Új felfedezést tettem

Enyém lesz az a Nobel-díj, jeeee.

Rájöttem, mi kell ahhoz, hogy szeressenek az emberek.

A tévéreklámok mind hazudnak, az erről a témáról szóló okosítókönyvek dettó. Nem kell hozzá vékonynak, okosnak, szellemesnek, izmosnak vagy magasnak lenni.

Akkor szeretnek az emberek, ha egy fej karfiol van a kezedben.

Hazafele jövet beugrottam a Netto boltba, és sokáig haboztam, hogy mirelit karfiolt vegyek-e (1,70€ á 750g), vagy inkább igazit (1,99€ per kopf), mivel lapzártánkig nem érkezett válasz az ezt firtató kérdésünkre a Szakértőtől (aka édesanyám), de végül arra jutottam, hogy járjunk a szocialista igazság járt úton. Felkaptam egyet és a pénztárhoz masíroztam, a karfiolt gondosan egyensúlyozva a tenyeremen. (Vegyétek észre, hogy itt kihagytam egy kézenfekvő tréfát. De csak egyet.)

A Nettóban mindig hosszú sor van, főleg mert csak egy pénztár működik általában. Az előttem álló hölgy felmérte a karfiolt, és mondta, hogy menjek elé nyugodtan, hiszen csak egy dolgot veszek. Hálásan megköszöntem és eléslisszoltam. A pénztárosnő rámmosolygott, és közölte, hogy 1,99€ lesz. Nohát, mondtam én magamban, gyanús ez, nem szoktak itt ilyen könnyedén mosolyra fakadni.

Ahogy kifele tartottam, egy másik vásárló előzékenyen kinyitotta előttem az (egyébként fotocellás) ajtót.

Sikerült pont egy akkora zacskót vinnem magammal, amibe csak a karfiol alja fért bele, de megbeszéltem Blumival (így neveztem el a karfiolt közben), hogy cseppet sem kell félnie, jól odafogom a pókkal a csomagtartóhoz, nem fog leesni. Nem is esett.

A bicikliboltban, ahol tegnap megrendeltem a létező legolcsóbb fedélzeti számítógépet, közölte a srác, hogy sajnos azt már egyáltalán nem gyártják, nem tudtak olyat szerezni, de (és itt lopva a csomagtartón ücsörgő Blumira pislantott) az eggyel fejlettebb típust megrendelték és ugyanazon az áron odaadják. Nohát, mondtam én, milyen kedves tőlük.

Következő utam a pékségbe vezetett, ahol kapni zsemlemorzsát; szerintem itt csak azért volt kissé fásult az eladó, mert a biciklit Blumistul kint hagytam az ajtó előtt. Viszont ezzel a beszerzéssel már minden rendelkezésre áll egy ál-rakott karfiol elkészítéséhez.

Azért ál-, mert igazi szalonnát nem sikerült szereznem, a lengyel boltban sincs; van viszont császárszalonna jellegű cucc, ami egy fokkal azért jobb, mint az itt kapható bacon. Nem mellesleg ugyanitt rákérdeztem, hogy "sliwka pirog" van-e. És tudta, és tudta!! Mármint hogy szilvásgombócra gondoltam. :)

Sajnos épp most nincs, bár szokott lenni, viszont megkérdezte, hogy helyette nem vinnék-e inkább túrós derelyét. Néztem rá két kerek szemmel, hogy dehogynem, hát itt van olyan??? Van. Sőt, már itthon is van. :)

Most megyek, megmondom Bluminak, hogy meg kell halnia.