg9yY4eObT4tMc25jCbXg/s1600/IMG_20170930_143721.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTOf8hXgmmytdteLX2iUjihENfpkYM07FEktzf5oSSY2_7i5UuPlVnoKldLESSRenIWrkx-rZA0LYtGf6Q-SKzg1tzR7g9wxrlXNtDbp0b4UVCmtxcyiim3Sg9yY4eObT4tMc25jCbXg/s320/IMG_20170930_143721.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Országomat egy ilyenért</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Kajálás közben elhatározásra jutottam: visszamegyek a boltba, megkérdezni, hogy adnak-e 20% kedvezményt. Ezt megpróbálom időnként, és az esetek meglepően nagy hányadában működik (a hajlandóságot mutató vevő és a hajlandóságot mutató eladó esete). Visszementem, megkérdeztem, de nem. Közben rájöttem, hogy ez kanadai dollár, ami nem épp Monopoly-pénz, de kevesebbet ér, mint az amerikai, szóval tulajdonképpen ott a discount, viszont a pénztárnál rárakták az adót, amitől megint lekonyult a mosolyom. Osztottam-szoroztam, végül mély sóhajjal otthagytam.<br />
<br />
Autóba pattantunk az utolsó szállás irányába. Ez a hely az Otter Creek Inn (Vidra-patak Fogadó) nevet viselte, és amilyen helyen van (Alexandria Bay amúgy a település neve), el is hiszem.<br />
A határtól húsz percre van, de már a másik oldalán. Szerencsére már nem aggódtam* szinte egyáltalán, hogy visszaengednek-e. És mit ád az ég, visszaengedtek. Volt pár keresztkérdés, de ezeket Etelka ügyesen és teljesen hihetően megválaszolta, és máris az Egyesült Államok területén jártunk.<br />
<br />
<span style="font-size: x-small;">*A többiek egybehangzóan állítják, hogy a határ előtt másfél órán keresztül be sem állt a szám. Ugyan kérem. Egy vissai nem aggódik.</span><br />
<br />
Épp csak átértünk, mikor csörgött Norbi telefonja: a szállásadó hölgy érdeklődött, hogy mikor számíthat érkezésünkre. Norbi biztosította, hogy negyedóra és ott vagyunk, és ott is lettünk.<br />
<br />
Vidrafalva a filmekben látott motelekhez hasonlít, kétszintes hosszú ház, elején-végén lépcső, az ajtó a szobába nyílik, a recepció lent a földszinten, benne a szállásadó nénivel (Debbie), aki tök aranyos volt. Elmondta, mi merre, hova menjünk másnap világot látni, illetve hogy hol tart nyitva sokáig kajálda; ő a maga részéről fél kilencig lesz még, mert vár egy későn érkezőt. A kisfalusi lét csábja.<br />
Norbi mondta később, hogy a szállás foglalásakor azt is meg kellett adni, hogy hozunk-e hajót.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZjuhC4eWyIOwcdcHquxv0ykU-wUux9-MaKDkG0hxSVsRjSkLlaL3m1gkIYijK6Yf6ySS3rwkvahq-i32N1LOAxuo60bh0SgNMYVquMEwVayDPZPlsNP32QiKQ7qnHjpujnSYCQXzvmg/s320/IMG_20171001_091940.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="320" /></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kisfalusi bombajó játszótér</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9PoFAAnuO8h8JXUqM0Rjf_Auhn9nwBOGE30NKHjuAmOh_yFcf_MmsNxiBf5gndM3ky90t8QC47NQusTTDfE-mgeRA8kBidKPAS-MpHLN1WjJE9ufG3D7zdhxOmJ7Z-W_gPtnpzqPYWw/s1600/IMG_20171001_092423.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9PoFAAnuO8h8JXUqM0Rjf_Auhn9nwBOGE30NKHjuAmOh_yFcf_MmsNxiBf5gndM3ky90t8QC47NQusTTDfE-mgeRA8kBidKPAS-MpHLN1WjJE9ufG3D7zdhxOmJ7Z-W_gPtnpzqPYWw/s320/IMG_20171001_092423.jpg" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kincses térképpel</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Átvágtunk a nyüzsgő metropoliszon, be a helyi kocsmába, amit bármikor elfogadnék törzshelynek. Otthonos, kicsit kopottas, jóféle házikajákkal. Oké, csak a Nap Levesét próbáltuk (csirke), maláta-, illetve érlelt szőlőlével, de ez szeretet volt első látásra.<br />
<br />
Hazatotyogtunk, és (legalábbis Norbi és a magam részéről) irtó jót aludtunk.<br />
Itt a reggeli nem volt included (kávét kaphattunk volna a recepción Debbie-től), úgyhogy az előző este kinézett dinerbe mentünk. Kiváló reggelit fogyasztottunk, bár a prune juice mibenlétére most se derült fény; és persze itt is el kellett játszani a kávé+tej programot, hogy a megfelelő cucchoz jussunk.<br />
<br />
Körbenéztünk a part mentén - meg kell mondanom, nem rossz egy hely ez. Volt egyszer valami gőzös, ami sok évi szolgálat és három átnevezés után leégett a kikötőben, és a roncsot meg lehet tekinteni, már ha az ember épp könnyűbúvár. A víz olyan tiszta, hogy pár méterre le lehet látni csak úgy is. És persze a vidrák meg a (fekete) mókusok.<br />
<br />
Elindultunk haza. Norbi jó érzékkel a látványos utat választotta a gyorsabb helyett, így lukadtunk ki a Cranberry Lake-nél. Gondolom, láttunk mást is, de bennem ez az egy maradt meg. És persze megálltunk a Texas Roadhouse nevű helyen is, ahol jóféle dolgokat lehet kapni, leginkább a sok hús kategóriában. Annyi kaját adnak, hogy simán vittem belőle másnap ebédre is.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiheWnS0vQN8BEZgbX_GReDS68OKMr31HvFiCJAvQnLDE5zPQUYtjr6NBi-Qq-igxfSRKYlW8jhOJYxx7_OUzlfDJDIxwCI3vp63q1L4md9tbt51ZMXk-41lFw1Y5nLtbD8mz5hyphenhyphenQitA/s1600/PANO_20171001_120306.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="835" data-original-width="1600" height="167" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiheWnS0vQN8BEZgbX_GReDS68OKMr31HvFiCJAvQnLDE5zPQUYtjr6NBi-Qq-igxfSRKYlW8jhOJYxx7_OUzlfDJDIxwCI3vp63q1L4md9tbt51ZMXk-41lFw1Y5nLtbD8mz5hyphenhyphenQitA/s320/PANO_20171001_120306.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Cranberry Lake</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Jött aztán a meglepi. Szólt a kuponos app, hogy ahol a szuper pulóvert néztem, ott épp minden 50% off. (Vannak ilyen kuponos appok telepítve a telefonomra, egész hasznosak.) Nahát, így én, és megrendeltem a pulóvert, mikor épp volt térerő (hiába veri a mellét a Verizon meg a Sprint, lakott területen kívül 2 bit/hónap a sávszélesség).<br />
<br />
Az út hátralevő része eseménytelen, ám hosszú volt. Hála Norbi vezetésének, gond nélkül hazaértünk fél tízre. Kicsomcsi, zuhi, ágybazuhanás, alvás.</div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-37887227828025033842017-10-02T21:05:00.001-04:002017-10-02T21:25:47.142-04:00Az futásról<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<i><span style="font-size: xx-small;">Mindig a teknős győz a végén.</span></i><br />
<br />
Szögezzük le: soha nem voltam egy gazella. Se nyúl, se gepárd. Általános iskolában a 2800 méteres versenyen másodikként értem a célba, azaz a célt megelőző ötven méteres “előzni tilos” zónába, ahol beelőzött valami gonosz csaj, és mikor visszaelőztem, engem szidtak le, így lettem harmadik, de már alig emlékszem rá, nem is fáj, és amúgy meg a harmadik díj egy tábla mogyorós csoki volt, a második díj meg egy könyv, amit már megnyertem korábban, szóval háhahá, úgy kell neked, gonosz csaj!<br />
<br />
Elvoltam sokáig futás nélkül. Úrihölgy nem fut tömegközlekedés után, meg az összes többi ilyen. Norbi elkezdett futni, neki jól is ment; időnként én is mentem vele, elegáns kocogást vad zihálással keverve. Még voltak a céges maraton- és félmaratonváltók, ahol jobb meggyőződésem ellenére bevállaltam egy-egy 7km-es szakaszt, miután tájékoztattam mindenkit, hogy lassú vagyok, sőt, nem tudják, mi a lassú, míg engem nem láttak futni, amúgy meg 5 kilométerre vagyok kalibrálva, afölött minden lépés ajándék. Nem baj, mondták, az ember magának fut, nem a versenynek (aztán futották a jó kis hat perces kilométereket, ami nekem csak álom). Minden egyes ilyen verseny első kilométerén megállapítottam, hogy “á, ez nem is rossz”. A harmadik körül örömmel konstatáltam, hogy jé, nem is vagyok még kimerült, megy ez. A negyedik után jött a lejtmenet: miért ilyen lassú ez, ez a pasi már harmadjára nyargal el mellettem, jó hogy, félmaratont fut, én meg már a fél világot átfutottam, HOGYHOGY CSAK AZ ÖTÖDIK KILOMÉTER, ez már legalább a huszadik, elszúrták a km-jelzők kirakását MÁR MEGINT, átkerültem a maratoni pályára, nekem végem, az is hülye, aki fut, én ki nem bírom a maradékot, belegyalogolok kicsit, de már az utolsó másfél kilométer, itt már ne, engem úgy kaparjanak el az út mellett, inkább halál, mint a szégyen!, de alig kapok levegőt, soha többé ilyen hülyeséget, maradok a súlyoknál…<br />
<br />
Aztán persze mindig ott voltam a következőn, ha adtak befutóérmet, vagy ha nem adtak, de kellett még egy ember a váltóba.<br />
Aztán New York, CrossFit, öröm, boldogság. Kettlebell, kézisúlyzó, deadlift, dobozra ugrás, burpee, móka és kacagás.<br />
Aztán jött Tommy (tulaj/vezető edző) az újítással, hogy fussunk bemelegítésnek kétszáz métert. Az csak az ügyvédi tábláig van, belefér.<br />
Máskor már négyszáz méter volt, ami a kék házig tart még vissza. Jó, rendben, bemelegítés, belefér.<br />
Később rátett még egy lapáttal: minden kör ugri-bugri közt 400 méter futás. És persze ott volt a Murph is, ami igazából egy futásszendvics: egy mérföld futás után húzódzkodás (sok) meg fekvőtámasz (sokabb) meg guggolás (legsokabb), aztán még egy mérföld futás. De megcsináltam.<br />
Ami viszont a törést okozta a lelkemben, az ezután jött.<br />
<br />
Tíz perc alatt egy mérföld futás, a fennmaradó időben evezés; aztán nyolc perc alatt 1200 méter futás és a maradék időben deadlift, és ezen a ponton abbahagytam az olvasást, mert tőrként hasított belém a felismerés, hogy a leggyorsabb időm egy mérföldön a 11 percet felülről súrolja. Mivel jellemzően 7 és fél perces kilométereket futok, mikor jó napom van és hátulról fúj a szél, a második kör pusztán elméleti síkon teljesíthető, de hogy az után én nem fogok deadliftelni, az hétszentség. Úgyhogy erre az órára nem mentem el.<br />
Viszont megérlelődött bennem az elhatározás, hogy tennem kell valamit, mert az nem járja, hogy mindig az utolsók közt kullogok. Egy vissai igenis hogy legyen a középmezőny alsó felében, a kutyafáját!<br />
<br />
A Polarnak van futóprogramja, amit egyszer régen körbeszimatoltam, de csak módjával, mert ugye nekem a futás az nem téma. Most megnéztem alaposan. Jól kigondoltam, hogy akkor hetente két futás, két crossfit, max három, jó lesz ez. Az 5 kilométeres terv nekem túl kis hal volt, most minek edzzek arra, amit már le tudok futni, a félmaraton nem normális embernek való (bocs, Norbi), nekem a 10km lesz a cél. Beikszeltem, hogy hetente négyszer szoktam edzeni, kattintgattam még egy kis ezt és azt, például hogy minek nekem cross training (keresztedzés, mert nem csak futásból él az ember), hát csinálom én azt külön, és hasraütéses jelleggel beállítottam, hogy szeptember 30-án lesz a Nagy Nap, az állítólagos verseny, amire készülök. (Igazából nem volt semmilyen verseny ám! Azt csak úgy kitaláltam.)<br />
Hát nem heti három futást tett be? Sebaj, gondoltam, az egyik úgyis egy kis rövidecske, egy félórás semmiség, felkelek 5-kor, futok kicsit, és utána megyek crossfitre, semmi probléma.<br />
<br />
Olyan dolgok voltak ebben az edzésprogramban, amikről korábban borzongva olvastam a paplan alatt, zseblámpa fényénél. Interval futás, például. Bemelegítés tíz perc, három perc gyors vágta, két perc vágta, aztán még három kör ebből, és 5 perc levezetés. Meg az úgynevezett “Medium Run”, ami bemelegítés után harmin-negyven perc futás. Ezt egészíti ki az időnkénti “Easy Jog”.<br />
A harmadik héten eszméletem rá, mibe is vágtam valójában: akkor jött be a képbe a “Long Run”, ami nevével ellentétben egy hosszú futás. 80 perc egyben. Néha 85. Ja igen, ettől kezdve heti négy futás lett, amit azért kissé nehéz volt beilleszteni a crossfit órák közé.<br />
Végül az ötödik vagy hatodik héten érkezett meg a “Tempo Run”, ami bemelegítés után húsz-harminc perc vágta. És persze itt már nem lehetett abbahagyni. Ha az ember lefutott négy intervalt, és két long runt, azt már nem lehet semmissé tenni. Az befektetés. Az kötelez.<br />
A crossfit így egyelőre ugrott. (Ebben kis segítségemre volt az is, hogy árat is emeltek, meg be is alig lehetett férni időnként.)<br />
<br />
Június közepén kezdtem, és egészen szorgos voltam. Időnként kimaradt egy-két futás, ha mondjuk az özönvízszerű esőzés miatt inkább úszás lett volna, és hiába halasztottam el, ott várt a többi futás a hét többi napján, és lelkesedés ide, gyorsulási vágy oda, a franc fog lefutni egy medium és egy interval runt egy napon, pláne ha vasárnap ott a long run. És nyár kellős közepén támadt a csodás ötletem, hogy futni kezdek, nyáron meg meleg van, meg pára. Volt olyan nap is, amikor egészségügyi okból úgy döntöttem, hogy ezt most inkább nem (reggel hatkor volt 80 fok), illetve volt egy egész hetes dádhám, na akkor se futottam, mer’ teljesen lökött azért nem vagyok.<br />
<br />
Azért futottam rendesen, és időnként büszkén néztem az eredményeket az órán (Polar M430), hogy na, na most, most tényleg alig érintette a lábam a földet, lobogott a hajam a menetszélben, sajtért szaladó patkányokat előztem le, a kilométerenkénti időm biztos tök gyors lesz!<br />
Hát nem lett.<br />
<br />
Volt olyan a gyorsabb futásoknál, hogy az átlagidőm lement 7 perc alá, de egyrészt nem mindig, másrészt nem konzisztensen egy-egy futás alatt. Ez eléggé idegesített. Hát nem futok le mindent, ahogy kell? Nem tartom be a pulzuszónákat? <span style="font-size: x-small;">(pulzus-zóna a gyorsolvasóknak)</span> Talán nem akciósan vettem a futónadrágokat? De igen, de igen, háromszor is de igen!<br />
Kezdtem elkeseredni.<br />
<br />
Ez a Polar-féle futóprogram mindenféle részeredményekkel is szolgál. Például a <a href="https://support.polar.com/us-en/support/tips/Running_Index_feature" target="_blank">running index</a>, ami a saját találmányuk, megmondja, mennyire vagy jó futó. Rám például már a kezdetek kezdetétől azt mondta, hogy nemem/korom szerint jó vagyok (40 fölött picivel), aztán ez szépen apránként emelkedett, és a program végére stabilan tartottam az 50-51-es indexet, ami az “elite”.<br />
<br />
Ez az index megjósolja azt is, hogy mennyi idő alatt tud a delikvens lefutni x távot; ez alapján nekem a tíz kilométer először 1 óra 5 perc, később már 54 perc alatt lett volna teljesíthető. Kacagott a vakbelem.<br />
Az egyik hosszú futás alatt lefutottam a 10 kilométert, de 1 óra 24 perc volt. Másodjára is 1 óra 17. Az meg elég távol van a jóslattól, a programnak meg már mindjárt vége.<br />
A nagy elszontyolodásban hirtelen helyükre pattantak a dolgok: <i>lefutottam tíz kilométert</i>. Nem is egyszer. Csak úgy. Egyikbe se haltam bele. Oké, nem gyorsultam szinte semmit, de a hatótávom majd’ a duplájára nőtt! Hohohó! Mindig a teknős győz a végén!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7fbgkSyMfKNGaE1x6k2z3tQYvLt2-zpFUSI2gjSZm1adqVK4LIezinVc4lJQecr4U6AeDCG3UsI29iQjcDgDFGqdG0kOASgih6mXEK5Tx15_tvg7IiwWpVJ6zD4v7_4uvg6XKak9qz8ef/s1600/RiAaqdMiL.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7fbgkSyMfKNGaE1x6k2z3tQYvLt2-zpFUSI2gjSZm1adqVK4LIezinVc4lJQecr4U6AeDCG3UsI29iQjcDgDFGqdG0kOASgih6mXEK5Tx15_tvg7IiwWpVJ6zD4v7_4uvg6XKak9qz8ef/s1600/RiAaqdMiL.png" data-original-height="300" data-original-width="415" height="231" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
Ezek után jött el szeptember 28-a (kanadai hosszúhétvége miatt előrehoztam), a Dicsőséges Tízkilométer Napja. Reggel felkeltem, kiskulacs, melegítés, futás. A nyolcadik kilométernél tartott öndiagnosztika szerint nem fájt semmim, az összes rendszer kielégítően működött (még az oxigénellátó is, pedig az szokott lenni a szűk keresztmetszet); amikor pedig a kilencedik kilométert zümmögte az óra, akkor tudtam, hogy már csak egy kilométer van hátra, és még mindig kiváló erőben vagyok.<br />
Úgyhogy megadtam a módját: vágtáztam egyet a végén, és még így is mintaszerűen fejeztem be, azaz tudtam volna még tovább futni. Ugráltam is kicsit örömömben ott a parkban, mielőtt rávetettem magam minden idők legjobb ivókútjára (kissé elfogult vagyok).<br />
<br />
A hét további részét Kanadában töltöttük, ami három pihenőnapot jelentett. Mire visszaértünk, már összekattintgattam a következő edzéstervet. A 10 kilométerest nincs értelme még egyszer megcsinálni (jó, van, de nem fogom), innét már előre vezet az út, ahol a következő állomás a 21km.<br />
Nem, ez nem azt jelenti, hogy le is futom, csak hogy az edzésprogram eköré szerveződik. Pánikra semmi ok.<br />
Rögtön az első futás egy órás volt ma reggel, hát a kutyafáját; és rögtön Medium Run, mert a hétfőt laza vágtával kell kezdeni, ugyebár. De lefutottam. Aztán nyújtás, kávé, zuhany, ruha, dolgozás. Sima hétfő reggel. Semmi látnivaló, oszoljunk, kérem.<br />
<br />
Most benthagytam az erősítő gyakorlatokat, mert miért ne, így azért egy picivel tömöttebb a program: minden napra van valami, bár szerencsére a többség az ilyen-olyan gimnasztika meg törzsizom-erősítés.<br />
<br />
Meséltem már a könyvtárról? Brooklyn Public Library, ingyen minden helyi lakosnak és itt dolgozónak, tele e-bookokkal és audiobookokkal. Utóbbiakat eddig nemigen vettem igénybe, de támadt egy sugallatom, és letöltöttem Agatha Christie-től a Titokzatos Mr. Quin-t. Az első fejezetet tudtam követni, és a másodikban is már lelőttek valakit, van remény. </div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-90577134303019036132017-03-15T15:49:00.001-04:002017-03-15T16:46:58.323-04:00Legyenek dolgok - 2. részHosszabb kihagyás után lássuk, hogyan sikerült elintézni a háztartáshoz kötődő egyéb szükséges szolgáltatásokat.<br />
<br />
<h3>
Van gáz, tehát nincs semmi gáz</h3>
New York egy furcsa hely. Egyrészt high-tech fellegvár, divatos startup cégek egyik otthona, néha viszont úgy érzem, megállt az idő a múlt században. Remek példa erre mai első témánk, a gáz kérdése.<br />
Ezek itt kéremszépen képesek felvezetni a századik emeletre is a gázt, és ott bekötni rá egy gáztűzhelyt, ahelyett, hogy bedugnának egy elektromosat a konnektorba. Átmeneti lakhelyünkön, a Brodway-n lévő szuper-fancy apartmanban is rácsodálkoztam, hogy mit keres itt ez a nyílt lánggal működő dolog, amikor már Budapesten, a Gömb utcában sem volt bekötve a lakásba a gáz. Vissaival végül annyiban maradtunk, hogy biztosan szeretnek veszélyesen élni, és hát a hős-tűzoltó kultuszt és a veszélyekre figyelmeztető tábla-ipart is táplálni kell valamivel... erre pedig a gáz és a nyílt láng keveréke kiváló alapanyag.<br />
Naszóval, a külvárosi kertesházba történő kiköltözéskor már nem volt annyira meglepő a dolog, hiszen fűteni azért mégiscsak kell valahogy. A szolgáltatást a National Grid nevű cég adja, beindítását egyszerre kérvényeztem a ConEdisonnal. Az eljárás elvi lefolyása hasonló volt, csak a gyakorlati nem:<br />
- betelefonálás a call centerbe<br />
- új szolgáltatás igénylése<br />
- tájékoztattak, hogy az SSN szám nem elég a hiteles azonosításomhoz, ezért legyek szíves a megadott email címre elküldeni néhány papírom szkennelt másolatát<br />
- miután ezeket elküldtem, másnap megérkezett az email, amiben üdvözöltek az ügyfeleik között. Az online rendszer használatához szükséges adatokat pedig kipostázták a szolgáltatási címre az első számlával.<br />
Ennyi, nincs mit hozzá tenni. Így kéne ennek működnie - nemde, ConEd???<br />
<br />
<br />
<h3>
Time Warner Cable is now Spectrum<br /><span style="font-weight: normal;"><i><span style="font-size: x-small;">de ezen kívül sajnos minden a régi :(</span></i></span></h3>
Az internet és kábeltévé szolgáltatás igénylésére gyakorlatilag egyetlen alternatívánk volt és ez nem más, mint a Time Warner Cable (mostantól TWC) nevű bűnbanda.<br />
Először is említsük meg, hogy elméletileg létezik konkurenciájuk, de azok szolgáltatásai említésre méltatlanok (max 5 megás ADSL internet és hasonlók).<br />
Amikor aláírtuk a lakás bérleti szerződését a házinéni kicsit elszontyolodva mondta, hogy internetért és kábeltévéért a TWC-hez kell folyamodni, és mintegy mellesleg megjegyezte, hogy ő személy szerint utálja őket. Az ingatlanos ember még egy TWC-s kapcsolattartónak is megadta a telefonszámunkat, mondván, hogy az irodájuknak van ajánlgatós szerződése a TWC-vel és így majd valamilyen nagyon kedvező ajánlatot fogunk kapni tőlük. Két nap múlva hívott is az ember megkérdezte, hogy mégis mire vágyunk. Mondtam neki, hogy legalább 50 megás internetet szeretnénk (Budapesten is olyan volt) és valami kábeltévét. Vezetékes telefont köszönjük nem. Mondja az ember, hogy semmi akadálya, itt ez a rendkívül kedvező csomag és csak most csak nekünk <b>220$ / hó</b>. Miután felváltva sírtam és kacarásztam egy kicsit, gyorsan el is hajtottam a fenébe az illetőt. A fenti ár kontextusba helyezve:<br />
<br />
Közel full extrás <b>Toyota Camry</b> 36 hónapra lízingelve: <b>156$ / hó</b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcsSX9_oKGZeGP3znMo0u2rVzsbpv8LCqueARrvRgg5jeaLCtSHAaws-M5lJ-pu0PPvcWQ-m9x9q2XtR343gB0cD_RRTVn1xwM-fsJQcGP5i74OLyhKZ0v29-AWS8xiDxI1i7qpZzyyO4/s1600/2016-Toyota-Camry-Special-Edition-PLACEMENT-626x382.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="195" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcsSX9_oKGZeGP3znMo0u2rVzsbpv8LCqueARrvRgg5jeaLCtSHAaws-M5lJ-pu0PPvcWQ-m9x9q2XtR343gB0cD_RRTVn1xwM-fsJQcGP5i74OLyhKZ0v29-AWS8xiDxI1i7qpZzyyO4/s320/2016-Toyota-Camry-Special-Edition-PLACEMENT-626x382.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<b>Dodge RAM 1500</b> szintén 36 hónapra lízingelve: <b>196$ / hó</b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEpD3UGHIa658c9SOZGRvuRVllsPXHTGpCv3CRZiD3Md0zJcJ5HEAfJFd3Ava4aFurFSOHKstrsm6KM724CfwQa1TJKQLAS4IUSHF3DVMgqKk9tM3ngaGktUXDk4UJv11GMHxFg3kgGK0/s1600/2009-dodge-ram-1500-crew-cab-1081-626x382.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="195" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEpD3UGHIa658c9SOZGRvuRVllsPXHTGpCv3CRZiD3Md0zJcJ5HEAfJFd3Ava4aFurFSOHKstrsm6KM724CfwQa1TJKQLAS4IUSHF3DVMgqKk9tM3ngaGktUXDk4UJv11GMHxFg3kgGK0/s320/2009-dodge-ram-1500-crew-cab-1081-626x382.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Persze a járgányokért még egy 1500-2000$ körüli összeget kápéban is le kell tenni induló részletként na de akkor is!!!</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Miután átnéztem a TWC honlapját, megtaláltam a nekünk való csomagot is: 100 megás net alap tévécsomag szereld magad kivitelben 54$ / hó. Mindjárt más nem igaz?</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<i>Hát nem nagyon:</i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Interneten megrendeltem a csomagot, majd elmentem a lakásunkhoz legközelebb eső átvételi ponthoz, ahol megkaptam a starter kit névre hallgató pakkot amiben volt egy kábelmodem / router kombó valamint egy HD Set-top-box a tévéhez. Hazamentem, összekötögettem mindent és örültünk... Az első havi számláig. Az ugyanis a 100$-t nyaldosta alulról. A számlarészletezőből kiderült, hogy a klasszikus apróbetűs játék áldozatai lettünk. Minden eszközt amit adtak azt még a szolgáltatáson felül számlázzák plusz hozzá csaptak még néhány mondvacsinált tételt. Oké, mondom, akkor nézzük meg, hogy mit lehet kiváltani saját eszközzel.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
A kábelmodem helyett lehet használni sajátot. Amazonról megrendeltem, megérkezett beszereltem, működött, TWC modemet visszavittem.</div>
A set-top-box minek is van itt? A TV amit vettünk egy nagyon okos eszköz, amire felkúszik a TWC appja és azon keresztül nézzük az internetről streamelve az adást kifogástalan minőségben. Az stb be se volt kapcsolva mióta felfedeztük a tévé jóságait. Több se kellett, hónom alá csaptam a stb-t és visszavittem azt is. A boltban az eladó megkérdezte, hogy biztosan vissza akarom -e adni, mondtam, hogy igen, mert okostévénk van és azon keresztül nézzük az adást. Bólintott, átvette a cuccot én pedig elégedetten haza mentem és bekapcsoltam a tévét, ami közölte, hogy nincs élő előfizetésem, ezért nem tudom nézni.<br />
- #*&*đĐ]ß# - így én...<br />
Gyors hívás az ügyfélszolgálatra, ahol az ügyintéző felvilágosított:<br />
Ha nem lízingelek tőlük set-top-boxot, akkor bizony nem nézhetem az adást.<br />
- De hát, okostévé... internet... 21. század...<br />
- Nem kérem, nem lehet<br />
- Beszélhetnék a főnökével?<br />
- Természetesen<br />
- Főnök vagyok és nem lehet<br />
- De hát, okostévé... internet... 21. század...<br />
- Nem kérem, nem lehet. Egy megoldás van, lízingel tőlünk egy buta legrégebbi fajta set-top-boxot 0$ -ért.<br />
- Jó, legyen, legfeljebb majd berakom a szekrénybe<br />
Így is lett. Ismét elcaplattam a TWC boltba és átvettem a nagyon buta stb-t, hazavittem és bontatlanul bedobtam a szekrény aljába. Lett adás, boldogság...<br />
...hónap végéig. Akkor ugyanis megérkezett a friss számla, ami az optimalizálások ellenére cirka két dollárral volt kevesebb, mint korábban az összes szirszar bérleti díjával együtt. Kis nyomozás után kiderült, hogy azért, mert amikor ők úgy döntöttek, hogy letiltják a kábeltévé szolgáltatást, automatikusan megszüntették a kedvezményes csomagomat is és az internet előfizetés árát annyival megemelték, amennyi a tévé lett volna, és miután tisztáztuk a dolgot, már nem voltak hajlandóak a csomagkedvezményt visszaadni, arra hivatkozva, hogy én azt már egyszer lemondtam (nem). Magyarán szólva: <i>"Ne ugrálj paraszt ígyis-úgyis kifizettetjük veled azt a pénzt egy hónapra."</i><br />
Még futottam egy-két kört az ügyfélszolgálattal, de eredménytelenül. Mivel pontosan tudják, hogy nincs versenytársuk, simán megszívatják az ügyfeleiket. Megértettem, hogy a házinéni miért mondta, hogy utálja őket, teljes szívemből egyet értettem vele.<br />
Teltek a hónapok, a Time Warnerből Spectrum lett és megérkezett a kerületbe a Fios (a Verizon optikai hálózaton működő szolgáltatása)<br />
Csörög a telefon, Spectrum ügyfélszolgálat:<br />
- Látom, hogy ön rengeteget fizet egy teljesen alap tévé szolgáltatásért, ez hogy lehet?<br />
- (három-négy mély levegő) Azkérem így alakult. Bár kitartóan próbálkoztam, de sajnos nem sikerült jobb csomagot kicsikarnom önöktől.<br />
- Ó, nagyon sajnálom, de ennek most vége, itt az új csodálatos ajánlatunk. Ugyanezt az internetcsomagot sokkal több tévé csatornával csakmost csakönnek 54$ /hó<br />
Az összeg hallatán kicsit megremegett a nemlétező bajszom. Mikor is hallottam ezt az összeget utoljára? Ja igen innen indultunk tavaly augusztusban! Mostmár öreg róka módjára vissza is kérdeztem, hogy egészen pontosan mit is tartalmaz a csomag?<br />
- A fent említett szolgáltatásokat, habár azt még meg kell említenie, hogy kell még hozzá bérelnem egy bizonyos eszközt is, úgy nevezett set-top-boxot, mert csak azon keresztül lehet nézni a tévét...<br />
- Ja igen tudom, most sem használom<br />
- De igen használja, látom itt a rendszerben, egy nagyon régi típus, ezzel az újjal sokkal jobb lesz a kép...<br />
Gondolkoztam egy pár másodpercig, hogy megpróbáljam -e neki elmagyarázni, hogy <i>"okostévé... internet... 21. század..."</i> de végül úgy döntöttem rájuk hagyom.<br />
- Azt tessék nekem megmondani, hogy az összes mindennel együtt mennyi lesz a havidíj?<br />
- Az kéremszépen 65$ plusz a stb telepítési költsége, tehát az első hónapban 93$ utána 65<br />
- Tartsa kérem, szeretném kiszámolni, hogy az megéri -e nekem<br />
Kiszámoltam, hogy kábé fél év után megtérül a dolog és a plusz csatornák miatt még az NHL meccseket is tudom majd nézni<br />
- Rendben van, hadd szóljon.<br />
- Igenis kérem, akkor két hét múlva megy a szerelő.<br />
- Rendben, köszönöm a kedvességét, viszonthallásra.<br />
Már aznap este elindultak az okostévé appon keresztül az új tévécsatornák. Nézhettem az NHL-t (a Devils azóta minden meccsen kikapott).<br />
A megbeszélt napon percre pontosan megérkezett a szerelő-néni (!) és közölte, hogy akkor telepítené a modemet.<br />
- A modemet, azt köszönöm szépen, de nem kell telepíteni, mert sajátot használok. Az ügyfélszolgálatos azt mondta, hogy átad nekem egy set-top-boxot, amit én elteszek a szekrény legmélyére és adok helyette egy régit cserébe.<br />
- Nem igaz, hogy mindig ez van, ezek az ügyfélszolgálatosok mindig beszélnek össze-vissza! - így a szerelő-néni, majd fogta a telefonját és felhívta a főnökét. Beszélgetett vele egy kicsit, majd odaadta nekem a telefont. Én is beszélgettem vele. Közölte, hogy ő eszközcsere nélkül nem engedélyezheti az új szolgáltatást. Nem nagyon hatotta meg, amikor közöltem vele, hogy már két hete működik az új szolgáltatás, az ügyfélszolgálat szerint csak egy egyszerű cserét kell lebonyolítanom a szerelővel a raktár-kimutatás miatt. Szóval nem jutottunk dűlőre, azt mondja, akkor törli a rendszerből a megrendelésemet, én pedig megmutattam a szerelőnek az ajtót.<br />
Miután kissé lehiggadtam, megnéztem a Spectrum honlapján, hogy mi történne ha onnan rendelném meg a fenti szolgáltatást és lássatok csodát: Ott is az állt, hogy használhatom a saját kábelmodememet. Megrendeltem, elballagtam a már jól ismert átvevőhelyre, leadtam a régi bontatlan set-top-boxot, átvettem az újat, hazajöttem, bedobtam a szekrény aljába, a szolgáltatás pedig gyönyörűen működik az okostévén keresztül, úgy, ahogyan azt én elképzeltem és elmagyaráztam a szerelő főnökének is, de ő nem hitte el. Egyelőre itt tartunk. Végre sikerült bevinni a havi díjat bruttó 80$ alá és még a Devilst is tudom nézni, bár sok örömöm nincs bennük...Norbihttp://www.blogger.com/profile/03589645022485719586noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-57424043532929440812017-01-26T08:08:00.000-05:002017-01-26T08:09:11.882-05:00Még pár szó a tömegközlekedésről<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><img src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixOcYupb_5U0pXnhAseoO8-IFHkVeGzvYqcFPOLRdCFO1QYY5wFZZR1q5YTNa8_mtBw0qfWLcA-lqpx_0u5UCW4fyQuscclJDlFKR-nqw3T_8-bxJdOW1s6z0r-gQdliv_hz0_GHDZqw/s320/IMG_20160921_084435.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" /></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Egy biztos ponty a Whitehall állomáson</i></td></tr>
</tbody></table>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
Magunkhoz képest meglepően aktív életet folytatunk itt. A régi szép időkben a szombat/vasárnap reggeli piacon kívül időnként volt egy-egy mozi, kéthavonta egy kajálás gasztrokocka barátokkal, és még a heti nagyobb vásárlás is Esemény volt.</div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Itt meg... Szegény kanapé lassan meg se ismer. Connecticutban a két macska már-már ismerősként kezel, a tegnap délelőtti kalauz a Metro North vonalának pedig tutira ugyanaz volt, mint a kettővel ezelőtti délutános. Norbi lefutott egy félmaratont, Péteréknél a Giants-Packers meccs közben javítottam elfogadható szintre egy Livingston névre hallgató sirályról szóló házi feladatot (és kikapott a Giants.... szipp), felkerültem Instagramra a CrossFit box fényképein, amint farkasszemet nézek régi ellenfelemmel, a 20 hüvelyk magas dobozzal, illetve világítós szemüvegben, kackiás papírbajusszal vigyorgok az évbúcsúztató edzésen.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Ja, nem panaszkodom, csak locsi-fecsi; jó dolgok ezek, és csak nekem ekkora szám. Egy igazi friss New York-it meg se ismer a házinénije, mert mindig Eseményekre jár, mi meg vittünk bejglit neki. (Mazsolátlant. Házi, Norbianyu receptje alapján.)</div>
</div>
<div dir="ltr">
</div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Szóval a metró. Határozottan más arányok, mint másutt. Budapesten a hármas metró eltökélt léptekkel bevonul az állomásra, megáll, ajtót nyit, utast cserél, bemond, villog és sípol, ajtót zár, nekiiramodik, és sutty. (Vegyük észre, hogy kihagytam egypár kézenfekvő, tűzre vagy füstre utaló poént.)</div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Itt azon a ponton kezdődik a különbség, hogy a szerelvény az állomás feléig-harmadáig nem is nagyon fékez, mert ha ezt a bohóságot tenné, az utolsó három kocsi nem jutna el a peronig. Egy állomás egyik vége az N. utcánál van, a másik az N+1. utcánál, ami így fejből nem tudom, mennyi, de hosszú. És persze ezek jó masszív kocsik. Olyanok, mint New York maga is: kicsit kopottas, kicsit ragasztószalag tartja össze, kicsit koszos, de rozsda nincs, a foltok rendszeresen át vannak pamacsolva, a törött ülések láthatóan javítva vannak, és ha a fene fenét eszik is, a metró eljut A pontból B pontba, izomból.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/kkV-dhMQLuE/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/kkV-dhMQLuE?feature=player_embedded" width="320"></iframe><br />
<div dir="ltr">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Oké, időnként porszem hullik a gépezetbe. <i>"Ladies and gentlemen, we are being </i><i>held </i><i>momentarily by the train's dispatcher"</i> - értsd: expressz vonat miatt feltartóztatják a "helyi", minden görbe fánál, avagy ahogy errefelé mondják, minden patkánykakinál megálló R vonatot; viszont a 77. utca utáni váltó mostanában nem rakoncátlankodik, azaz amiatt rég volt késés, és ami igazán komoly gondot okoz, az a signaling problems, vagy ha nem nyílik egy kocsi ajtaja. Utóbbinál gondolom kivonják a szelvényt a forgalomból, és cirka 10-15 perces késés van, míg a többi vonat buzgón nyargal, hogy kiegyenlítse a telítettséget, a signaling viszont bármi lehet. 472 állomás van (mióta végre megnyílt az új vonal is), minden összefügg mindennel, tehát ha valami forgalomirányító lámpa vagy váltó vagy mifene elromlik, két-három vonalon is lehet késés. És minden vonal két-három, esetleg négy járat (a sárga vonal az R, N, Q, W például, és ez minden mással keresztezi egymást valahol). Úgyhogy ha signaling, akkor az sokáig tart.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Na de profik itt, kérem. Azt ritkán érteni, amikor bemondja a megálló hangosbemondója vagy a metró másodpilótája (aki a szelvény közepén van, és nézi, hogy mikor lehet zárni az ajtókat - mondom, nagyon hosszú a vonat) a késés, illetve járatkimaradás okát, viszont ha kimarad egypár vonat, akkor habozás nélkül átirányítanak máshonnét, vagy átlényegítenek expressz járatot helyivé.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Kell is az, mert itt se szélesebb a peron, mint a Nagyvárad téren, viszont több ember van rá, nincs mozgólépcső szinte sehol (értsd: biztos van valahol, csak még nem jártam ott - talán a zöld vonal Bowling Green állomásán?), és az öt méter széles peroncsík mindkét oldalán sín van, így nemcsak hogy hamar megtelik, de még veszélyes is.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Múltkor, már januárban indultam volna haza negyed hét körül, és alig fértem le, de sikerült behúzódni egy oszlop mellé. Negyed óra elteltével érkezett egy csurig tömött R, azt kihagytam, és írtam Norbinak, hogy ne várjon meg a vacsorával. (A szerk. megjegyzése: igen, írtam neki az állomásról. Mert már van net az állomásokon Brooklynban végig! Nagyváros lettünk!)</div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Aztán bemondta az Állomás Hangja, hogy érkezik egy Q, ami helyi járatként funkcionál, a 95. utcai végállomásig. (A Q amúgy nem áll meg a Whitehall állomáson, és totál másutt megy és más a végállomása.) Arra se fértem fel, de utána már lehetett levegőt kapni a peronon.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
A következő R-re már akár fel is fértem volna, de elpuhultam a nagyvárosi jólétben, és inkább a lélegzés folytonossága mellett tettem le a voksom.</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7c4vQdmEN7yD28qEsWlyTPLiHWjZvaLee9jaUXHujz__YCyisEkD4SJaclUmOXLG93F4Pli7zBkg71gnSQ0bjSxOf8mupOuShU039JGGBtQoeZxVtGXpkOVWetopxx2_mHjmmQMD9ug/s1600/IMG_20170125_200730.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7c4vQdmEN7yD28qEsWlyTPLiHWjZvaLee9jaUXHujz__YCyisEkD4SJaclUmOXLG93F4Pli7zBkg71gnSQ0bjSxOf8mupOuShU039JGGBtQoeZxVtGXpkOVWetopxx2_mHjmmQMD9ug/s320/IMG_20170125_200730.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Amikor balról előz egy N</i></td></tr>
</tbody></table>
<div dir="ltr">
Még egy Q és egy R után jött egy N, amit a diszpécser szintén local járatként jelentett be, és egész tágas volt, azonban a metró saját bevallása szerint továbbra is expressznek érezte magát, és a whitehalli kitérőt leszámítva nem mutatott hajlandóságot a szokásostól eltérő útvonal követésére sem, így két megállóval később leszálltam, és megvártam a következő R-t, amin már ülőhely is volt és egészen hazáig döcögött. </div>
</div>
<div dir="ltr">
</div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Összességében egy óra plusz volt ez a kis móka, ám Norbi a megmondhatója, hogy a kései étkezés ellenére derűs volt a hangulatom. Analóg helyzetben, mikor Budapesten a Közvágóhíd-Honvédkórház távon a negyedik 1-es villamos hullott ki alólam ilyen-olyan okból (az egyik kitalálta, hogy garázsmenet, a másik nem tudta kinyitni az ajtaját, a harmadik nem tudta becsukni az ajtaját, a negyediknek meg az áramszedőjével volt valami), és pótlóbusz/pótvillamos kombinációval sikerült másfél kilométerre megközelíteni az otthonomat, na akkor elhagyta egypár teringettét az ajkamat. Itt viszont semmi. Alighanem az volt a különbség, hogy itt érezhetően erőfeszítés történt az utasok szállítására.</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr">
</div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Vannak még egyéb luxuscikkek is. Ahol át lehet szállni más metróra (helyiről expresszre, vagy mondjuk R-ről B-re) peronon belül, és épp egyszerre van ott mindkét vonat, olyankor bemondja a Metró Hangja, hogy itt a másik vonat, át lehet rá szállni, és a két vonat megvárja, míg átszáll mindenki. Semmi siettető ajtócsukogatás, ajtózáró sípolás. Barátságos.</div>
</div>
<div dir="ltr">
</div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Ami hiányzik, az a Futár. Itt olyan nincs. Egyes állomásokon van kijelző, ami megmondja, hogy várhatóan mikor érkezik a következő, és azok elég pontosak is, csak ilyen sajnos egyelőre a központi állomásokon van csupán, a kitüntetett vonalakon. (Az R nagyjából mindennek a legalja.) Van, ahol van színes-szagos kijelző, ami büszkén hirdeti, hogy itten két perc múlva N lesz, négy perc múlva meg Q, úgy bizony! És mutatja az időjárást meg reklámokat is, csillivilli és menő.</div>
</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div align="left">
<div dir="ltr">
Azonban ahogy telnek a percek, szám szerint kettő, majd négy, és sehol egy Q és sehol az N, sőt, befut a tizenkét perc múlvára ígért R, akkor a kijelző érezhetően kezd elvörösödni, és szinte látja az ember, ahogy a verejtékcsöppek végigszánkáznak a diódáin. Még két reklám, és hirtelen hopp, nyolc perc múlva lesz egy N (kisbetűvel, alatta: "becsszó!"), a következő R még tíz perc. Aztán ahogy jön a második Q, amiről a kijelző nem is tudott, és rögtön utána az R, a kijelző már nem mond semmit, csak mutatja a reklámokat és az időjárást és a random érkezési időket. (Ma viszont a plafonról lógó, kisebb verzió a 34. utcai állomáson pontosan jósolta meg az N érkezését. Természetesen ha konstans ugyanazt mondja, elég sok esetből egyszer igaza lesz.*)</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
<span style="font-size: xx-small;">*"Az álló óra is pontos naponta kétszer", tudom, igyak kávét.</span></div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCB_B1W7LLUSv1Ygb41LqWodkA0Q3c2Gz6QRA_JR3RsjHS-t1MH1Nz8fGeAQAm46P3PoX9bBJ3oBlpDJzfLoNMzOK0II2oMaZP00wGqTn23PF0VzmQyLANGUI9LUEX-DaqC6mBT06kxg/s1600/IMG_20170122_145718.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCB_B1W7LLUSv1Ygb41LqWodkA0Q3c2Gz6QRA_JR3RsjHS-t1MH1Nz8fGeAQAm46P3PoX9bBJ3oBlpDJzfLoNMzOK0II2oMaZP00wGqTn23PF0VzmQyLANGUI9LUEX-DaqC6mBT06kxg/s320/IMG_20170122_145718.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A kisebb és kevésbé hazudós fajta</i></td></tr>
</tbody></table>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
De van remény, mert digitális érkezési idők lesznek több provinciális állomáson is. Ki tudja, hátha ezek már GPS-alapúak lesznek. (Jó, a Futár valóban kiváló jószág, de nem tisztességes a budapesti és a New York-i tömegközlekedési hálózatot összehasonlítani.)</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiLOAdUzOpem7y0h5mql3WDpvMuzDr5qx0Wxp_n51YLaxewf-ZJcuWDFSZ82PaoxQNBtL425jekwF_flHRAsF-K9pcW3ZbsynLfQ2fEH7NkAz8PitLs8FLxbcAARsFW4jo0sflTvMvrg/s1600/IMG_20170122_114848.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiLOAdUzOpem7y0h5mql3WDpvMuzDr5qx0Wxp_n51YLaxewf-ZJcuWDFSZ82PaoxQNBtL425jekwF_flHRAsF-K9pcW3ZbsynLfQ2fEH7NkAz8PitLs8FLxbcAARsFW4jo0sflTvMvrg/s320/IMG_20170122_114848.jpg" width="320" /></a></div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
</div>
<div dir="ltr">
<br />
<br /></div>
</div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-21071782512029916812016-12-22T15:14:00.000-05:002016-12-22T15:16:02.782-05:00Cipőt a cipőboltból...<div dir="ltr">
<span style="font-size: xx-small;"><i>Avagy a múlt árnyai kísértenek, de idővel elfogynak.</i></span></div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
<b><span style="font-size: xx-small;">A szerk. megjegyzése: új billentyűzet próbálok ki, lehetnek meglepetések</span></b>. </div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
Vannak dolgok, amiken az ember nem spórol. Nekem az egyik ilyen a vécépapír. <br />
<br />
<a name='more'></a><br />
Az ideiglenes szálláson nem nagyon sürögtek-forogtak körülöttünk a takarítók, a heti egy jelenést háromból kétszer is elmulasztották, így önellátóak lettünk igen hamar. Norbi talált egy Scott nevű, belső guriga-mentes vécépapírt, teljesen elégedettek voltunk vele. </div>
<div dir="ltr">
Aztán ideköltöztünk, ahol a lakás egyik feltétele az, hogy csakis Scott vécépapírt szabad használni (valamint ne dohányozzunk és ne tartsunk háziállatot). Juhé!</div>
<div dir="ltr">
Voltunk egyszer a boltban beköltözés után, na mondok, pont itt a vécépapír a kenyérrel szemben (ne tegyetek fel kérdéseket, ott van és kész), Scott, 16 guriga, ez kell nekünk! </div>
<div dir="ltr">
Otthon jött aztán a szemkinyílás. Lásd még: mifene az a 1-ply?</div>
<div dir="ltr">
Azóta fel vagyok mentve a vécépapírvásárlás alól.</div>
<div dir="ltr">
<br />
Át lehet látni ezen, olyan vékony. Percekig kell csévélni, hogy használható mennyiség legyen. </div>
<div dir="ltr">
16 guriga az nagyon sokáig tart. Nagyon-nagyon sokáig. Úgy szeptember közepétől december végéig (még mindig van egy tekercs, de már közeleg az alagút vége!), pedig másra is használtam.</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
Ami itt nincs, az a golyós dezodor. Azaz van - ha az ember végignéz egymás után öt boltot, akkor háromban nem talál ilyen egzotikus cikket (itt a stick típusú az alap); egyben talál valami noname cuccot, amiből szagmintát véve eltöpreng, hogy akkor ez most a dezodor- vagy a vécéillatosító-részleg-e; a 99 centes boltban pedig talál Nivea Fresh Natural-t, és örül, aztán szimatol, és inkább visszateszi, mert ez valami rég lejárt, napon tárolt valami. </div>
<div dir="ltr">
Az ember ezután hazamegy, túszul ejti férje számítógépet, és keresgél. Amazon, három darab egy csomagban, négy csillagos értékelés sok száz rendelés alapján, több illat, európai import, értelmes összegért. Akkor kettőt kérek. (Két különböző illat.)<br />
No de a nappaliban ül és némán tűr a számítógép tulajdonosa, varázsoljunk mosolyt az arcára. <br />
A boltokat eredetileg folpackért és denaturált szeszért jártuk be, nekem a dezodor jutott eszembe útközben, Norbinak meg a kontakttisztító spray. Azt se találtunk, de fohászkodtam az Amazon isteneihez, és lám, rögtön első találatként jót lőttem.<br />
Mikor ezt a sprayt beraktam a kosárba, oldalt az "esetleg érdekel" sorban megjelent a Scott vécépapír. 24 guriga. A belső kartonguriga nélküli, ami nem egyrétegű, hanem (gyors ellenőrzés) ... Na jó, ez is one ply, de az az egy legalább jó vastag és pihepuha. $13.49! KELL!</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
Ja, hogy akkor ennyi, ha feliratkozom rá, hogy rendszeresen küldjék? Elszonty.</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
Ja, hogy lehet egyszeri rendelést is? De akkor többe kerül. $13.99? Akkor kettőt ké... Izé, jó lesz egy is. </div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
Kattintgatás megvolt, rendelés elküldve, csütörtökön hozzák (kedd este rendeltem). Ma meg délelőtt tízkor csilingel az ajtó, és ott a doboz az ajtó előtt. Azóta is ezen rötyögök, hogy az Amazonról rendeltem a vécépapírt. Norbi pedig némán tűr. <br />
(Akkor is vicces.)</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
A házhozszállítás az itt olyan, hogy macskaléptekkel beoson a postás a kertkapun, óvatosan lerakja a dobozt úgy, hogy a nyíló ajtó ne találja el (figyelmes), aztán kioson, továbbra is macskaléptekkel. <br />
Többnyire úgy szerzünk tudomást arról, hogy csomag érkezett, hogy csipog a telefonon az Amazon app, hogy <i>Your order is delivered.</i><br />
Van az a postás, aki a csomag elhelyezése után becsönget, majd elszalad. Most reggel a csengő első hangjára az ajtónál voltam, és még hallottam, ahogy gázt ad és elhúz.</div>
<div dir="ltr">
<br /></div>
<div dir="ltr">
Rendelhetnék innét egy csomó mindent, mosószert, szappant, hosszú lejáratú dolgokat, és lehet, hogy fogok is, mert olcsó és vicces, de csak ha nem kapható a Costco-ban.<br />
Az egy bazi nagy diszkont, kábé mint a Metró, csak nagyobb meg jobb. Kell tagsági kártya, hogy vásárolhass, és van éves díja is, ámde. <br />
Kétféle tagsági van, az egyik drágább, de ha nem vásárolsz annyit egy évben, hogy megérje a drágább tagsági, automatikusan átváltják a kisebbre; van cashback is, amiből megtérül a tagsági ára. Ha lenne autónk, simán megérné két főre is, de nincs, és bár nincs nagyon messze, ide nem lehet biciklivel menni. Vagyis lehet, de minek. </div>
<div dir="ltr">
Minket Péterék vittek, ők is most váltották ki a kártyát. Fogtunk két külön bevásárlókocsit, és elindultunk. <br />
Mi rögtön a bejáratnál áldozatul estünk; másrészt viszont Norbinak lett így rendes futókesztyűje. Utána nagyjából tartottam magunkat a listához. ("Nagyjából" = hülyeséget nem vettünk. Az articsóka NEM hülyeség.)<br />
Fogkefe- és fogkrém most egy ideig van, mosószer, öblítő és mosogatószer szintén. Vettünk ételt is, és meglepően finom volt minden. Itt vettem az első paradicsomízű paradicsomot, például. Még jövünk ide.<br />
(Scott-vécépapír csak a rémes fajta volt, mielőtt.)</div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-63955395554334460942016-11-24T16:13:00.001-05:002016-11-24T16:13:33.321-05:00A csontváz, ami cukrot kapott<i><span style="font-size: xx-small;">Mert ami jár, az jár, és egy csontváznak is lehet lelke.</span></i> <br />
<br />
Közeledett a Halloween, amit egészen addig komplett hülyeségnek tartottam, míg rá nem jöttem, hogy itt be lehet öltözni, és még csokit is kap az ember (kellően jófej csokiosztogatók esetén, persze). <br />
Kitaláltam, hogy csontváz akarok lenni, és úgy is lett. Bementem egy jelmezboltba, ahol ún. uniszex csontváz-kezeslábasokat árultak, főleg S-es és XL-es méretben; aztán egy másikba, ahol már volt jó méretben is. Nem ismerem az árakat, ez ötvenegynehány dollár volt, de mondok első Halloween, ez van. Hát nem akciós volt? Vissai ilyenkor olyan boldog tud lenni. <br />
Kérdés volt még a maszk. Elmentünk egy hokimeccsre, Arizona Coyotes a New York Islanders ellen, Brooklyn szívében - természetesen mi büszkén feszítettünk a Coyotes mezében (Norbi mindig jó érzékkel annak a csapatnak szurkol már évek óta, amelyik a kisebb és gyengébb), kaptunk sok elismerő megjegyzést, meg egy "na ne már hogy pont mellém ülnek"-et a székszomszédunktól (viccelt, persze, eldiskuráltunk vele utána általános témákról), és egy szorgos Twittert-munkás le is fényképezett minket, de nem jelentünk meg sehol. Na de nem ez a lényeg, hanem hogy a szomszédban volt egy bevásárlóközpont (egy tucat bolttal), benne egy partifelszerelés és -kellékbolttal, ahol Minden Kapható, Ami Kell Az Ön Partijához.<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
Koponya-maszk történetesen nem volt; Norbi beszerzett egy tetszetős ghoul-maszkot, nekem viszont Sugallatom támadt, és vettem egy tégely fekete és egy tégely fehér arckencét. Hogy majd jól kifestem magam. (No igen, így kezdődnek azok a történetek, amik az "akkor még jó ötletnek tűnt"-mondatot rejtik magukban.)<br />
<br />
Ami még kell minden rendes ember életébe, az egy jól faragott tök. <br />
Itt jön be a képbe Joshua és Melinda, úgyis mint régi ismerősök még az előző munkahelyről, avagy az ok, amiért az ember a Facebookot használja. Az igaz, hogy cirka hét éve nem találkoztunk, de ehhez képest meglepően naprakészek voltunk egymás életéből. <br />
Mikor meghallották, hogy a világ ezen szegletébe vetett a sors, rögvest rámcsipogtak, és miután tisztáztuk, hogy hétközben esélytelen, megbeszéltük a Halloween előtti vasárnapot, hogy akkor odamegyünk hozzájuk tököt faragni. <br />
Nem mondom, mikor kiderült, hogy hol is van az az oda, nyeltem egy nagyot. Fairfield, Connecticut állam. Gyakorlatilag külföld. Pláne egy magamfajta budapesti csicsókának, akinek a sarki boltba kimenni is nagy kaland. <br />
De hát már megbeszéltük, és ezer éve nem találkoztunk, és tökvésés... Nagy levegő, belevágunk. <br />
<br />
Vasárnap jó korán (fél hét) felkeltünk, hogy elérjük a metrót, amiről átszállunk a másik metróra, amiről leszállunk a Grand Central állomáson, ahol felszállunk a Metro North New Haven-i járatára, ami alig 1 óra 20 perc igen kulturált zötykölődés után letesz Fairfield állomáson, ahol Josh és Meli várt minket, mondván onnét autóval visznek. (Teslával. Igazi Tesla autóval. Az egy külön élmény.)<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibRfD5tJJ5VfJLbRVhyphenhyphenKdH9iTnBrYs-QRfLS0ykNQKYMU_pq0MyWQZExvWQmYjVKU8G8U0QmApiK-feA19OTeXq5jZxMBNYiAhzfjoJTPSWyNTe7f1ziB5iHgAtvtffmeccAU8PqfIpw/s1600/image-20161030_125747.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibRfD5tJJ5VfJLbRVhyphenhyphenKdH9iTnBrYs-QRfLS0ykNQKYMU_pq0MyWQZExvWQmYjVKU8G8U0QmApiK-feA19OTeXq5jZxMBNYiAhzfjoJTPSWyNTe7f1ziB5iHgAtvtffmeccAU8PqfIpw/s320/image-20161030_125747.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ilyet szeretnék majd én is, ha nagy leszek</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Kezdésként megnéztük a vízpartot... Nem vagyok ugye egy turista archetípus, de ez jól néz ki. Homokos, kagylóhéjakkal. <br />
Aztán megnéztük Josh munkahelyét. Egy régi malomból átalakított épület, és mivel vízimalom volt, egy folyó megy át alatta. Kimentünk a mólóra is, ami a malom, valamint a folyó másik oldalán van, ahol ebédidőben horgásznak. (Itt már hüppögtem, hogy én Fairfieldben akarok lakni.)<br />
<br />
Elvittek még a helyi magyar boltba is (a hentes nem vendégmarasztaló modoráról híres, viszont jó az áruja), vettünk túrót meg kolbászt. Aztán megkajáltunk egy helyi hamburgerezdében, ahol meglehetősen finom kecskesajtos burgert adnak, és végül elindultunk tökért, valamint Joshékhoz, a tulajdonképpeni vésés helyszínére.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXEGCZo4QrD5nQyrWruMZJN5obNkzluuG-UAS8g5PL1Pp4aNxZmuz35iBfvkVjPJaQ2RdzshN-spHt4aGI2sDA2mXuvD4sKPRkdzb21dQRI4hhYk78o72JlijeL94w6oZNChJMeNE-eA/s1600/IMG_20161030_133752.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXEGCZo4QrD5nQyrWruMZJN5obNkzluuG-UAS8g5PL1Pp4aNxZmuz35iBfvkVjPJaQ2RdzshN-spHt4aGI2sDA2mXuvD4sKPRkdzb21dQRI4hhYk78o72JlijeL94w6oZNChJMeNE-eA/s320/IMG_20161030_133752.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
Tök beszerezve (megtaláltam a legkisebb tököt), jött a faragás. <br />
Teljesen gagyinak tűnő szerszámokat nyomtak a kezünkbe, óvodásoknak szánt kisfűrészt meg efféléket, persze kiderült, hogy tök tutik. A dizájn is megvolt, kezdődhetett a munka.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh81cvdtXJ5gEd5gJi56vTJ-YYVsYfXLWzRdZ6jqy1z0AWSKsLoLm4yFC7C_uazXdRKReOEoeHMh9kOkuIcfC6rwweSqEKY7Em8_1neD8oID_B5GioVTERwYC2k9cntOOWjjfz0Z-zIvg/s1600/image-20161030_140049.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh81cvdtXJ5gEd5gJi56vTJ-YYVsYfXLWzRdZ6jqy1z0AWSKsLoLm4yFC7C_uazXdRKReOEoeHMh9kOkuIcfC6rwweSqEKY7Em8_1neD8oID_B5GioVTERwYC2k9cntOOWjjfz0Z-zIvg/s320/image-20161030_140049.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Elöl az én tököm</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
Papírra rajzolja az embert a mintát, amit oda akar vésni, aztán a kis stilettóval perforálja a papíron keresztül a tököt, végül nekilát a kisfűrészel. Pofonegyszerű.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgs_MPS97HhtUDbuEFduinauavqJH9FqS45TlVqj1z1Vwehe7PyZcL-28XAoSGcvmy52C9_EEw2LpuNOCJLy9aOJ1p2dQ3A3hNvJAGNh0DpUkgYb1boQRCfHtqjMsipTClM6kn0BrMKXA/s1600/IMG_20161030_150000.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgs_MPS97HhtUDbuEFduinauavqJH9FqS45TlVqj1z1Vwehe7PyZcL-28XAoSGcvmy52C9_EEw2LpuNOCJLy9aOJ1p2dQ3A3hNvJAGNh0DpUkgYb1boQRCfHtqjMsipTClM6kn0BrMKXA/s320/IMG_20161030_150000.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Sharpie hozzájárul, a tök elkötelezi magát</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Meli mesteri kivitelezésű baglyával nem kelhettünk versenyre, de nem is akartunk, mi ijesztésre utaztunk: Norbi kivéste a Helloween lógóját, én meg egy igen ijesztő mosolyú minitököt faragtam. LEDes minimécses-implantátummal kellően félelmetes lett, hogy rá és nagytesójára merjük bízni a ház őrzését.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoXtY0jIHqJiy6D-kYRIoUVRVZXplrHdlDeBjgVy1enqBljpRbCQwTrsRxkmXMV_fpGOnT4cVhqxOiQds0kh49BU1JLh-XEzul8Avm-w5wMnxNocO4xIHucNqciq3ByKlMF6y5NDih4A/s1600/IMG_20161030_205246.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoXtY0jIHqJiy6D-kYRIoUVRVZXplrHdlDeBjgVy1enqBljpRbCQwTrsRxkmXMV_fpGOnT4cVhqxOiQds0kh49BU1JLh-XEzul8Avm-w5wMnxNocO4xIHucNqciq3ByKlMF6y5NDih4A/s320/IMG_20161030_205246.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A méretarány, Timmie Tök, valamint Helloween Tök</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Hétfőn elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, négykor elindulok haza, mert sminkelni is kell, és hatra odaérni az Owl's Head parkba, ahol a jelmezes mulatságot tartották. Nem sokkal öt után már el is indultam; jött a metró is pöccre, rekordidő alatt otthon voltam, még úgy is, hogy az utcán derékig gázoltam a jelmezes népekben (csak egy részük volt gyerek).<br />
<br />
Fél perc alatt magamra kaptam a jelmezt, további tíz perc alatt sminkeltem; Norbira ráparancsoltam a ghoul-maszkot (azzal a nevetséges kifogással jött, hogy nem lát ki belőle meg hogy nem kap benne levegőt -- ha rendesen beleélné magát a szerepbe, nem lenne ilyen gondja, mert a ghoulok nem lélegeznek), aztán indultunk a Bagolyfej parkba, a nagy hepaj helyszínére.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWULzgelHSxv_X9m_tNBJNwTAQstS6XVATZbkmr62QYAli2ILRMfx2CwYzuLyGJ9q_WVi8g5iWOQ3bqQPiWo2-T0ephxtpGaZlU891FYxpvSyOQ-KOj6tuChVYjAklrziuWsGkksCkLQ/s1600/IMG_20161031_195910.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWULzgelHSxv_X9m_tNBJNwTAQstS6XVATZbkmr62QYAli2ILRMfx2CwYzuLyGJ9q_WVi8g5iWOQ3bqQPiWo2-T0ephxtpGaZlU891FYxpvSyOQ-KOj6tuChVYjAklrziuWsGkksCkLQ/s320/IMG_20161031_195910.jpg" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Sapka, sál, lengőborda megvan, mehetünk</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Nem azért mondom, de kaptam jó pár dicsérő megjegyzést a csontváz-összeállításomra. Más csontvázaktól is. A helyi cimbi, akivel és feleségével és lányával találkoztunk, további szülőkkel és gyerekekkel volt ott, és bizony, gyanakodva nézett rám a lánya, akivel korábban már találkoztunk. <br />
A buli nagyjából olyan volt, mint a vásár, csak a legtöbb emberen jelmez volt, és csak masszívan édes dolgokat lehetett kapni étel/ital fronton. Volt viszont fél tucat ugrálóvár, egy kísértetkastély, kétféle labirintus (utóbbiak előtt hosszú-hosszú sorral), egy gyerekvasút, és természetesen rendeztek jelmezversenyt is. <br />
<br />
Kis sétálgatás után otthagytuk a bulit, hogy találjunk egy pipetta sört valahol, és mit ád az ég, ismét összefutottunk a cimbivel és a gyerekekkel, akik közben elindultak már hazafele. Ez a trick or treatezés nem olyasmi, amit ímmel-ámmal űznek a gyerekek: hiába volt majdnem tele a kiskosár, szorgosan gyűjtötték az édességet a boltokból. <br />
Merthogy ez így megy. Biztos becsöngettek házakba is, de gazdaságosabb végigdzsalni a 3rd Avenue-n, ahol a legtöbb bolt fel volt szerelve valamivel (aki meg nem, vagy már kifogyott, kirakott kis cetlit, hogy bocsi, nincs cukor). <br />
<br />
Nehogymár ne próbáljam ki, gondoltam én, és jól megtrickortreateltem két bolt. Isteni csontváz voltam, kaptam valami ördögbocskor nevű cuccot (vagy mifene... Piros, kicsit rágós, hosszú zselécukorféleség) és egy marék Hershey csokit, amiről már korábban megesküdtem, hogy soha többé, jól oda is adtam az aprófogúaknak.<br />
<br />
Van itt a sarkon egy Salty Dog nevű kocsma, amivel már régóta szemeztünk. Azt állítja magáról, hogy minden meccset közvetít (amerikai foci, baseball leginkább), tehát az idők elején ez volt a B tervünk; aztán valahogy nem jutottunk el odáig. (Na meg nem is nagyon járunk kocsmába.) Na de most!<br />
<br />
Betértünk, kértünk két korsó meggyes búzasört (nem röhög!), megiszogattuk, aztán hazamentünk. vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-3628342516163996862016-11-22T04:00:00.000-05:002016-11-22T04:00:03.896-05:00Biciklivel a nagyvárosban<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<i><span style="font-size: xx-small;">Fogynak a mókusok, sokasodnak a macskák. </span></i><br />
<br />
A napi rutin mellett igyekszünk beolvadni a tömegbe, amivel együtt jár, hogy csinálunk mindenféle dolgokat és elmegyünk mindenféle helyekre. <br />
<br />
Norbi kitalálta egy nap, még szeptember végén, hogy biciklizzünk fel Manhattanba. Bicikliutak itt kevesen vannak, őrült, illetve dilettáns vezetők viszont sokan, tisztában voltam vele, hogy kevés esélyünk van a túlélésre, de hát uram és parancsolóm mondta*, engedelmes asszonyként* tehát felvettem a bukót és a láthatósági kisködmönt, majd Istennek ajánlva lelkem* felültem a biciklire. <br />
<br />
<span style="font-size: x-small;">*A csillaggal jelölt részek Norbi előadásában esetleg más megvilágítást kapnak. </span><br />
<br />
Sima liba volt az út. Brooklynban jó sokáig az 5. sugárúton haladtunk, ahogy számos autós pajtás is. A legtöbben derekas oldaltávot tartva előztek, ha egyáltalán; itt a kétszer két sávos ún. "sugárút" jobb oldali sávjában végig parkolnak, így ha valakinek meg kell állnia Egy Pillanatra(tm), teljesen megszokott, hogy a belső sávban teszi. A többiek meg majd kikerülik, a dupla záróvonalon keresztül. Hol itt a probléma? Sehol, ugye. Nem dudál senki emiatt, ez az élet része. <br />
Biciklivel is teljesen jól tartottuk a lépést a forgalommal, mert a fent részletezett parkolás/várakozás miatt tíz-tizenöt km/h sebességgel vánszorogtunk, mikor épp nem a piros lámpánál vártunk. <br />
<br />
A Brooklyn Bridge-re érve masszív mennyiségű turista jött szembe. Igen szűkös biciklisáv a kicsit szélesebb gyalogossáv mellett, csak egy sárga vonal választja el a kettőt, és valahogy mégis működik. Pár gyalogos átlóg időnként, ez minden. <br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyjd3yolXMxfhSN6ZCApUF4sph_ZIGPrlSXpUHSxIvBrnR6w6QkR4na0f9iZj_IMLRrhWg4Uomnqw31Y0XlLTla3EY4DbYMOgbiejDy3zZIrJZ41Dge4y_h_kRZhVb8AXiw5Of5p6bAg/s1600/IMG_20160925_125954.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyjd3yolXMxfhSN6ZCApUF4sph_ZIGPrlSXpUHSxIvBrnR6w6QkR4na0f9iZj_IMLRrhWg4Uomnqw31Y0XlLTla3EY4DbYMOgbiejDy3zZIrJZ41Dge4y_h_kRZhVb8AXiw5Of5p6bAg/s320/IMG_20160925_125954.jpg" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Még hogy nem lehet telefonnal Nappal szemben művészi képet készíteni úgy, hogy egyértelmű legyen, mi van rajta! </td></tr>
</tbody></table>
<br />
Downtownba érve Norbi átvezetett a kanyargós részen, és már ott is voltunk a Hudson folyó mellett, ahol már viszont van bicikliút. Mindentől elválasztva, és persze minden járdánál a gyalogosok elsőbbségére figyelmeztető táblasereg. (Magyarországon szinte mindent kitábláznak, és mindenre van egy tábla. Itt *mindent* kitábláznak, de konkrét tábla kevés dologra van, így szinte mindent kiírnak.)<br />
Eseménytelen út következett északra, míg egy ponton meg nem álltam, mondván a céltalan biciklizés nem az én műfajom, együnk valamit. Néhány sarokkal később találtunk egy étterem-dokkot, ahol épp Oktoberfest volt. <br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEdNFpDJkUuM3g_1xnokUBDcouZd_K4E5GJsXNeTt71u15XjIETaCdCJGl7ffM7pbDbLV3YvMw1gJQ-j8R5_C2TFXp8-KO5MBvZJU9aMLsekaCsiug3oy8XN4NNjlFkaI5QUn61Tp4Uw/s1600/IMG_20160925_140324.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEdNFpDJkUuM3g_1xnokUBDcouZd_K4E5GJsXNeTt71u15XjIETaCdCJGl7ffM7pbDbLV3YvMw1gJQ-j8R5_C2TFXp8-KO5MBvZJU9aMLsekaCsiug3oy8XN4NNjlFkaI5QUn61Tp4Uw/s320/IMG_20160925_140324.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kép nyomokban kacsát tartalmazhat</td></tr>
</tbody></table>
<br />
A sör jó volt, a hamburger hamburgerszerű, a rántott hús kicsit odaégett, az almáspite ehető, aztán indultunk vissza. Követtük a dél felé haladó bicikliutat, nyilván belefutottunk valami fesztiválba is. Nehéz hétvégén úgy megtenni öt lépést itt, hogy ne valami ünnepségbe botoljon az ember. Ez speciel a helyi közlekedési múzeum rendezésében volt, elgurultunk pár generációnyi iskolabusz, illetve két póni mellett. Ide majd vissza kéne jönni ezt csak úgy mondom, ha olvassa a kultúrafelelős (Norbi).<br />
A bicikliút szomorú, ám hirtelen véget ért az egyjegyű számozású utcáknál (mi jócskán kétjegyű-földén lakunk), kanyarogtunk kicsit, és máris a jól ismert 5. sugárúton voltunk. A délutáni forgalom pörgősebb volt, időnként tíz utcát is haladtunk két lámpaváltás közt, aztán hopp, hazaértünk. <br />
Az "ismerd meg környéked" program jegyében szeretném mondani, hogy néhány utcára északra van egy sörre specializált bolt. Az igaz, hogy ketten együtt nem ittuk még meg a New York Giants-es söröket, de hipsztervérem felpezsgett a bolt láttán. <br />
<br />
<span style="font-size: x-small;">(Metrópillanatok: egy leszállásra készülődő nő elejtett egy negyeddollárost; kis habozás után még egy marékkal leesett, meg egy kulccsomó. Felvette a kulcsokat, a többit veszni hagyta, és leszállt. Ilyen kora reggel ilyen komoly döntéseket hozni... On a related note: itt van egy negyeddolláros tőlem húsz centire, ciki felvenni?)</span>vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-61904818342859871552016-10-20T18:04:00.000-04:002016-11-17T14:53:21.408-05:00Legyenek dolgok - 1. részVissai egy ideje már adott hozzáférést a bloghoz, mivel állítólag hangos tömegek követelték, hogy én is írjak bejegyzéseket. Nos némi lelki tuning után íme az első:<br />
Miután aláírtuk a lakás bérleti szerződését a legsürgősebb dolog a szolgáltatókkal történő szerződéskötés volt, hogy mire beköltözünk, addigra legyen mivel meleg vizet készíteni, estébé. A dolog nem volt teljesen zökkenőmentes, bár túlságosan nehéz sem. Indulás előtt Vissai gyakran mondogatta, hogy "majd meglátod, Amerikában milyen jól működnek a szolgáltatások! Ahhoz nagyon értenek." Megláttam.<br />
<h2>
<span style="font-size: small;">Legyen hitelkártyánk</span></h2>
<div>
Ez a téma nem tartozik közvetlenül a lakáshoz kötődő szolgáltatásokhoz, egy kicsit korábban is történt és már Vissai is kitért rá érintőlegesen, viszont fontos lesz a továbbiak megértéséhez, ezért idézzük fel egy kicsit, mi is történt augusztus közepén:</div>
<div>
Miután megkaptuk a Social Security Numbert (aka SSN, aka TB-szám) első utunk a bankba vezetett, hogy hitelkártyát igényeljünk, mivel azt hamar megtanultuk, hogy hiteltörténet nélkül itt nem ember az ember. Jó Josénk regisztrálta is az igényünket, majd másnap felhívott telefonon, jól látja -e, hogy az én SSN számomon van egy bejegyzett jelzálog hitel? Ezt még háromszor megkérdezte mivel nem kapott választ. Én ugyanis éppen a "mortgage" szó jelentését szótáraztam, hátha van valami másik jelentése amit nem ismerek. Nem találtam semmi ilyesmit, ezért hosszú Ő-zések után (brain.reboot) nagy nehezen kinyögtem, hogy itt valami tévedés lesz, nekem egészen biztosan nincs semmilyen hitelem, ha másért nem, azért, mert kábé egy napja van SSN számom. Szerintem elég nagy mutatvány lett volna ennyi idő alatt házat venni hitelre. Ez őt is meggyőzte, kért egy kis időt amíg rendbe teszi a dolgokat, és megkért, hogy másnap Vissaival kéz a kézben jelenjünk meg a bankfiókban egy találkozóra. Az aznapi gyorsmeetingen azt hiszem mi voltunk a fő téma, mert másnap José azzal fogadott minket, hogy a kollégáival mindent megbeszéltek, el van sikálva a félreértés. Ráadásul egészen "véletlenül" még a bankfiók igazgatója is éppen akkor sétált el arra és ránk köszönt, bemutatkoztunk egymásnak nagyokat mosolyogtunk. Aláírtuk az igénylőlapokat, elbúcsúztunk Josétól és cirka két hét elteltével lett hitelkártyánk. El tudtuk kezdeni építeni a hitelünket.</div>
<div>
Utólag annyit sikerült összetenni, hogy mivel az SSN egy mindössze kilenc számjegyű azonosító, valószínűleg újrahasznosítják őket, ebből adódhatott a félreértés. Ami viszont biztos, hiába kellett az SSN igénylésekor igazolni a személyazonosságunkat, az azonosítókat amiket akkor be tudtunk mutatni, (útlevél, vízum) azokat nem kötik össze az SSN számmal, ezért az a szám akárkié is lehet. Az SSN számhoz kizárólag a jogosítvány kötik hozzá, mint személyi azonosító kártyát. Amíg nincs jogosítványunk, addig az SSN számot nem tekintik hiteles azonosítónak, mert ha lekérik, nem látnak mellette semmilyen személyi okmányt. Nos ezen kis bevezető után lássuk hogyan lett villany a lakásban.</div>
<br />
<h2>
<span style="font-size: small;">"És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság."</span></h2>
<span style="font-family: inherit;">Isten világosságért felelős New York-i helytartóját ConEdisonnak hívják. Ez, Istennel ellentétben egy véresen profitorientált cég. A céges folyamataikat nyilván a végletekig kicentizték. Erről előéletemből kifolyólag az ügyfélszolgálatuk működésén keresztül könnyen meg is bizonyosodtam:</span><br />
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit;">- új ügyfélnek gyakorlatilag bármilyen ügyintézés kizárólag a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül lehetséges</span><br />
<span style="font-family: inherit;">- a telefonos ügyfélszolgálat minden olyan technológiával meg van tűzdelve, ami Magyarországon eladhatatlan volt (pl beszédfelismerő automata)</span><br />
<span style="font-family: inherit;">- a csúcstechnika itt is azt a célt szolgálja, nehogy véletlenül sikerüljön az ügyfélnek operátorhoz jutni (kevesebb élő munkaerő)</span><br />
<span style="font-family: inherit;">- az én problémámat (új szolgáltatás indítása) természetesen kizárólag élő operátor volt képes kezelni</span><br />
<span style="font-family: inherit;">- "hívása fontos számunkra, a várható várakozási idő legalább 25 perc"</span><br />
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit;">A legalább huszonöt perc várakozási idő elég volt ahhoz, hogy túltegyem magam a letargián, amit az okozott, hogy az angol nyelvű beszédfelimerő még a számokat sem volt hajlandó felismerni tőlem.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">Miután María felvette a telefont mondtam neki, hogy ki vagyok, új ügyfélként új szolgáltatást szeretnék kérni ezen és ezen a címen. María kérte az SSN számomat, majd miután megadtam, közölte, hogy ez így nem lesz jó, mert az SSN szám alapján nem tud beazonosítani. A szolgáltatási kérelmemet rögzítik, kapok ügyfélszámot is, de öt napon belül küldjem el valamilyen fényképes igazolványom másolatát az ilyen problémákkal foglalkozó csoport email címére. Ők hitelesítik az adataimat és engedélyezik a szolgáltatás elindítását. Amennyiben öt napon belül ezt nem teszem meg, az igényemet semmisnek tekintik.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">Mondom, minden rendben lesz, amint letettük a telefont, azonnal el fogom küldeni a kért dolgokat, köszönöm szépen. Elbúcsúztunk egymástól, majd María átkapcsolt a Time Warner Cable ügyintézőjéhez, aki megbombázott egy szerinte nagyon előnyös ajánlattal, amit köszönettel visszautasítottam. (erről majd később részletesen).</span><br />
<span style="font-family: inherit;">A hívás végén azonnal el is küldtem a kért igazolványok másolatát a megadott email címre, ahonnan semmilyen visszaigazolás nem érkezett az email fogadásának tényéről. Ezen a ponton a gyanú lángja elkezdett pislákolni a lelkemben. Gyakorlott Contact Center építő lévén tudom, hogy hivatalos email címekről kulturáltabb ügyfélszolgálatok minden esetben küldenek valamilyen visszaigazolást már az email beérkezésekor, hogy az ügyfél tudja, a kérése megérkezett a megfelelő helyre. Mivel innen a világon semmi nem jött, két dolgot tudtam elképzelni:</span><br />
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit;">- ez nem egy kulturált ügyfélszolgálat</span><br />
<span style="font-family: inherit;">- az emailem egy informatikai fekete lyukban landolt, amivel senki nem foglalkozik a ConEdnél</span><br />
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit;">Vártam néhány napot, hittem a rendszer működésében, de mivel továbra sem érkezett semmilyen reakció és már Vissai is nyűgös volt a dolog miatt, újra felhívtam őket, hogy érdeklődjek az ügyünk felől. Azt mondták ők ebben nem tudnak segíteni, írjak érdeklődő emailt ugyanarra a címre. Írtam emailt ugyanarra a címre, onnan azonban továbbra sem jött kifelé semmilyen kommunikáció.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">A beköltözés előtt két nappal már nagyon aggódtunk, ezért úgy döntöttünk elmegyek egy személyes ügyfélszolgálatra, mert némi nyomozás után kiderült, hogy az is van ám, csak megpróbálják onnan minden eszközzel kiterelni az ügyfeleket. Megnéztük, van öt (azaz 5db) személyes ügyfélszolgálat a 19 millió lakosra. Na, gondoltam, ez egy hosszú nap lesz, úgyhogy egy elektromos könyvvel a zsákomban felkerestem a brooklyni irodát. Az ügyfélszolgálati iroda a ConEdison székházának földszintjén található benne összesen két pulttal, érkezésem pillanatában mintegy nulla darab ügyféllel és négy unatkozó alkalmazottal. Széles mosollyal az arcomon húztam egy számot, az egyik ügyintéző pedig megkönyebbülten (végre van mit csinálni) azonnal szólított.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">A hölgy végighallgatott, majd nagyon kedvesen (itt minden ügyintéző mindig nagyon kedves) sűrű elnézések között elmagyarázta, hogy a problémámat csak és kizárólag az a bizonyos csoport tudja megoldani akik eddig is tojtak a fejemre. Amit fel tudott ajánlani, az annyi volt, hogy ő is elküldte az igazolványaimat ugyanarra az email címre sok felkiáltójellel és annyi megjegyzéssel, hogy hát sürgős lenne a dolog. Én kissé csalódottan elbúcsúztam tőle, azonban a belső címről küldött email megtehette a hatását, mert másnap - a beköltözés reggelén - kaptam egy emailt, amiben a ConEdison üdvözölt az ügyfelei között. Gyorsan elkocogtam az online ügyfélszolgálatra ahol már a Maríától kapott ügyfélszám is működött.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">Innentől kezdve minden kifogástalan. Az online ügyfélszolgálaton keresztül mindent el lehet intézni, amit el tudok képzelni (számlakezelés, automatikus számlafizetés beállítása, soron kívüli leolvasás intézése, szolgáltatás átmozgatása új címre, szolgáltatás megszüntetése, stb...)</span><br />
<span style="font-family: inherit;">De ami legfontosabb, be tudjuk kapcsolni az elektromos dolgainkat és esténként is lőn világosság.</span><br />
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; font-size: xx-small;">folyt.köv.</span>Norbihttp://www.blogger.com/profile/03589645022485719586noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-50194503201780277112016-10-11T11:00:00.000-04:002016-10-11T11:00:09.148-04:00Mókus Hírek<div xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<i><span style="font-size: xx-small;">Új rovat a blog életében</span></i><br />
<br />
Mikor ideköltöztünk, örömmel figyeltük, ahogy mászkál a mókus oda-vissza az ablak előtt, bolyhos farkincája fel-le ugrál. Fényképeztük, amikor csak tudtuk, amikor meg nem, az ablak előtt állva olvadoztunk.<br />
<br />
Nyilván tudtuk, hogy VÖRÖS MÓKUS!!!, rendszeresen néztük a vonatkozó <a href="https://hu.m.wikipedia.org/wiki/A_Madagaszk%C3%A1r_pingvinjei_(anim%C3%A1ci%C3%B3s_sorozat)" target="_blank">dokumentumfilmet</a>, de ez egy szürke mókus volt. <br />
<br />
Aztán rájöttünk, hogy több mókus van a környéken, szám szerint sok. Fából is pont sok van, adja magát a feltevés, hogy minden fára jut egy mókus. De még mindig nem gyanakodtunk. <br />
<br />
Ahogy feltűnt, hogy nem is egy mókus szaladgál oda-vissza az ablak előtt, hanem váltják egymást; illetve hogy odafele és visszafele is van földimogyoró a foga közt, kezdtünk kevésbé olvadozni.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-_jnvLWTDse2zwq-KDqoxxUFxQf4HToMQ6fLpxp15zwXbjtNinpY6QOQm-GWA-b_Ieqb8dQXy4fyCTvp9Bt_8A57fTogsX1sz9CvZ2kwG9f-kCMpX_zDTp6JdeKNI5RRs61IacBW2xQ/s1600/IMG_20160901_100212.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-_jnvLWTDse2zwq-KDqoxxUFxQf4HToMQ6fLpxp15zwXbjtNinpY6QOQm-GWA-b_Ieqb8dQXy4fyCTvp9Bt_8A57fTogsX1sz9CvZ2kwG9f-kCMpX_zDTp6JdeKNI5RRs61IacBW2xQ/s320/IMG_20160901_100212.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ún. "odafele" mókus</td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"></td></tr>
</tbody></table>
Aztán egy reggel, ahogy pirítottam a bagelt, a fél kilences mókus megállt és erősen a szemembe nézett. Foga közt földimogyoró, és majd' fél percig csak nézett. Éreztem, hogy engem épp felmérettetnek. Nem adta jelét se tetszésének, se nemtetszésének, de másnap reggel félig rágott mogyoró jelent meg a hátsó ajtó előtt - tudták, hogy arra járok biciklivel edzésre, oda tették a lófejet. <br />
<br />
Eddig Norbi paranoiának könyvelte el a megfigyeléseimet, ám a minap észrevette, hogy az utcán átszaladó, majd a kerítés alatt magát átszuszakoló mókus háta rozsdás. Egyből tudta, mit jelent ez - kopik a festék, tehát VÖRÖS MÓKUS!!! <br />
<br />
Kezdtük összerakni a részleteket. <br />
<blockquote class="tr_bq">
<blockquote class="tr_bq">
<ul>
<li>A mókus hullámmozgással halad, azaz részecske. </li>
<li>Mei-éktől tudjuk, hogy a makk olyan nekik, mint embernek a kokain. </li>
<li>Oda- és visszafele is földimogyoró van a foguk közt. </li>
<li>A mögöttünk levő házban élő nő eteti őket. </li>
<li>Mei mindig lehalkítja a hangját, ha a mókusokról, vagy az őket etető nőről beszél. </li>
</ul>
</blockquote>
</blockquote>
<br />
Csak egy következtetés marad: egy mókusokból álló kábítószercsempész banda területének kellős közepén lakunk. A banda főnöke a mögöttünk levő házban lakó nő, aki földimogyoróhéjba rejti a makkszemeket, amiket aztán a mókusok szállítanak a végfelhasználókhoz. <br />
<br />
Nem tudjuk, mi történt azokkal, akik előttünk itt laktak. Talán ők is rájöttek minderre, talán a hatóságokhoz akartak fordulni... Mi nem követjük el ezt a hibát. Így is elég veszélybe sodortuk magunkat a fényképekkel.</div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-3009173906850450352016-10-07T11:00:00.000-04:002016-10-07T21:28:57.540-04:00Edződés<span style="font-size: xx-small;"><i>Ha már úgyis ez a téma...</i></span><br />
<br />
Na és ha már edzés.<br />
Az első hónapban elvoltam az ideiglenes lak edzőtermében. Reggelente lekocogtam a negyedikre, ahol volt a kicsit kopottasnak tűnő terem (valójában rendes gépek vannak ott, jól fel van szerelve a maga módján. Egyenes rúd az nincs, minden egyéb volt), és megküzdöttem a reggeli csúcsforgalommal: általában egy nyugdíjasszerű pár nézte a híreket biciklizés közben, velük a második héten már szégyenlős biccentéseket váltottunk; aztán volt a szórakozott csajszi, aki húsz perc elliptikusozás után vette észre, hogy nincs bedugva a füles dugója a telefonba; az ázsiai jellegű csajszi, aki időnként mezítláb tolta a futógépen, és többször volt olyan, hogy ott volt, mikor jöttem, és még mindig futott, mikor már mentem; a gyúrós csávó, aki rendesen, odafigyelve edzett, és egyszer elismerően nyilatkozott az én edzésemről is; és persze a kedvencem, a szürke mackós hipsztersrác, aki a tankönyvben leírtak szerint tolta: bejött, kétszer körzött a vállával, előszedte a második legnehezebb kézisúlyzót, csinált vele három-négy tolást, aztán szelfi, és már ott se volt.<br />
<br />
<span style="font-size: x-small;">Megj.: Nyilván figyelem a népeket egy ilyen kis kihasználtságú teremben, és mindig úgy helyezkedek, hogy lássam, ha valaki épp a hátam mögé oson egy 45 fontos súlyzóval. Túlélésre hajtok, mindig mondom. Az, hogy érdekes embereket látok, már más kérdés.</span><br />
<br />
Aztán ahogy brooklyniak lettünk, más után kellett nézni. Adta magát az iroda alagsorában üzemelő terem, ahol a céges bérlettel gyakorlatilag havi három szem mogyoróért lehet járni. A nehézséget az jelentette, hogy nem voltam rajta a Listán, és csak annak jár a tökócsó bérlet, aki rajta van. Mindegy, volt itt is próbalehetőség, úgyhogy vittem a cuccot és edzettem egy jót, na meg intézkedtem, hogy rákerüljek a Listára.<br />
Csupán két apróság árnyalta a képet: elfelejtettem papucsot vinni, és elfelejtettek szólni, hogy saját lakat kell hozni a szekrényekhez. Így történt, hogy a hátizsákommal édes kettesben zuhanyoztam, az edzőcipő támogatásával.<br />
<br />
Hogy végül nem ebben a teremben kötöttem ki, az a helyi crossfit box bűne (és hogy sokáig tartott a Listára kerülés). Még Bépesten nézegettem, hogy ha Bay Ridge-be költözünk, milyen opciók vannak, és ráakadtam a fantáziadúsan Bay Ridge Crossfit névre hallgató egységre. Próbaóra csak szombatonként van, az első szombaton a Color Run volt, úgyhogy szeptember tizedikén jelentem meg, tudatlanságot színlelve (egy ingyen edzést akartam, olyan nagy bűn az?).<br />
Ismerem én az etikettet, volt nálam minden. Edzőruha, papucs, zuhanyzós- és edzős törülköző, kesztyű, csak edzésre használt cipő, Polar kütyü, kulacs.<br />
A terem viszont egyetlen luk. Három méter széles, húsz méter hosszú. Az oldalfalak mentén evezőgépek, rudak, egyéb kütyük; a végén egy tágas vécé, mellette súlyzókorongok (vagy mi a tök annak a neve, amit a rúd két végére rak az ember, hogy nehéz legyen), és ennyi.<br />
Átöltöztem a vécében, aztán kezdődött is az óra: fejtágító a crossfit jóságáról pár szóban, nyúlfarknyi edzés, aztán mehettünk is isten hírével.<br />
Mivel piciny a terem, amikor futni kell, azt odakint intézzük, úgyhogy a csak edzős, "tiszta" cipőm azóta elhagyatva hever. <br />
<br />
<span style="font-size: x-small;">(A szerk. megjegyzése: épp hazafele megyek a metrón, és bizony beültem két amúgy se nádszál alkat közé harmadiknak, hogy tudjak blogolni. Most, hogy leszállt a bal oldali nádszál, átcsúsztam a bal oldali ülésre, hogy a jobb oldali szomszéd érezze, hogy nem közeledési szándékból préselődtem hozzá öt hosszú megállón keresztül. Etikett, az van.)</span><br />
<br />
Nyilván tudtam, hogy én ezt akarom, csak az volt a kérdés, hogy melyik bérletopciót választom: a tízalkalmast á 125 dollár, vagy a havit 185-ért.<br />
Közben már több megközelítésben is levezettem a feladatot, és mindig ugyanarra jutottam.<br />
<br />
<b>Feladat Hű Olvasóimnak: </b>melyik mikor éri meg jobban?<br />
Háttérinformációk: a tízalkalmas a vételtől fél évig felhasználható, naponta többszöri belépésre is feljogosít, de tételezzük fel, hogy napi max egyszer járok edzésre. A havival is be lehet menni naponta többször, de lásd fentiek; érvényessége a hónap x. napjától a következő hónap x. napjáig tart.<br />
<br />
A helyes megfejtők közt kisorsolunk egy éves előfizetést a blogra, valamint egy iható New York-i kávét, ha valaha találok olyat. A játékban nem vehetnek részt azok, akiknek már lukat beszéltem erről a hasába múlt pénteken.<br />
<br />
Azóta is járok szorgosan, ma például olyat csináltam, amit még soha: 30 db Box Jump, azaz felugrás egy húsz hüvelyk magas dobozra. Jó dolog ez a crossfit. És én nem leszek olyan, mint a crossfitesek, akik csak a crossfitről tudnak beszélni! Ugye, Norbi? A múlt héten is beszéltünk másról egyszer.<br />
<br />
Szóval beszéljünk akkor a crossfitről.<br />
<br />
Eddig akárhány súlyzós blogot olvastam, mind kitért pár bejegyzés erejéig a crossfitre, jellemzően azt hangoztatva, hogy sérülésveszélyes, és idióta gyakorlatok vannak benne, és hogy az edzők kutyaütők.<br />
<br />
Ugyanezeken a blogokon szoktak olyan bejegyzések is lenni, amik azt tárgyalják, hogyan emeljük meg testsúlyunk háromszorosát tricepszből, illetve elnéző bejegyzések a különböző szteroidok és effélék használatáról, egyfajta férfias összekacsintással, hogy naná hogy használják sokan (mi persze sosenem!), minek tagadni, ugye, de hát attól lesz ilyen szép izmos.<br />
Az ilyeneket olvasva általában bánatosan sóhajtok és tovagörgetek, vagy kipufogom magam Norbinak. Jó hallgatóság, mindig elmesélem neki, mi volt aznap az edzésen - ő pedig minden edzés előtt figyelmeztet, hogy "aztán óvatosan". És óvatos is vagyok. Még hogy sérülésveszély... Ha nekimegy az ember ész nélkül a feladatnak, jó eséllyel fájni fog. Súlyokkal végzett, akár saját testsúlyos feladatnál oda kell figyelni, be kell gyakorolni a helyes mozdulatot, ennyi. <br />
<br />
A gyakorlatok közt nem végeztem még olyat, ami hülyeség lenne (a blogokban is általában valami idiótáról készült videókat szoktak mutogatni, aki a fülével próbálja működtetni a a lábtolót, vagy nyolcvankilós önsúllyal ugrik háromszáz kiló alá). Emelni kell dolgokat, időnként labdát dobálni, felugrálni dobozra vagy ugrókötelezni, futni, fekvőtámaszozni, húzódzkodni... egyik sem ördögtől való (bár mi tagadás, az ötvenedik ismétlésnél már kezdhet annak tűnni).<br />
<br />
Az edzők... na abból van mindenütt mindenféle. Van, aki elvégzi a tanfolyamot, és utánaolvas, netán egyetemet is végzett, ahol az anatómia legapróbb részleteit is megismerte; karvalyként figyeli edzettjeit, szól, ha nem jót lát és megmutatja vagy elmagyarázza, hogyan kell jól csinálni - és persze van az a típus is, aki az "emelgessél nagy súlyokat, azt' erősödöl" elvet terjeszti, és ezen túl nem sokkal járul hozzá az óra folyásához. Voltam ilyennél és olyannál is. A tárgyi tudásukat saját jártasság híján nem tudom teljes pontossággal megítélni, de ha valaki elmagyarázza, hogy ez az izom hogyan tapad melyik csonthoz, vagy ha levezeti szépen ott helyben a táblán, hogy azért nem jó rugózva csinálni az adott gyakorlatot, mert bár kényelmesnek érződik, ennyi és ennyi terhelést jelent az ízületeknek, akkor hajlamos vagyok feltételezni, hogy sejti, miről beszél. Itt szerintem inkább a technikához értenek az edzők, ahhoz viszont igen. (Lehet, hogy anatómiához is, csak arról nincs szó). Fene hitte volna, hogy fogok én harminc kilóval szakítani, vagy harmincszor felugrani egy több, mint 50 centi magas fadobozra, erre tessék. Elmagyarázta az egyik, mit hogyan kéne, és addig igazgatott meg magyarázott, míg az alapmozdulat már ment üresjáratban és egy icipici súllyal; a következő tovább finomított, és felhívta a figyelmemet a beleguggolás fontosságára, így már ment nagyobb súllyal is, mert szinte ugrik az magától, ha jó a technika. (Oké, ez a "magától" enyhe túlzás.) A dobozra ugráshoz megnéztem önszorgalomból egy videót, aztán már csak a biztatás kellett a mai edzőtől, hogy persze hogy meg tudom csinálni. Meg is csináltam. Erősen koncentráltam minden ugrás előtt, mert a távolságokat csak tapasztalati úton érzékelem, és ha nem figyelek, előfordulhat, hogy túl alacsonyra ugrok, és persze be voltam tojva végig, de akkor is megcsináltam.<br />
<br />
Na jó, mára ennyit a crossfitről. Legközelebb elmesélem, milyen volt ötven fekvőtámaszt csinálni.<br />
<br />
Amúgy az benne az egyik legjobb, hogy ma mondjuk megcsináltam a 6x3 guggolást 95 fonttal, míg egy másik csaj 225 fonttal tettel ugyanezt, de gond ez? Nem. Annyival csináltam, amennyivel én akkor épp úgy gondoltam, hogy meg tudom csinálni (az egyéni maximum 85%-a volt az előírás, és fene tudja, mennyi a maximumom - itt nem kell felemelni guggoláshoz a súlyt, ami megnöveli a hatósugaramat). Nem tudok felhúzódzkodást csinálni? Sebaj, csinálok helyette ring row-t (olyan, mint a TRX-es evezés, csak gyűrűn), és idővel fogok tudni húzódzkodni is.<br />
<br />
És odajönnek bemutatkozni a többiek, nem mind, de azért elegen.<br />
<br />
Szóval ennyit mára a crossfitről.vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-7042352416802874652016-10-04T21:40:00.001-04:002016-10-04T21:40:43.351-04:00Mindenféleségek továbbra is<div xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<i><span style="font-size: xx-small;">Megfigyelések és történések. </span></i><br />
<br />
Kezdjük talán a Verrazano híddal. Függőhíd ez is, mint az Erzsébet, csak a lépték más kicsit. Brooklyn minden szegletéből kiválóan látni. De ezt csak akkor látja be az ember, amikor már megtapasztalta az arányait.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYDHnBvhgRDeBwsdb-ubVhWCw2YqjFSi0krX3QgsJs71LpF3zssqqLj6_BBwB27nWvIHVGVtwlySWxkNFAzKI9Pb0BAHASmu9C8WoMWwS46uytl2f3_8S5OyC8WGqgyqCkm997RZGjyA/s1600/IMG_20160911_132842.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYDHnBvhgRDeBwsdb-ubVhWCw2YqjFSi0krX3QgsJs71LpF3zssqqLj6_BBwB27nWvIHVGVtwlySWxkNFAzKI9Pb0BAHASmu9C8WoMWwS46uytl2f3_8S5OyC8WGqgyqCkm997RZGjyA/s320/IMG_20160911_132842.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A csöppség viszonylag közelről</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Elmentünk futni múlt pénteken Norbival, és mivel ő cirka másfélszer gyorsabban fut nálam (mindig a teknős győz a végén, gyerekek), megállapodtunk, hogy elfut a hídig, és mikor látom, hogy már visszafele jön, sarkon fordulok én is, és cirka a kiindulópontnál ér be. A tervet tett követte, Norbi délre el, én komótosan poroszkál.<br />
A híd egyre nagyobb lett. Tudtam, hogy sokkal nagyobb, mint amihez szokva vagyok, úgyhogy trappoltam tovább.<br />
A híd meg csak nőtt. <br />
Norbi már rég elveszett szem elől, alkonyodott is, amikor még kevésbé látok, mint napvilágnál, szóval kezdtem izgulni, hogy esetleg már el is futott mellettem, csak nem vettem észre. <br />
A híd meg csak nőtt. <br />
Az órám gps-sel szerelt, méri a távolságot is, és már egy kilométerre voltam attól a ponttól, ahonnét úgy nézett ki, mintha már mindjárt ott lennék a híd alatt. És Norbi még mindig sehol. A híd meg, ugye, mint a dudva. <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNyBrvECJzquozLc5mk8IX94WxLZEmZmq6ONH_jJE3begbBbB_a7a9M5W-EtcpK_MJO49V9aTbo6r-ivf8b9ZpuWI8aeHu7s59_8xC9GQ-S2AECsT3kL2AY-QqhhGvkWpNCkrZhpCmAw/s1600/IMG_20160911_132835.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNyBrvECJzquozLc5mk8IX94WxLZEmZmq6ONH_jJE3begbBbB_a7a9M5W-EtcpK_MJO49V9aTbo6r-ivf8b9ZpuWI8aeHu7s59_8xC9GQ-S2AECsT3kL2AY-QqhhGvkWpNCkrZhpCmAw/s320/IMG_20160911_132835.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ugyanaz, ugyanonnét, csak a lábikója</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Két és fél kilométernél kapituláltam. Visszafordultam, mondván Norbi nagyfiú, majd utolér. (Utol is ért, 800 méterre a kiindulási ponttól.)<br />
Akkor voltam durván egy kilométerre a hídtól, mint kiszámoltuk hazafele menet. <br />
<br />
<span style="font-size: x-small;">És igen, Verrazano. Megnéztem. Akiről elnevezték, az Verrazzano. Elírták, hát istenkém. Előfordul.</span><br />
<br />
Errefelé gyakran vannak események. Ilyen felvonulás, olyan fesztivál, minden hétvégére jut valami. Habozás nélkül lezárják a fő közlekedési útvonalakat, senkinek szava nincs. (Van, valószínűleg, csak halkan mormolják és messze a rendezvénytől.) Múlt előtti hétvégén volt a szeptember 11-i emlékfutás, múlt hétvégén a Ragamuffin Festival (elő-Halloween, gyerekek beöltöznek, meg voltak mindenféle csoportos felvonulások is).<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEior5XlfdgPGTehI8nkv035SL57B0BP48foBnsmlNHJmJzn4zaqdy16tO49N64FM3lvVy68nxxgY5xsUddcLAbYlTPS4uUAQOBL8_wBxVQSDTxIlFWoS8AOA34XAsizKAms3W4_afwAYw/s1600/IMG_20161001_131505.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEior5XlfdgPGTehI8nkv035SL57B0BP48foBnsmlNHJmJzn4zaqdy16tO49N64FM3lvVy68nxxgY5xsUddcLAbYlTPS4uUAQOBL8_wBxVQSDTxIlFWoS8AOA34XAsizKAms3W4_afwAYw/s320/IMG_20161001_131505.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Skótdudások nélkül nem fesztivál a fesztivál</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Három hete meg edzésre- és ről battyogva észrevettem, hogy mutatványosok nőttek a 85. utca környékére. Ringlispíl, effélék. Na, mondok Norbinak, erre elmegyünk. Elmentünk. Nem okozott csalódást.<br />
<br />
Voltak eszközök, amikre fel lehet ülni, és akkor forognak saját- illetve egyéb tengelyek körül; dolgok, amiket meg lehetett venni; dolgok, amiket meg lehet enni; de legfőképp dolgok, amikkel lőni lehet.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPwUY4xG0sS-FhSPN-2LUllMZ1kZsVbaFXPbeuGg5143_tQEknUlZK49na35tW49tAxmp_vpIx5PPjdJsxfqgGgK1ncWT8hzB_pFo6TQu9ejLCl-tlfcAfE7qaUdOU8BhL0R_NO1JQ_g/s1600/IMG_20160917_201643.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPwUY4xG0sS-FhSPN-2LUllMZ1kZsVbaFXPbeuGg5143_tQEknUlZK49na35tW49tAxmp_vpIx5PPjdJsxfqgGgK1ncWT8hzB_pFo6TQu9ejLCl-tlfcAfE7qaUdOU8BhL0R_NO1JQ_g/s320/IMG_20160917_201643.jpg" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez például olyan, amire fel lehet ülni</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghjfgjBIeQ84heZcOMoBnYTZUnCk7Gz2u2eebMzc22Y0iqZDI2qPm7NXpyLIFfXXgNrX6J7i15pEOWuHSXnMl_rshIJ5C_dP0cjCF41A1s4eOFSo7rYrg39Rleed-s7uZbJGypNS7Z2A/s1600/IMG_20160917_201451.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="239" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghjfgjBIeQ84heZcOMoBnYTZUnCk7Gz2u2eebMzc22Y0iqZDI2qPm7NXpyLIFfXXgNrX6J7i15pEOWuHSXnMl_rshIJ5C_dP0cjCF41A1s4eOFSo7rYrg39Rleed-s7uZbJGypNS7Z2A/s320/IMG_20160917_201451.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez is olyan, bár én nem tenném</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Az egészen szelídtől (labdával leverni 3 tejesüveget egy kishordóról) kezdve a komplikálton (pingponglabdákat hajigálni, hogy visszapattanva üvegpoharakba essenek; x találat után kapsz egy aranyhalat, sok x találat után egy hatalmas aranyhalat) keresztül a baljóslatún (Whack-a-Mole, gumikalapáccsal fejbesomni az időnként feltűnő állatkákat) át a félelmetesig (célbelövés lég-géppuskával).<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiM9poDaMEKFodeay3C_DXqJlIXLrKIgVFwomIV-g6OsgTk9CeIcxtDhQCfR4vIPEt7SA6-tiy749S-i23UR-FSDhEIf-EXmC3CEOrIAFip85E8EpAGmMvMdA2xN9buG0nzoVDxMosveg/s1600/IMG_20160917_201353.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiM9poDaMEKFodeay3C_DXqJlIXLrKIgVFwomIV-g6OsgTk9CeIcxtDhQCfR4vIPEt7SA6-tiy749S-i23UR-FSDhEIf-EXmC3CEOrIAFip85E8EpAGmMvMdA2xN9buG0nzoVDxMosveg/s320/IMG_20160917_201353.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Pusztuljon a vörös csillag!</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiprZww3gTHsNFeOKoe3ALPysjxrQkG8RPAsAhnNRYDdauaapfputG435tfrw1HyrSx37fNp_tGwUCWqg3TrI_0GTdH33u3_nnmzUt5umaDCdlg9lTRQ1isZFij3wzNICr_-ZmapdBJOg/s1600/IMG_20160917_201345.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiprZww3gTHsNFeOKoe3ALPysjxrQkG8RPAsAhnNRYDdauaapfputG435tfrw1HyrSx37fNp_tGwUCWqg3TrI_0GTdH33u3_nnmzUt5umaDCdlg9lTRQ1isZFij3wzNICr_-ZmapdBJOg/s320/IMG_20160917_201345.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mondom géppuska</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Volt rettentő jóillatú kaja is, amihez azért nem jutottunk hozzá, mert nem voltunk nagyon éhesek, és így nem volt kedvünk átverekedni magunkat a kajáért tolongó tömegen. Nem szombat este kell ilyen helyre menni, az tény.<br />
A sarki iskola tornaterme nyitva volt, benne nagy vásár, mindenféle pólókat, ékszereket, játékokat és vallási témájú könyveket lehetett kapni, valamint fura nevű, de ritka jól kinéző sült gömböcöket, amiket mézzel öntöttek nyakon.<br />
Kikövetkeztettük, hogy ez valami görög fesztivál lesz, és végül fel is fedeztük két céllövölde közt a kifeszített molinót, miszerint egy Görög Kulturális Fesztivál ez itten.<br />
<br />
Körbenézésen kívül nem maradtunk sokáig - vásári mütyüröket nem akartunk nyerni, kajához nem fértünk hozzá, és durranós izéket durrantgattak a gyerekek, én meg félek a hirtelen hangos zajoktól.<br />
<br />
Most hétvégén Halloween-előkészület lesz valahol nem messze, oda is elmegyünk.<br />
<br />
Aztán meg az autók és vezetőik. <br />
Az egy dolog, hogy a legkisebb autó is tíz százalékkal nagyobb, mint európai megfelelőik; de igen nagy százalékuk viseli magán ütközetek nyomát. Nem azt mondom, hogy rosszabbul vezetnek itt a népek, inkább az lehet a dolog hátterében, hogy szűkösek az utak az autók méretéhez képest. <br />
Az sem növelte a beléjük vetett bizalmat persze, hogy első brooklyni hetemen a fülem hallatára csapott el egy gyalogost egy SUV. Szerencsétlen nőcinek zöldet mutatott a lámpa, a SUV meg két piroson haladt át, hogy koppanjon. Eddig is gondosan körbenéztem mindkét irányba átkelés előtt, ezután már hülyén se érzem magam miatta. <br />
A csaj amúgy túlélte. Felkelni nem akaródzott neki egy próbálkozás után, ami érthető, de hívtak hozzá mentőt, amit már nem vártam meg. <br />
A piros és a zöld itt inkább jelzésértékű, mint tényleges szabály. Én, aki Budapesten türelmesen megvártam, míg zöldre vált az egészen jelentéktelen és teljesen kihalt mellékutca lámpája, itt a legnagyobb lelki nyugalommal kelek át a piroson. Túlélésre hajtok, na. Túlságosan sokat javult a budapesti közlekedési morál az utóbbi időkben, átengednek a járdán az autósok. Lássuk be: elpuhultam. Itt vissza fogok edződni.<br />
<br />
<span style="font-size: xx-small;"><i>És ez egy kiváló átvezetés a következő bejegyzéshez.</i></span></div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-10021677817038385902016-09-11T12:20:00.001-04:002016-09-11T12:24:59.477-04:00Mindenfélébbek<span style="font-size: xx-small;"><i>A dobozok meg csak fogynak. </i></span><br />
<span style="font-size: xx-small;"><i><br /></i></span>
Voltunk ma a helyi piacon, itt Farmers' Market a neve. Gondoltam, itt biztos olcsóbb a zöldség meg a gyümölcs. Hát nem az. De legalább kicsi.<br />
<span style="font-size: xx-small;"><br /></span>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVOZBW4N3MrVds6DadN95cohQr2EIH6VJbclEwnJM5cBnZwiUslQ2jU8ui0CkbZSyradPdzC9mvkciZaLvLMdMhRiFTzloHSw5akNTtebBSsCy4edLzst8VQrZBG9b78YggpFHjmGpuw/s1600/IMG_20160910_103147.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVOZBW4N3MrVds6DadN95cohQr2EIH6VJbclEwnJM5cBnZwiUslQ2jU8ui0CkbZSyradPdzC9mvkciZaLvLMdMhRiFTzloHSw5akNTtebBSsCy4edLzst8VQrZBG9b78YggpFHjmGpuw/s320/IMG_20160910_103147.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Nagy látószögű lencsével készült a kép</i></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnLfR6CGAXVq4Gjyb-XwO0VzuaqcgB9DY0Av7uUpCpoDScr5xQk0hzGt1D1heM_DC0r7ZslPzLHOXgC0vxcjpCZgBF18eWXqXlX07HzfB16p5wSv4GE2h89j3zthRMdIT4pQ8hmTIdBw/s1600/IMG_20160910_103535.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnLfR6CGAXVq4Gjyb-XwO0VzuaqcgB9DY0Av7uUpCpoDScr5xQk0hzGt1D1heM_DC0r7ZslPzLHOXgC0vxcjpCZgBF18eWXqXlX07HzfB16p5wSv4GE2h89j3zthRMdIT4pQ8hmTIdBw/s320/IMG_20160910_103535.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Paradicsomok</i></td></tr>
</tbody></table>
Aztán bementünk a boltba és vettünk mindenféle jószágot nem pont olcsóért, de legalább már volt viszonyítási alapunk.<br />
Itt az olcsó paradicsom $1.49. Per font. Ami nem egész fél kiló. Nem mondom, egy nálam gyengébb jellemet összeroppantana a tudat, hogy közel 1000Ft/kg áron vesz halványpiros, jobbára vízízű gömböcöket, de nekem már arcizmom se rezzen. Főleg mert tudom, hogy 2000Ft/kg áron is vehetnék marginálisan jobbat. És hamarosan átszokunk a dollárban számolásra, akkor már egyszerűbb lesz az élet.<br />
<br />
Megfigyelésem szerint minél egészségtelenebb egy étel, annál olcsóbb. A mirelit pizzát meg a 95%-os cukortartalmú fánkot $1-ért vágják utánad (4 bazi nagy fánk a dobozban), vagy ha egyszerre négy dobozzal veszel, potom két dollárért a tied lehet, egy kiló szuperfinomított lisztből készült kenyér 1.5 dollár, viszont a félkilós rozskenyér, ami NEM ÉDES, mert itt minden édes, kivéve a rozskenyeret, na az már 2.5 dollár. Mondom a félkilós.<br />
<br />
Próbáltunk szerezni normális kolbászt, hogy tudjunk rakott krumplit sütni. (Norbi szorgalmasan gyilkolja a dobozokat, hamar ráakadt a konyhai eszközökre.) Már a hatodik típusnál tartunk, és még mindig nincs meg az igazi, de még a használható se. A legtöbb kolbászban van egy fura ízű fűszer (köménymag?), amelyikben pedig nem volt, abban zsír se volt. Márpedig a rakott krumpli egyik alapeleme a zsír, mert abban oldódnak dolgok.<br />
Ehető lett amúgy, csak nem lett onnan szmötyis, amilyennek lennie kéne.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirat3UxMCRcA1FtlV3EGUD_njJY4emLoQzKSjECvZrixLet8nee7n8P7XiQB1308XJkRMcbRRJk61fqfrOtdkjLKlcJ6JJC5-Kvzq9IQUoBLuKKgFXl0RXbK9uUtf5-nBpCQjf-HX21Q/s1600/download_20160911_120432.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirat3UxMCRcA1FtlV3EGUD_njJY4emLoQzKSjECvZrixLet8nee7n8P7XiQB1308XJkRMcbRRJk61fqfrOtdkjLKlcJ6JJC5-Kvzq9IQUoBLuKKgFXl0RXbK9uUtf5-nBpCQjf-HX21Q/s320/download_20160911_120432.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Amikor nem olyan jó, akkor is jó</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
Holnap megyünk az Upper East Side-ra, ott van egy magyar hentes.<br />
<br />
A virsli is fura, meg a párizsi. Tisztára mintha hús is lenne benne, nem csak patkányfarok- és bunda. Meg lehet enni, csak az íze nem olyan.<br />
Alighanem hozzászokunk idővel. Kettőnk közül én vagyok a finnyásabb, de tejföl van, tehát minden más nem érdekel.<br />
<br />
Voltunk egy futóversenyen. Azaz nem verseny, mert nem volt hivatalos vagy nem hivatalos időmérés, senki se figyelte, hogy végigfutod-e a távot, vagy hogy hányszor futod végig és milyen irányban. Ez volt az első futás, ahol szinte biztos benne voltam a top 50 futóban, mert mi végigkocogtuk. The Color Run, durván kilométerenként van egy állomás, ahol színes porral szórnak be, és a végén tiszta színes por leszel. Ami fun.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCxJnuChzEz8FP1xYRPVA0fMFr0iKcZuOC14WNjQHgdccEKX3dLmU4CxGFFno88iiXsWIHCeiNadmQ2ksixEXIi6X3RSnGDTT7FsFrlmAO5IBj3E_Qx32LLJeG93Tb-SC5yal5JR_SLg/s1600/IMG_20160903_103237.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCxJnuChzEz8FP1xYRPVA0fMFr0iKcZuOC14WNjQHgdccEKX3dLmU4CxGFFno88iiXsWIHCeiNadmQ2ksixEXIi6X3RSnGDTT7FsFrlmAO5IBj3E_Qx32LLJeG93Tb-SC5yal5JR_SLg/s320/IMG_20160903_103237.jpg" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Az érem a lényeg</i></td></tr>
</tbody></table>
A legtöbb ember sétált és a telefonját nyomogatta. Mi szorgosan kocogtunk, igaz, 7:20-as kilométerenkénti sebességgel, mert végigdumáltuk a távot. Szórtak ránk színes port, a kékből annyit kaptam az egyik kedves hölgynek hála, hogy napokkal később is kék foltok borítottak intim helyeken. De ami a legjobb volt az egészben, az a célállomás.<br />
<br />
Összehasonlításképp: a .hu versenyek végén a célban kapsz egy zacskót, benne egy alma, fél liter víz, egy Cerbona müzliszelet, egy Horalky nápolyi, egy kétdarabos rágó az Airwaves felajánlásában, és az obligát papírhegyek, hogy fizess elő a Futás magazinra, meg 20% kedvezmény a Nagyon Drága Hotel luxuscsomagjára, ha kedden és szerdán mész, és persze a kedvencem: az Intersport kuponja, ami vagy a verseny napján jár le, vagy két nappal előtte.<br />
<br />
Itt nem volt célzacskó. Opcionálisan elvehettem egy érmet (naná hogy elvettem!), pár tasak további színes port, és ennyi. A célzónában meg volt egy színpad, tuctuc zene, körben meg termékminták. Proteinitalok, zuppa zöldteák, gyümölcssűrítmények, effélék. Illedelmesen elvettünk egyet innét, egyet onnét, és már mentünk is a buszhoz.<br />
Ahol vártunk. És vártunk. A busz meg nem jött. Jött viszont egy csávó, kezében egy proteinitallal teli szatyor. Azt mondta, a proteinitalos ember személyesen adta neki a szatyrot, hogy többet tudjon vinni.<br />
Nekem egy gyenge pontom van: az ingyen dolgok. (Persze, van több is, le lehet szállni rólam, jóvan?) Eddig csak néztem, ahogy a népek viszik a cuccokat dobozostul a parkolóba, de fegyelmeztem magam, mert Jólneveltség, Visszafogottság, Szerénység! Ám ekkor átszakadt a gát.<br />
Norbival megegyeztünk, hogy ha jön a busz, hív; tájékoztattam egy, szintén a buszra váró csajt a haditervről (visszamegyünk, szerzünk szatyrot, felmarkolunk annyi cuccot, amennyit elbírunk, és vissza a buszmegállóba). Nem kellett kétszer mondani neki.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9UAIqre8mQ1CpS79Ob5a2NcYV4GVvFZOVHA7m_5YNLC68-gL4Pudz7kfaF8Z7sIFzO2rzqINYOZlzb0F7Z7F6ico3LXQKy-194Vwn9guQv9gI7wrsSqYq8wsxdVTM8Amd_hqrpCIS1w/s1600/IMG_20160903_183512.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9UAIqre8mQ1CpS79Ob5a2NcYV4GVvFZOVHA7m_5YNLC68-gL4Pudz7kfaF8Z7sIFzO2rzqINYOZlzb0F7Z7F6ico3LXQKy-194Vwn9guQv9gI7wrsSqYq8wsxdVTM8Amd_hqrpCIS1w/s320/IMG_20160903_183512.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>"A zsákmány", részlet. A ketchup és a Dr Pepper csak méretarányként van ott</i></td></tr>
</tbody></table>
Visszamentünk, szereztünk dobozt, megtöltöttük Dolgokkal, aztán uzsgyi vissza. Mivel Megan, a csaj kábé egy fejjel magasabb nálam, közben észrevett valamit: azért nem jön a busz, mert rossz helyen vártunk rá. A jófej rastahajú, érthetetlen kiejtésű fekete sofőrcsaj ugyanis jófej volt, és pont a rajtvonal mellett tett ki minket (volt valami zűr a bérelt buszokkal, épp csak odaértünk időben a rajthoz), ami viszont nem a kijelölt megálló. Átmentünk a megfelelő helyre, mind a tízen, és pár perccel később már úton voltunk a metró felé, ismét a jófej sofőrcsaj gondozásában. (Továbbra is rejtély, hogy a megkérdezett szervező miért mondta, hogy jó helyen várunk.)<br />
Iskolabuszban utaztunk, igazi sárga buszban. Ölemben a zsákmány... Darabja 4 dollár, elhoztunk legalább egy tucattal, meg ittunk is egyet fejenként - boldog voltam.vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-25007440181644382762016-09-10T09:12:00.000-04:002016-09-10T09:12:58.042-04:00Beköltöztünk<div xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<span style="font-size: xx-small;"><i>A szerk. megjegyzése: még épp elcsíptem a 07:08-as szürkemókust ma reggel. </i></span><br />
<br />
Augusztus utolsó napján összecsomagoltuk a motyót, vagyis a nagy részét; elsején pedig felkeltünk jó korán, és a maradék kaja arcba tolása után elindultunk Brooklyn irányába. <br />
Errefelé majdnem olyan ritka madár az akadálymentesített metróállomás, mint .hu; talán annyi a különbség, hogy ahol van lift, ott működik is. <br />
Az R/N/Q metró 49. utcai állomásán nincs ilyen feature, lecűgöltük hát a jó meredek lépcsőn az egyenként negyedmázsás bőröndöket. Innét sima utunk volt, jött egy Q (az expressz), azzal elzúztunk a DeKalb Avenue-ig, ott szintbeli átszállás van az R-re, és pár állomás után már csak két lépcső várt ránk. Teljesen sima út volt, ötven perc alatt abszolváltuk kaputól kapuig (máskor 90-110 perc volt a jellemző). <br />
