Azon praktikák, amiket máshonnét nem lehet megtudni
1. A társaságban elfogyasztott ételből származó kalória annyifelé oszlik, ahányan még az asztalnál ülnek
Tegyük fel, hogy elfogyaszt az ember egy sacc/kb 1200 kalóriás, teljesen isteni Popei pizzát egy hatfős társaságban. Ekkor valójában 1200/(6-1)=240 kalória kerül csak a szervezetébe. És hogy mi történik a maradék 960 kalóriával? Ez a legszebb az egészben: nem adódik hozzá a többiek beviteléhez (szépen is lennénk), ám a kalóriamegmaradás törvénye (http://hu.wikipedia.org/wiki/kalóriamegmaradás_törvénye) szerint az elfogyasztott kalória csak átlényegül, de nem tűnik el. (Vannak azok az emberek, akik desztillált vizet isznak extrudált rizskenyérrel, mégis híznak - na ők kapják ezeket is.)
2. Ingyen kajában nincs kalória
Ez talán nem is igényelne különösebb magyarázatot, de tudom, hogy matematikusok és szőrszálhasogatók is járnak ide, íme tehát a bizonyítás:
Minél drágább egy kaja, annál nagyobb a tápértéke (legalábbis általában.) A tápérték összefügg a kalóriákkal (valamennyire), teeeeehát...
Én szóltam.
3. Egységnyi adag gyümölcs másfél egységnyi csokit képes kioltani
Illetve annak megfelelő értékű egyéb táplálékot.
Kivételt képez ezen táplálékok közül a gyümölcs, mert ha gyümölcsöt eszik az ember gyümölccsel, akkor a jótékony hatások helyett inkább felerősítik egymás hatását.
Ez alól csak a gyümölcssaláta a kivétel. Főleg ha van benne eper.
4. A csoki zöldség
Mivel csak a nyers zöldségekre mondják, hogy nem hizlalnak, a kakaóbab pedig súlyos feldolgozási műveletek árán lesz csoki, valamekkora hízófaktora azért van.
5. Ha nem ízlik, nem hizlal
Legalább ennyi kárpótlás legyen érte.
Sajnos azonban ennek a fordítottja is igaz. És kevesek vallják teljesen őszintén, hogy kedvenc ételük a kelbimbófőzelék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése