2011. február 23., szerda

Az Hejjesirásrúl

Épp most olvastam tanult kollégám jótanácsait az angol beszéd rejtelmeiről - nem mondom, hogy nem jól mondta, mert bizony jól mondta, mégis, én az alapoknál kezdeném. Jelesül a Zanyanyelvvel.

Középsúlyos brummogás következik.

Mert nincs még egy hete, hogy erről folytattam társalgást egypár (5-6) emberrel. Mindegyikük úgymond kiművelt emberfő volt, felsőfokú tanulmányaikat befejezték, tehát fel lehet tételezni róluk egy bizonyos tanultsági szintet. És mégis, egyetlen ember volt csak közülük, aki azt mondta, hogy nem folytatja az írásbeli társalgást egy ismerősével, mert a helyesírása és központozása a tűrhetetlen szintet érte el. A társalgás többi résztvevője pedig nem értette, hogy ez miért kizáró tényező. Hiszen miért fontos, hogy helyesen írjunk magyarul? Ne legyünk már ilyen kicsinyesek, hogy ezen kiakadunk. Senki nem ír helyesen magyarul, hiszen nem is írunk manapság, csak angolul. A munkahelyen, ugyebár.

Ugyanezek az emberek, akik szerint a "megnéznám azt a filmet" elfogadható, kérdezik meg a guglit vagy engem, hogy akkor ez most itt "it's a beautiful day" vagy "its a beautiful day". És mikor megmondom a helyes megfejtést, megköszönik. Mert angolul elszúrni valami nyelvtanit, az ciki. Azt látják a Külföldiek. Magyarul ugyanez vagy ennél súlyosabb hiba (például a "nem-e az ő autója") már teljesen rendben van. Ha ebben javítom ki őket, akkor én vagyok a kicsinyes okoskodó.

Nem vagyok nemzetiszínkockás kilencszercsavarodó DNS-ű ősmagyar, az oviban se turulmadár volt a jelem. De a kutyafáját neki, aki a saját anyanyelvét hibásan beszéli, legalább annyi engedményt tegyen, hogy nem  hirdeti igénytelenségét, mint követendő példát - csak mert multinacionális cégnél dolgozik, ahol a hivatalos nyelv az angol, nem tesz úgy, mintha ez rögtön feljogosítaná a magyar nyelv tudatlanságból és/vagy lustaságból eredő meggyalázására. 
Ha előtte húsz évig sikerült helyes nyelvtannal beszélnie, akkor ezután is sikerülni fog; ha most nem sikerül, akkor eddig sem úgy beszélt, és gyávaság azzal takarózni, hogy a napi két órányi angol beszéd és öt e-mail elfeledtette vele az anyanyelvét.

Brumm.

Disclaimer: közel sem tökéletes a helyesírásom. Tisztában vagyok ezzel. Aki ezen bejegyzésen felbuzdulva hívja fel a figyelmemet a korábbi bejegyzésekben előforduló hibákra, annak előre is köszönöm, amint lehet, javítom őket.

6 megjegyzés:

  1. Egyet is értek, meg nem is. Egyet értek, de sokkal elnézőbb vagyok. Példának okáért kedvenc öcsém katasztrofális helyes-író, vele biztos, hogy nem váltanál egy levelet sem, pedig, ha a Szentgyörgyi–Krebs-ciklusról kellene beszélni, akkor egy óra után már könyörögnél neki, hogy kicsit lassabban beszéljen, mert a negyedét nem vagy képes fogni annak, amit mond. Van akinek egyszerűen nem megy a helyesírás, pedig próbálta. Ezen kívül az említett kolléga oldalát sem kéne olvasni, mert ugye még véletlenül sem hajlandó ékezeteket használni. Na ebben elfogadó vagyok, mert megértem az indokait, bár nem értek vele egyet. (Azt mondjuk nem tudom, hogy ez helyesírási hibának számít-e, vagy csak "anglicizmusnak", de a srác azért ennek ellenére meglepően helyesen ír, sokszor beszól, ha melléütök.) Én mondjuk a "hunglis"tól jobban kiütéseket kapok, de pl.: egy olyan környezetben, ahol te is dolgozol, ez jobban elfogadható - még szerintem is...
    Azzal viszont egyetértek, hogy ha valaki csak lustaságból, nemtörődömségből nem ír helyesen, azt mondjuk fenéken kellene billenteni.

    VálaszTörlés
  2. (nem is olyan rossz ám a helyesírásod. nekem elhiheted)

    VálaszTörlés
  3. @Geri: Nono. Nem úgy van ám az.
    T. kolléga ékezet nélkül ír (ami nem baj), viszont blogja túlnyomó többségében helyesen (ami jóóóó). A központozásával itt-ott vitába szállnék, mégis, összességében nézve felüdülés a blogját olvasni. (A céges chaten én se használok ékezeteket, kivéve ha úgy látom, hogy félreértést okozhat.) És nem is azokról beszélek, akik bár zsenik, képtelenek helyesen ragozni és kelekótya tornádóként szórják szét a vesszőket és pontokat (nem értem, hogy miért nem képesek megtanulni, de ez most mindegy is.)

    Azoktól leszek ideges, akik rosszul beszélnek/írnak magyarul ÉS azt állítják, hogy ez így van jól. Ahelyett, hogy elpirulnának és keresnének egy helyesírási kézikönyvet, új szabványt vezetnek be, mert az egyszerűbb.

    @eszter: Nem tudod, hányszor választok másik szót vagy szókapcsolatot, mert nem tudom, hogy az eredetileg választottat hogyan kell ragozni. :)

    VálaszTörlés
  4. Lelkemből vagy lelkedzve.
    Mamzli.

    VálaszTörlés
  5. "@eszter: Nem tudod, hányszor választok másik szót vagy szókapcsolatot, mert nem tudom, hogy az eredetileg választottat hogyan kell ragozni. :)"
    Tehát van szókincsed, az sem baj...

    "(nem értem, hogy miért nem képesek megtanulni, de ez most mindegy is.)"
    Például mert diszgráfiásak!

    Az ékezetekkel kapcsolatban: nem tudom. Nekem van egy olyan félelmem, hogy hosszú távon ez sem éppen pozitívan hat a magyar nyelvre... Azt mindenképp fenntartom, hogy csúnyábban néz ki.

    VálaszTörlés
  6. Vissai, jaja, céges ékezet nélkül, persze, de ott angolul csetelsz ;)

    VálaszTörlés