Aztán vártunk. És vártunk. Illetve Norbi tett-vett, mert nem nagyon tud nyugton ülni, én meg bejelentkeztem a cégesbe, mert dolog az mindig van. <br />
A költöztetők 9:30-10:30 közé ígérték magukat, és háromnegyed tizenegy után nem sokkal meg is érkeztek. Egy Cisco nevű korunkbeli, meg Rich, aki viszont inkább az az életkor és egészségi állapot, amikor az ember inkább kiveszi a kezéből a dobozt, hogy tessék leülni, hagyja ezt a butáskodást, kér egy teát inkább a bácsi? <br />
De ezt osztották a költöztető cégnél, meg nem volt miben teát főzni vagy szervírozni, így lélekben vállat vontam, és reméltem, hogy ha össze is esik, nem a kedvenc bögréimet tartalmazó dobozzal a kezében teszi. (Igen, én egy ilyen kedves és együttérző lélek vagyok.)<br />
<br />
133 csomag volt összesen, két pakolóra. Norbi orrcimpái remegtek, egész teste megfeszült, mint a vadat szimatoló nemes ebnek - ismerem a jeleket, ezért a fülébe súgtam, hogy ha akarja, kérdezze meg a rakodókat, hogy beszállhat-e. (A becsomagolásnál értésünkre adták, hogy csak ők csomagolhatnak, mi szépen leülünk, nem nyúlunk semmihez... MONDOM ÜL!) <br />
Hogyismondjam... hagyták, hogy beszálljon. <br />
Én a dobozjegyzéket pipáltam, illetve mondtam, hogy mi melyik helyiségbe menjen. Az ágyat és semmi mást a hálóba irányítottam, hogy legyen hely is összerakni; a konyhai cuccok a konyhába kerültek, minden más a másik hálóba, szóval nem volt ez kimondottan agysebészeti mutatvány, de valakinek ezt is meg kellett csinálnia. <br />
A 28-as doboz kétszer sétált be, és a 114-es és 98-as dobozok is gyanúsan sokan voltak, de az össz darabszám nagyjából stimmelt, amúgy meg... A biciklik megvoltak, ami esetleg nincs, anélkül tudunk élni. <br />
<br />
Kínálgattuk őket a sarki pizzéria remekével (bűnrossz volt, mellesleg), de alighanem a hosszú évek tapasztalata miatt amint aláírtam a megfelelő papírokat, már ott se voltak. <br />
<br />
Nekiláttunk az ágynak: IKEA, így negyedórával később már tudtuk, hogy ágyban alszunk aznap éjjel. Utána mindenféle dobozok, meg összeraktuk a kanapét is nagyjából, hogy legyen hol nézni a tévé helyét, aztán Norbi felkerekedett az egyik kiürített bőrönddel, hogy elhozza a maradék cuccokat az ideiglenes szállásról és leadja a kulcsokat. Nekem addig be kellett szerezni zuhanyfüggönyt, vasalót, két elosztót és némi sütőtisztítót. Hoztam mindezen dolgokat, plusz kaját. Legszívesebben leültem volna utána pihenni, míg Norbi visszatér, de nem ment. Dobozoltam még egy kicsit, míg rá nem leltem az ágyneműre meg törülközőkre, felraktam a zuhanyfüggönyt, összeraktam rendesen a kanapét, takarítottam, szóval elment az idő. <br />
<br />
Norbi hozta a maradékot, aztán letelepedtünk a kanapéra, és néztünk Netflixt, mert olyanunk már volt. Mikor már nagyon nehéz volt nyitva tartani a szemet, zuhany meg pizsi meg ágy. <br />
Jó hangosak errefele a kabócák.</div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-28975129779448353982016-09-01T13:44:00.002-04:002016-09-01T13:44:39.611-04:00133 boxes on the wall<i>Take one down, open it up.</i><br />
<i>132 boxes on the wall...</i><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgr_M5DFf9_mLouLdZj5pxAqGAxRs15vYujv9OCcGlbUnHvytPeor41YbJXkRrMjymtXjsmJszokHmv_-7AXLKvgMS7ftpdVcgKu0V7csnhMRTwaXUqVmWNiOKsxdpmi72oNL-ROElYxA/s1600/IMG_20160901_133413.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgr_M5DFf9_mLouLdZj5pxAqGAxRs15vYujv9OCcGlbUnHvytPeor41YbJXkRrMjymtXjsmJszokHmv_-7AXLKvgMS7ftpdVcgKu0V7csnhMRTwaXUqVmWNiOKsxdpmi72oNL-ROElYxA/s320/IMG_20160901_133413.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Csendélet</i></td></tr>
</tbody></table>
Megérkeztek, behurcoltak mindent (ketten voltak összesen, Norbi is beszállt; én pipáltam a listát).<br />
Közben rendeltem egy pizzát a sarki helyről. Lessons learned: Amerikában pizzából a legkisebbet kell rendelni. Bohó fejjel és korgó gyomorral bekattintottam a nyolcszeletest, erre jött egy szekérkeréknyi monstrum.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRjymIC1bxuXfRcXSK2SmJ85MCeD0CzT5pWUtBj7LfLwuOirGGZg_qUFRKn1f-l0mqCyjQ9EdPtgwmkS4tp1u3VmAiCbTpYEd_1pDPBkmu1lbI8egQr60MtAzTqmGWssB9Y7kcOxpiYA/s1600/IMG_20160901_134041.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRjymIC1bxuXfRcXSK2SmJ85MCeD0CzT5pWUtBj7LfLwuOirGGZg_qUFRKn1f-l0mqCyjQ9EdPtgwmkS4tp1u3VmAiCbTpYEd_1pDPBkmu1lbI8egQr60MtAzTqmGWssB9Y7kcOxpiYA/s320/IMG_20160901_134041.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Méretarányként egy szabvány bögre</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
Ugyanitt kartondoboz és csomagolópapír nagy mennyiségben eladó.vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-23963964150218163622016-09-01T10:11:00.001-04:002016-09-01T10:11:52.492-04:00Háziállatok<span style="font-size: xx-small;"><i>Vörös mókus! Vagyis szürke. </i></span><br />
<br />
Háziállatunk nem lehet, cserébe van.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9PsuXXLJnn7axn3Y-n6s-Q4lT6VM9PRIheNbZMn4kLHkiGx2XRkKpRRAx6K1XhS4bFcGv-mw6xrAmF0xXu9HsPb9zrng0eGAyna_eYNFPvWkEZ_Whujrw-t0RBSpFFU6jOuBPzAt5Ag/s1600/IMG_20160901_100212.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9PsuXXLJnn7axn3Y-n6s-Q4lT6VM9PRIheNbZMn4kLHkiGx2XRkKpRRAx6K1XhS4bFcGv-mw6xrAmF0xXu9HsPb9zrng0eGAyna_eYNFPvWkEZ_Whujrw-t0RBSpFFU6jOuBPzAt5Ag/s320/IMG_20160901_100212.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A tettes iszkol a helyszínről</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaxvnV7PYhFsNUEZS6_XIJRRaqoAE8qv1HEgjrQ0OP23iXAe0L2J40O_2EXPJXnkZ9sRitWF4sc893dNE-t1x3PaJE7egeY-Ez31Lg5yVG28IRzVn8Xl1PlLV8Rte8uqlRju8xBMcydQ/s1600/IMG_20160901_100635.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaxvnV7PYhFsNUEZS6_XIJRRaqoAE8qv1HEgjrQ0OP23iXAe0L2J40O_2EXPJXnkZ9sRitWF4sc893dNE-t1x3PaJE7egeY-Ez31Lg5yVG28IRzVn8Xl1PlLV8Rte8uqlRju8xBMcydQ/s320/IMG_20160901_100635.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>A bűnjel</i></td></tr>
</tbody></table>
Van egy macska is. Vagy kettő. Arról még csak olyan kép készült, hogy két fényes pötty a lépcső mögött.<br />
Amúgy a költöztetőket várjuk.<br />
<br />vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-55286622708973498372016-08-30T14:41:00.000-04:002016-08-30T14:41:28.474-04:00A Lenwich<span style="font-size: xx-small;"><i>Közkívánatra. </i></span><br />
<span style="font-size: xx-small;"><i><br /></i></span>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqU7hK9GIJv9jcl4bxUXOXBhkqFaeEMe7fgKbgpSx5ZUgeZk1WJI4kMeKsQNGzusxW7MeQs5D4GIzuA2fzNU3iC57JXklseqibNfyY6KXHwIrDccLM749RXmCKPtj0LSKkzryHUthbbA/s1600/IMG_20160830_142907.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqU7hK9GIJv9jcl4bxUXOXBhkqFaeEMe7fgKbgpSx5ZUgeZk1WJI4kMeKsQNGzusxW7MeQs5D4GIzuA2fzNU3iC57JXklseqibNfyY6KXHwIrDccLM749RXmCKPtj0LSKkzryHUthbbA/s320/IMG_20160830_142907.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>American, marble rye kenyéren</i></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: xx-small;"><i><br /></i></span>vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-71706641020405536072016-08-29T09:00:00.000-04:002016-08-29T09:00:37.478-04:00Mindenféle<div xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<span style="font-size: xx-small;"><i>Avagy ez-az magyar szemmel. </i></span><br />
<b><br /></b>
<b>A reklámok. </b><br />
Először is, RENGETEGEN vannak. Inkább a reklámözönt szakítja meg időnként a film, mint fordítva. Itt egy 90 perces film valóban egész estés. <br />
A reklámok közt viszont akadnak igazi gyöngyszemek. Emlékszünk ugye Klapka úr gyermekien ártatlan hirdetésére - az ilyen gyakori itt. Nem csak a nagy gyártók hirdetnek, hanem John Q is, aki piacra dobott egy újfajta szuper párnát, és felszólít, hogy vedd meg, és próbáld ki. Ha harminc napon belül nem győz meg, visszaküldöd, ő visszaküldi az árát, és legjobb pajtásokként váltok el. Kis családi vállalkozások tolják az ilyeneket, a főbb csatornákon is. Tetszik. <br />
<br />
.hu leggyakrabban körömgomba volt meg aszpirin meg megfázásra orrcsepp és forró vízben oldódó és ilyesmik; itt inkább az étel a hirdetések fő témája. Kaja, amiből sokat kapsz és olcsón. Vagy éttermek, ahol megkapod ezt. <br />
Második helyen az autóhirdetések vannak egyéni, nem reprezentatív felmérésem szerint. Meglepően olcsó az a fajta, amihez szokva vagyok (és Norbi azt mondja, itt a fullextra az alap). Azt viszont nem értem, hogy miért kell kiárusítani a 2016-os modelleket. Mit tud a 2017-es, amitől már ciki s tavalyit venni? (Az egyikben van beépített porszívó, az mondjuk érthető.)<br />
<br />
<b>A kaja. </b><br />
Sikertörténetnek könyvelem el, hogy már itt vagyunk bő három hete, és még nem híztunk el. Ételt a legegyszerűbb venni itt.* Bemész egy szendvicseket is árusító helyre (nekem pölö a Lenwich a kedvencem, mondjuk a lenti kép pont nem az ő termékükről készült), kérsz mondjuk egy Italian szendvicset. Kajatípustól függően feltesznek pár kérdést (bagelt a legbonyolultabb venni: milyen bagelt? , pirítva?, milyen töltelékkel?, itt vagy elviszed?, kérsz hozzá valamit, kávét például?, mekkorát? hány cukorral?; és az ebben a gonosz, hogy reggel még nincs erre felkészülve az ember intellektuálisan. Én meg ráadásul abban a világban nőttem fel, ahol bementem a boltba, hogy vegyek egy kiló kenyeret, tíz deka párizsit és egy liter tejet, és pontosan azt is vettem, mert egyfajta kenyér volt, <i>A</i> kenyér, meg <i>A</i> zacskós tej, meg <i>A</i> párizsi, és mikor megjelent a <i>SAJTOS</i> párizsi, az egzotikum volt, amivel nem győztem betelni. Most, felnőtt fejjel úgy okoztam meglepetést a kínainál, hogy egyszer nem szezámos csirkét kértem, hanem szecsuánit - simán beütötte a szezámost, és mikor szóltam, hogy az olcsóbb, legyintett. Na de kicsit elkalandoztam), milyen kenyéren, mi a neved (feladtam, June néven futok), aztán egy-két perc várakozás után szólítanak és a kezedbe nyomnak egy csomagot. A csomag mélyén ott lapul a szendvics. A kibontása eltart egy darabig, mert a szendvics alufóliában van, az meg külön jó vastag papírban, és befőttesgumit is tesznek rá, nehogy szétessen. Ahogy lefejted a rétegeket, előbukkan a szendvics, szépen kettévágva. Ez két okból jó: látod, hogy mi van benne, és félre tudod tenni a másik felét uzsonnára. <br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzpJ9RE3y1q3yi37-ENvNMi36hRvHAG4Q_e-p7q2LaFOj5rjPSfdpsPzVA0W0Oi-2msoCMsEj6kCTLybLgvRA9hVlGw4IqydW45oiseBKKCLb4ECLTrfz7l-xwCvo0cCgH26fHzCfVgQ/s1600/IMG_20160826_130651.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzpJ9RE3y1q3yi37-ENvNMi36hRvHAG4Q_e-p7q2LaFOj5rjPSfdpsPzVA0W0Oi-2msoCMsEj6kCTLybLgvRA9hVlGw4IqydW45oiseBKKCLb4ECLTrfz7l-xwCvo0cCgH26fHzCfVgQ/s320/IMG_20160826_130651.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Az átlag szendvics</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
Nagyon megpakolják itt a szendvicseket. Nem ám az a szenya, hogy kapod a másnapos kiflit, benne egy késhegy vajjal, vékony szelet sonkával meg egy szelet retekkel. Neeeeem. Itt mindegyiket úgy készítik, mintha aznap jönnél először, és biztosak akarnának lenni benne, hogy holnap is visszajössz. (Rád nézek, Mlinar! Norbi pedig rád, Béla Büfé!)<br />
Az igaz, hogy nyolc dollár, viszont ebből elketyegek estig. <br />
<br />
<span style="font-size: x-small;">*Egyszerű abban az értelemben, hogy kétlépésenként van egy kajálda, és mind ég a vágytól, hogy megetessen. Hogy a választék és a kombinációk száma túl sok a magamfajta, döntéshozatalilag kihívások elé állított egyénnek, az már egyéni szoc probléma</span>.<br />
<br />
<b>A kávé. </b><br />
Vagy amit itt annak titulálnak. Nem vagyok én egy válogatós fajta kávék terén (nem, tényleg. Budapesten pontosan egy fajta kávét ittam meg, az nem válogatósság, az egyértelműség), megiszom én a helyi löttyöt is, de tudom, hogy szörnyű.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqBdvKLUQSXlZnCQOPtZIUYxo1knXaYs-ZA6EpOV4o_ksUtRPyCKHVZpFjJLULC9hJABrtgmLv8NbKK1u5Atu0X_Y3X0tbK1JzgaYkPAyIPk4coVthq96MRLUVpV2eK41WzJgYWP02vA/s1600/IMG_20160827_095421.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqBdvKLUQSXlZnCQOPtZIUYxo1knXaYs-ZA6EpOV4o_ksUtRPyCKHVZpFjJLULC9hJABrtgmLv8NbKK1u5Atu0X_Y3X0tbK1JzgaYkPAyIPk4coVthq96MRLUVpV2eK41WzJgYWP02vA/s320/IMG_20160827_095421.jpg" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Ennél például ittam már rosszabbat is, azt is New York-ban</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
A céges kávé- és teaautomata abban különleges, hogy ott a tea is rémes; viszont egy Youtube videó segítségével sikerült kitalálni, hogyan lehet cappuccinót készíteni vele, azóta viszonylag elvagyok. Reggel kotyvasztunk itthon valamit a Nescafé helyi termékeiből, bent meg ezt a főzetet.<br />
A szerda reggel ijesztően indult, pont mikor betértem a reggeli löketért, tépte le egy csávó az automata előlapját (abba kell tenni a kávécsomagokat; neki nem sikerült, és mikor próbálta visszanyerni a csomagot, az előlap a kezében maradt), és egy ideig úgy tűnt, le kell mennem a Starbucks-ba, amit nem szerettem volna olyan nagyon. Szerencsére összefutottam a már említett kedvenc ED-vel, aki, látva kontrollálhatatlan kézremegésemet, illetve viaszosan fehér arcomat, elvezetett a Szükség Konyhájáig. Csak a beavatottak ismerik, igen eldugott hely, és ott is van kávégép. </div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-22718191566045845372016-08-28T20:18:00.000-04:002016-08-28T20:18:05.723-04:00Otthon, édes otthon<div xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<span style="font-size: xx-small;"><i>Spoiler alert: van lakás. </i></span><br />
<br />
Másnap volt egy körünk a HSBC-ben, felmarkoltunk egypár certified csekket. Gondolom, ez nagyjából annyi, hogy a bank megnézi, hogy van-e annyi a számlán, talán még zárolja is. Alig fél óra volt az öt csekk beszerzése, és csak kettőt nyomtattak fordítva, biztos menni fog így is az elszámolás. Totál rendben van a bankrendszer, hitelkártyánk is van már egy hete, csak nem kaptuk még meg. (Talán soha nem is fogjuk. Kezdem feladni a reményt. Norbi SSN-jével (TAJ szám) van valami gubanc, talán amiatt késlekedik a kártya, vagy csak megint elakadt az ügyintézés valami láthatatlan akadályban, ami csak akkor derül ki, ha bemegyünk és rákérdezünk (a címváltozás ott akadt el, hogy vissza akartak hívni hétköznap munkaidőben azon a telefonszámon, amiről jól érthetően megmondtam nekik, hogy vezetékes szám, nem vagyok rajta elérhető hétközben, főleg nem munkaidőben). )<br />
A debit kártya gyakorlatilag nudlira elég, csak nagyobb boltokban lehet használni, ahol a kártyaolvasónál lehet választani, hogy debit vagy credit. Veszek majd fel vele pénzt, akkor legalább tudok ebédelni jövő héten. (OTP, ha hallod: sokan szidnak, talán okkal, de működsz. Szeretlek.*)<br />
<br />
<span style="font-size: x-small;">*Még mindig a lakossági részt. </span><br />
<br />
Szóval, certified csekkek, másnap (csütörtök) este hat óra. Jelenlevők: Mei (tulaj), Derek (élettárs), Pat, Carmel, Norbi, én, tollak, másolatok a bérleti szerződésből, kiegészítésekből, szemétdobozolási segédletekből. <br />
<br />
Sikeresen aláírtuk a papírokat úgy, hogy az egyiknél az lett beikszelve, hogy van tíz éven aluli gyermekünk (nincs), még mindig nem tudom, hogyan, totál úgy rémlik, hogy a legelső rubrika volt a "nincs". Javítjuk vagy rácsot szerelünk az ablakokra. (Az ugyanis kell tíz év alatti gyermek esetén.) <br />
<br />
Az alap szerződés kezelte az alap dolgokat, úgyismint viselkedjünk, fizessünk időben, tartsunk rendet, estébé; aztán jöttek a kiegészítők, amiben Mei kijelentette, hogy legjobb tudomása szerint nincs bed bug (poloska) a lakásban, ólom még kevésbé; végül még egy adag kiegészítő, ami már ránk vonatkozik: csak Scott vécépapírt használunk, nem dobunk higiéniai termékeket a vécébe, a látogatókra engedélyt kérünk, újrahasznosítunk de nagyon, nem tisztítjuk vegyszerrel a lefolyót, és ha mégis, fizetjük a javítást - ilyenek, egyik se betarthatatlan. Oké, még nem laktam úgy bérleményben, hogy fölöttem lakott a tulaj, de alapvetően rendes népek vagyunk. Norbinak nehézséget fog jelenteni az a kikötés, hogy csak Derek szerelhet és javíthat, de ki tudja, ha Derek látja, hogy milyen penge fúrói vannak és megnézi, milyen ügyesen fúr és farag és javít, idővel kaphatunk felmentést. <br />
<br />
Mei még okozhat meglepetéseket. Elénk tárta ezt a jókora csokor szabályt és megkötést, aztán meg kiderült, hogy rendelt nekünk az Amazonról mini komposztálót, amibe az ételmaradék típusú hulladékot tudjuk gyűjteni, és ott hagyja a kicsi, ám hangos ventillátort, míg be nem szerzünk egyet magunknak, és majd vesz speckó fatisztító cuccot, hogy tudjuk mivel tisztítani a konyhai szekrényeket. Hm. És a kulcsok...<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9-FK4UZD7MV7qvDFwhE_UhHqR0czVywVNnPqsQoebLGZZvuON2DhJSJnXuEpM7Qw-uEuStfDaNX9O0Ehq9uaDiYr3wHiZToXq953CzIT0h338pbZMCZuMo9sT3BcHLijAgAi2gFmI_A/s1600/download_20160828_200827.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="220" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9-FK4UZD7MV7qvDFwhE_UhHqR0czVywVNnPqsQoebLGZZvuON2DhJSJnXuEpM7Qw-uEuStfDaNX9O0Ehq9uaDiYr3wHiZToXq953CzIT0h338pbZMCZuMo9sT3BcHLijAgAi2gFmI_A/s320/download_20160828_200827.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Ezt így kaptuk</i></td></tr>
</tbody></table>
<br />
Aláírás megtörtént, utána locsi-fecsi, aztán elköszöntünk. Első utunk Petihez vezetett, ő már három éve van itt, hatalmas adag tanáccsal látott el már költözés előtt is, és azóta is rámcsipogott párszor; mondta, hogy ha aláírtunk, csörögjek rá. Megtörtént, felugrottunk, söröztünk egyet, valamint megtekintettük az új robotját (amit a lánya kapott a szülinapjára... Gondolom, nem kell ezt tovább magyarázni), kaptunk még egypár tippet, aztán hazazúztunk. Mi tagadás, este tízkor már akadnak érdekes figurák az utcán.<br />
<br />
Otthon zuhcsi, pizsi, durmolás. Rég aludtam ilyen jól.</div>
vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8184450716682778308.post-59174081875446530222016-08-24T22:31:00.000-04:002016-08-24T22:31:46.387-04:00Lakáshegyek<span style="font-size: xx-small;"><i>A lakáskeresés, ha nem vigyáz az ember, függőséget okoz. </i></span><br />
<span style="font-size: xx-small;"><i><br /></i></span>
Önjáró üzemmódba kapcsolva tekintettünk volna meg egy lakást a hétvégén, de a körülmények szerencsés összjátéka folytán pont indulás előtt fél órával tört ki egy derekas méretű outage az egyik támogatott rendszeren. Ugyan én magam tevőlegesen nem vettem részt a javításban, erkölcsi támogatást nyújtottam a megfáradt csapattagnak, valamint annyi ötletet szórtam rá, amiből egyet alighanem már önvédelemből is hasznosított, így vasárnap reggelre nagyjából megoldódott az eset. Hiába, a jó manager...<br />
<br />
Visszatérve a lakástémára: azért bizonyult szerencsésnek, hogy párszáz user ideiglenesen boldogtalan volt, mert mikor indultunk volna Bay Ridge-be, eleredt az eső. És errefele nem cicózik a csapadék, sőt kimondottan bináris. (Jó, van egy köztes állapot, mikor egyszerűen csak 110% a páratartalom.) A "light rain" annyit jelent, hogy az átlagos úszó kimerészkedhet az utcára.<br />
<br />
Norbi megszemlélte a minket a világ többi részétől elválasztó esőfalat, majd felhívta a célba vett lakás ügynökét, hogy mosógép van-e a lakban. Nem volt, sőt, a házban se.<br />
<br />
Ez egy európai számára teljesen érthetetlen. Igen kevés New York-i lakásban van mosógép. Ahol van, ott mosógép-szárító kombó van; jó cucc a szárító, most már tudom. A legtöbb helyen azonban nincs ilyen luxuscikk, a lakók vagy a ház alagsorában található mosodába mennek, vagy, ha az sincs, akkor a ruhatisztítóra bízzák a dolgot. Tökélyre van fejlesztve a dolog, nyilván, hiszen Amerika: elviszik a cuccot, vissza is hozzák, vasalva, hajtogatva, amikor és ahova kéred... De engem nem visz rá a lélek, hogy a ruháimat idegenre bízzam. Prüdéria vagy gyakorlatiasság vagy a skót vér, esetleg ezek keveréke, de akkor se.<br />
<br />
A házközponti mosodának még van valami romantikája: lekocog az embert a kosár ruhával, mosószerrel, találkozik szomszédaival, megbeszélik a közelmúlt eseményeit, vagy csak olvasnak, míg lejár a szárító... el tudtam képzelni magam, ahogy ezt teszem. Lehet, hogy szegényes a fantáziám, azt viszont nem láttam magam előtt, hogy bezsákolom a szennyest és kirakom az ajtó elé, vagy leadom a tisztítóban, ahol feszélyezett mosollyal felveszem aznap este vagy másnap este. Oké, most így leírva el tudom képzelni, csak nem életszerű.<br />
<br />
Szóval a szombatra kitűzött helyen nem volt semmilyen mosási lehetőség, ezért idejekorán lemondtuk, és figyeltük, ahogy kiürült a Times Square. Igazán, ezek a mai turisták cukorból vannak.<br />
<br />
Hogy mégse üljünk otthon egész nap, elmentünk a legközelebbi Taco Bellbe, mert olyanban még nem voltunk, éhesek viszont igen, és láttuk a televízióban, hogy tökócsóér' vágják az emberhez a tacót.<br />
<br />
Eltalpaltunk a Madison Square Garden után két sarokra, ahol magunkba tömtük a helyi különlegességeket (egész oké volt, bár maga a hely szerintem egy edzett Köjál ellenőrt is szipogásra késztetett volna).<br />
<br />
Tele hassal bohóságokat tesz az ember. Van, aki felteszi az utolsó zsetonját is a huszonhármasra, más megveszi azt a nagyon vágyott dolgot, amire már nagyon rég vágyik, mi történetesen moziba mentünk és megnéztük a Suicide Squadot.<br />
<br />
Vasárnapra megbeszéltük az odavalósi ügynökkel, hogy megnézzük még egyszer a kicsit sötét lakást, hogy napvilágnál is olyan sötét-e. Ő maga nem ért rá, de megbeszélte a portással, hogy megkapjuk a kulcsot. Odamentünk, megnéztük, és valóban nem az a homályos barlang volt, amire emlékeztem, azonban legutóbbi ottjártunk óta az egyik, falba épített légkondi alatt lehullott a vakolat, és ami nem hullott le, az se nézett ki valami jól. Ez a látvány okozhatta a lehullott vakolattól kicsit odébb heverésző csótány halálát is; de, mivel elképzelhetőnek tartottuk, hogy csak alszik, inkább kiosontunk lábujjhegyen.<br />
<br />
Kezdett kétségbeejtő lenni a helyzet. Amelyik lakás jó lenne nekünk és szeretjük is (az üvegház), nem rendelkezik még lakhatási engedéllyel. Amelyiket ki is adnák nekünk, eggyel több döglött csótányt tartalmaz az ideálisnál, és lássuk be: ami kinyír egy csótányt, az velünk is hamar végezne.<br />
<br />
Ekkor jött Pat. Megkérdezte, megnéznénk-e azt a lakást, ami abban a házban van, ahol ő is lakik. Habozott megmutatni nekünk, mert a konyhája rémes, de mivel amúgy rendes hely... Persze, megnézzük.<br />
<br />
Ahhoz képest, amire felkészített minket, egy gourmet-konyha várt ránk. Nem egy Ikea-remekmű, valóban, sőt, a hetvenes évek dereka is elégedetten csettintett volna a design láttán, ezt leszámítva viszont nem volt vele gond. A lakás többi része is jól nézett ki, szép fürdőszobával, így jeleztük, hogy ha elérhető árba kerül a lakás, akár érdekelhetne is minket. Pat megnyugtatott, hogy utánanéz.<br />
<br />
Mély elkeseredésemben ismét elkezdtem bóklászni a Trulia hasábjain. Hozzáadtam a "washer" kulcsszót a kereséshez, hogy így szűkítsem a találatok számát, erre előbukkant egy kupac szóba jöhető lakás Bay Ridge északnyugati csücskénél. Lecsaptam rögtön háromra, és még aznap este leleveleztük az ügynökkel (Hannah), hogy nem hétfőn, hanem kedden, de megnézzük az egyiket, a másik négy már elkelt (wtf, akkor miért nem veszi le?).<br />
<br />
A hétfő estét az Upper East Side-on töltöttük. Ray, az aktuális ügynök spirituális vezetőnkként lent maradt a furgonjában, míg mi megtekintettük a lakot. Így visszagondolva nem emlékszem ennél kisebb megtekintett lakásra, de otthonos volt, és két szoba méretű hálószobával rendelkezett. (Itt a költészet és az ingatlanpiac kéz a kézben jár. Volt már olyan luk, ami 3x2 méteres területének dacára szobaként volt aposztrofálva, bár nyilvánvaló volt, hogy eredeti szerepe előszoba volt a kerti bejárat és a nappali közt. A queen size bedroom az magyar viszonylatban tkp a félszoba, a king size az, amibe befér egy dupla ágy, még ha szűkösen is. A full bedroom és társai az, ahol már mozogni is lehet.)<br />
Itt is a mosoda lett a szűkítő tényező: a földszinti helyiségben 1, azaz egy darab mosó- és szárítógép dolgozott szorgosan, előtte szépen sorban sorakoztak a további zsák mosnivalók. Itt bizony születni kell a mosásra, csak úgy ötletszerűen nem megy. Váltottunk pár szót az esti fuvallatban is enyhe alkoholgőzt árasztó Rayjel, majd búcsút intettünk.<br />
Megéhezvén betértünk a Midnight Diner nevű helyre, ami pont olyan volt, amilyennek az én turistalelkem elképzeli a dinereket. És itt egy szó nélkül leraktak elénk egy-egy pohár vizet, és csak utána kérdezték meg, hogy mit ennénk. Dicséretes.<br />
<br />
Pat, akiről már-már azt hittük, hogy lemondott rólunk, küldött három új helyet, megbeszéltük, hogy kedden talizunk vele és Carmela nevű kollégájával. Kicsit átszerveztük az estét, hogy Hannah-hoz is odaérjünk, aztán repeső szívvel vártunk.<br />
Az első két lakás az itt gyakori egy ház alsó és felső szintje volt, egyik szebb, mint a másik. Frissen felújítva, baba konyhai felszereléssel, rengeteg gardróbbal - de mosógép sehol. Tudtam, hogy fölösleges, de azért rákérdeztem. A tulaj, a tulaj ügynöke és Pat egymás szájából kapkodva a szavakat magyarázták, hogy a mosószolgáltatás mennyire egyszerű és nagyszerű és kényelmes. Én angyali mosollyal bólogattam, és mentünk a következő, azaz harmadik házhoz.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvw1GawZZu7n83SSJEMQoTK7vqQD7gCsi_oMHVE1AA6K01r6jvG8goMU4wlqwnrWc-dso1x9Yasee9UKWC7bQ7UIrGP1r5dexx1NGKkmKDSgiP3CL0YY1rqo1yBLvehSB_3-qO-RHLsQ/s1600/19gsoi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvw1GawZZu7n83SSJEMQoTK7vqQD7gCsi_oMHVE1AA6K01r6jvG8goMU4wlqwnrWc-dso1x9Yasee9UKWC7bQ7UIrGP1r5dexx1NGKkmKDSgiP3CL0YY1rqo1yBLvehSB_3-qO-RHLsQ/s1600/19gsoi.jpg" /></a></div>
<br />
Carmela kicsit le volt konyulva, mert olyan sorrendben szerette volna mutatni a lakásokat, ahogy ő azt elgondolta: a kicsit gagyitól a töktuti felé haladva. De profi ő is, úgyhogy a konyulást is csak onnét tudjuk, hogy Pat mondta, míg megvártuk, hogy Carmela leparkoljon.<br />
Ez is egy kétszintes ház alsó szintje volt, közepesen gázul kinéző homlokzattal, úgyhogy összeszorult a szívem. Belépve azonban!<br />
<br />
Eléggé szagvezérelt vagyok, és eddig csak egy-két lakás volt, ami nem volt kimondottan büdös. Itt viszont teafaillat fogadott (most már tudom, hogy a falfesték szaga volt), tehát jól indult nálam a hely. A konyha nyitott, elég sok felülettel; a nappali oké, az egyik hálószoba oké, a fürdő is rendben van, a másik háló is, a hátsó kijárat... hát, az egy hátsó kijárat, a garázs meg.... AZ EGY MOSÓGÉP!<br />
Bizony, mosógép a garázsban. Voltak ott biciklik is meg mindenféle kütyü, amiről mondták, hogy az a tulajé, és hogy csak mosni szabad bejárni a garázsba, de az egy mosógép! És csak a mienk! Szárítóval meg minden!<br />
<br />
Norbi finoman visszahúzott a lakásba, hogy folytassuk a körbenézést. Lemérte a nappalit, hogy befér-e a kanapé, meg egyéb ilyen gyakorlatias dolgokat tett, de mosógép! akkor én már tudtam, hogy akarjuk a helyet.<br />
A két ügynök összeszokott párosként diskurált, míg mi ott magunkban szöszöltünk, aztán odamentem és megjegyeztem, hogy ha a fejem körül repkedő szívecskék nem lenne elég jelzés, akkor mondom külön, hogy szeretnénk ezt a lakást. Rákérdeztünk, hogy tud-e a tulaj a helyzetünkről, és ugyan még nem, de aligha lesz baj; Carmela majd rákérdez, és visszaszól.<br />
(Az a tipikus, hogy a bérleti díjban a fűtés és a melegvíz benne van, a lakó az áramot és a főzéshez használt gázt fizeti. Itt semmi nincs az árban, de úgy gondoljuk, hogy így is rendben lesz. Pár hónap múlva már tudunk majd nyilatkozni, hogy igazunk volt-e.)<br />
<br />
Nyugalmat erőltetve magunkra átmentünk a Hannah-val esedékes találkozó helyszínére. Míg vártunk, megcsípett egy szúnyog. Épp csak megkóstolt, mielőtt agyoncsaptam, mégis csészealjnyi duzzanat nőtt a kézfejemre. A helyi fauna nem tréfál.<br />
<br />
Érkezett Hannah, vidáman felugráltunk a másodikra a landlord társaságában. A család még ott volt, bár sokasodtak a bőröndök a nappaliban; persze, nézzünk csak körül, így Hannah. Én nem érzem jól magam ilyenkor, mindig megkérdezem a háziakat is külön, mert hát az ő otthonukban tapodok épp - mondta a hölgy, hogy persze.<br />
Ez a lakás a határozottan esélyes kategória volt. Nem két, hanem három hálószobás, kiváló állapotban, mosógép-szárító beépítve, légkondi, plafonba épített hangszórók - az egyetlen hibája igazából az volt, hogy a másik után láttuk. Oké, meg a környék - ez Bay Ridge úgymond "érdekes" környéke, kicsit zajos, és fura figurák mászkálnak mindenfele. (A másik a 76. utcában van, ahol a legnagyobb zajt a kabócák csapják.) Feltettünk a szokásos kérdéseket, és kiderült, hogy ez a hely még olcsóbb is, mint a másik. Megbeszéltük, hogy Hannah utánanéz, hogy hiteltörténet nélkül szóba jöhetünk-e, biztosítottuk egymást, hogy holnap beszélünk, aztán ő jobbra, mi balra el; csak mi három lépés után visszafordultunk, mert igazából mi is jobbra mentünk.<br />
<br />
Pár méter után csörgött Norbi telefonja: Pat volt az. Carmela beszélt tulajjal, tulaj kéthavi bérleti díjat kér, egyhavi kauciót, Norbi akkor kerül a szerződésre, amikor már van munkája, és holnap este interjú, mert a tulaj látni szeretne minket, mielőtt dönt. Ilyen messzire még egy lakással se jutottunk, izgatott is lettem jócskán, alig győztem Norbit nyugtatni.<br />
<br />
Pat emilben instruált, hogy mit hozzunk - magyarországi számlakivonatot, hogy látsszon, milyen vastagok vagyunk; referenciát a Bay Ridge-i kollégámtól, hogy milyen jófej vagyok, valamint a társadalom erkölcsi alapköve; a fizetési papírom másolatát, valamint az itteni bankszámla egyenlegét.<br />
Nem cicóztam, egyből megkérdeztem másnap a kedvenc ED-met, hogy szokott-e referenciát írni landlordoknak. "Miért, kell?" Ja, így én. "E-mail jó lesz?" Ja, így én. "Say no more." Mire visszaértem az asztalomhoz, ott várt a levél. Alapkő, erkölcsi: pipa.<br />
<br />
Általában a pontosság mintapéldányai vagyunk, ezért engem bántott, hogy amikor Pattel volt randink, mindig késtünk. Kicsit pirultam, mikor azt a részt olvastam a levelében, hogy tudja, hogy nem kell szólni, mert magunktól is időben indulnánk el, mert ez egy olyan találkozó, amiről nem akarunk elkésni. Értsd: "most az egyszer ne késsetek!"<br />
Tudtam, hogy igaza van. Máskor bő húsz perc ráhagyással indultam, amit az R metró általában gúnyosan kikacagott, megrágott és kiköpött. Most másfél órával a találkozó előtt indultam, hogy ha kell, gyalog is odaérjek.<br />
Az R metró menetrend szerint, az újabb fajta kocsival érkezett, rekordidő alatt teljesítve a Whitehall-77 Street távot. Ahogy kihajtott az állomásról, esküszöm, hogy hallottam a rosszindulatú röhögést.<br />
<br />
A találkozóig hátralevő röpke egy óra egy részét a helyi látványosságok megtekintésével töltöttem. Norbi mindig noszogat, hogy turistáskodjak már egy kicsit, hát most megtettem: elmentem a 77. utcai "Sleeping Dragon" Pokégymhez, és jól legyőztem az ott állomásozó trainert. Kétszer.<br />
<br />
Lassan befutott Norbi is, így átvonultunk a célhoz legközelebbi sarokra, ahol feltűnés nélkül* ácsorogtunk, míg idő nem lett.<br />
<br />
<span style="font-size: xx-small;">*Az utcán levő népesség 66.66%-át alkotva ez nem volt olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik.</span><br />
<br />
Eljött a várva várt pillanat: a tulaj és élettársa megtekint minket. A tulaj egy ázsiai származású hölgy, a barátja egy ír csávó; kezet fogtunk, és kezdetét vette az interjú.<br />
<br />
Gondolom, sokakban felmerült a kérdés, hogy miből is áll egy ilyen. Hát bennem is. Előző este gyakoroltuk a macskalépteket és a kommandós jelbeszédet, valamint az ötméretes felmosást, hátha lesz gyakorlati vizsga is; a biztonság kedvért megérdeklődtem Patnél, vannak-e standard kérdések ilyenkor, netán tud-e adni egy tavalyi vizsgalapot. Megnyugtatott, hogy elég lesz, ha elmondjuk, hogy milyen rendes és tiszta bérlők vagyunk.<br />
<br />
Erre nem került sor, a jellemünk, mint olyan, szóba se került. A második mondat a tulaj szájából az volt, hogy lesz itt nekünk egy kiülőnk, azt láttuk-e. Mondtam, hogy nem. Megnéztük. Aztán bementünk a lakásba, ott mutatták, hogy tegnap óta kifestették az egyik szobát; körbe akarunk-e nézni?, mondtam nem kell, már láttuk. Rátértünk a részletekre. Majd odaadja a napokat, hogy mikor melyik szemetet rakjuk ki, mert itt újrahasznosítás van, de nagyon. És kellenek a függönyök? Mert akkor itt hagyja, de ha nem, akkor legfeljebb elviszi. És ha valami elromlik, eszünkbe ne jusson megjavítani (itt Norbi kicsit elszontyolodott), a párja az építőiparban dolgozik, ő javít meg mindent.<br />
Egyszóval nem volt itt semmi interjú, az első perctől úgy beszélt, mintha eldöntött ügy lenne. Részemről rendben volt ez.<br />
<br />
Átadtuk az összes papírt - a magyar banki egyenleg láttán felszaladt a szemöldöke, de számítottam erre, és gyorsan megmutattam az enyémet, ahol ott volt dollárra átváltva, így helyre került a szemöldök.<br />
<br />
Úgy volt, hogy szombaton írjuk alá a szerződést, de valahogy sikerült úgy manőverezni, hogy holnap, azaz csütörtökön lesz a nagy nap. Elmagyarázták, hogy milyen csekkeket kell hoznunk, milyen névre és méretben, valamint ezen a ponton került szóba az is, hogy milyen vécépapírt ne használjunk, illetve ha dugulás van, eszünkbe ne jusson vegyszert használni. Furák ezek az amerikaiak néha.<br />
Azt is megbeszéltük, hogy a költözés elsején lesz.<br />
<br />
Örömünket jól palástolva elbúcsúztunk, hogy akkor majd holnap, és útnak eredetünk.<br />
Az első sarkon betértünk egy cukrászdába, ahol elfogyasztottunk egy sört (fejenként és belga import), valamint egy nutellás sajttortát, illetve egy baba rum nevű cuccot.<br />
<br />
Megérkezett a második debit kártya, rögtön ki is próbáltuk: declined. De mivel Norbi indulás előtt kipróbálta őket, éltünk a gyanúperrel, hogy a kártyaolvasó kért olyat a kártyától, amit az nem tud. Ismét az OTP kártya sietett a megmentésünkre, mint már oly sokszor.<br />
<br />
Hazafele menet bementünk az egyik helyi dm-szerűségbe, ott már tudtam debittel fizetni. Öröm, bódottág, kis üveg kéztisztító lötty. Most meg alvás, holnap nagy nap lesz.<br />
<br />
<br />
<br />vissaihttp://www.blogger.com/profile/01715894196482646728noreply@blogger.com4