Hehe.
Néhány embernek már említettem, hogy azért nem postolok egy ideje, mert az egyik készül, de nagyon hosszú, a másik meg a konyháról szól, és nem merem elkiabálni. A hosszú még mindig hosszú, próbálom rövidíteni, ámde a konyhában komoly lépést tettünk előre: a munkalap, a mosogató és a sütőlap a helyén, az adott szekrény hátlapja kivágva a megfelelő helyen egy gégecsőnek - már csak egy nagy szekrény összerakása van hátra, na meg az elektronyás ember eljövetele. Úgy legalábbis erre már nem vonatkozik a Csend Törvénye.
Történt vala ma reggel, hogy az Elp hamburgi cimborája, aka Marc, az Asztalos autóba pattant és eljött ide hozzánk, egyik kezében mindenféle fűrészekkel és egyéb szerszámokkal, a másikban meg egy komplett számítógéphez szükséges alkatrészekkel. Én ugye etájt indultam el a Bauhausba, mikor visszaértem, már elkezdődött a délutáni csendespihenő, és a két fiatalembert a fölé görnyedve találtam - épp befejezték az összeszerelését. Az Elp feltette a kérdést, hogy mit szeretnék jobban, Marcnak segíteni a konyhában, vagy inkább telepíteni a gépet? Ő úgy gondolta, hogy az előbbit, de vissai, aki már japán Windows XP-k tucatjait javította, nem riad vissza holmi német Windows 7-től. Úgyhogy BIOS beállít, telepítőlemez betol, trallala és pitypalatty, partíció létrehoz, licenc elfogad, szériaszám bepittyeg... Ha sokat mondok, egy óra alatt meg is volt az egész, a különböző alaplapi cuccokkal együtt. Mivel Marc úgy ötpercenként egyszer benézett, hogy mit művelek, még elvégeztem egy kis finomhangolást (például beállítottam a háttérképet - nagyon fontos ergonómiai szempontból), nehogy úgy tűnjön, hogy nagyon egyszerű volt (pedig igen). Még megnéztem egy DVD-t (ellenőriztem a hangerősséget), aztán megérkeztek a dolgos kezek a konyhából, és elkezdtek RAIDet varázsolni. Ami nem ment, legalábbis az elkapott szavakból ítélve. Jól nevelt úrihölgy vagyok, így hát csendben pittyegtem itt Ványán, és vártam, hogy szólítsanak. De hirtelen megütötte egy kifejezés a fülemet: master boot record überschrieben. És egy riadt pillantás az Elp irányából. Mondok semmi baj, a fájlok még ott vannak, helyre lehet azt állítani.
Néhány embernek már említettem, hogy azért nem postolok egy ideje, mert az egyik készül, de nagyon hosszú, a másik meg a konyháról szól, és nem merem elkiabálni. A hosszú még mindig hosszú, próbálom rövidíteni, ámde a konyhában komoly lépést tettünk előre: a munkalap, a mosogató és a sütőlap a helyén, az adott szekrény hátlapja kivágva a megfelelő helyen egy gégecsőnek - már csak egy nagy szekrény összerakása van hátra, na meg az elektronyás ember eljövetele. Úgy legalábbis erre már nem vonatkozik a Csend Törvénye.
Történt vala ma reggel, hogy az Elp hamburgi cimborája, aka Marc, az Asztalos autóba pattant és eljött ide hozzánk, egyik kezében mindenféle fűrészekkel és egyéb szerszámokkal, a másikban meg egy komplett számítógéphez szükséges alkatrészekkel. Én ugye etájt indultam el a Bauhausba, mikor visszaértem, már elkezdődött a délutáni csendespihenő, és a két fiatalembert a fölé görnyedve találtam - épp befejezték az összeszerelését. Az Elp feltette a kérdést, hogy mit szeretnék jobban, Marcnak segíteni a konyhában, vagy inkább telepíteni a gépet? Ő úgy gondolta, hogy az előbbit, de vissai, aki már japán Windows XP-k tucatjait javította, nem riad vissza holmi német Windows 7-től. Úgyhogy BIOS beállít, telepítőlemez betol, trallala és pitypalatty, partíció létrehoz, licenc elfogad, szériaszám bepittyeg... Ha sokat mondok, egy óra alatt meg is volt az egész, a különböző alaplapi cuccokkal együtt. Mivel Marc úgy ötpercenként egyszer benézett, hogy mit művelek, még elvégeztem egy kis finomhangolást (például beállítottam a háttérképet - nagyon fontos ergonómiai szempontból), nehogy úgy tűnjön, hogy nagyon egyszerű volt (pedig igen). Még megnéztem egy DVD-t (ellenőriztem a hangerősséget), aztán megérkeztek a dolgos kezek a konyhából, és elkezdtek RAIDet varázsolni. Ami nem ment, legalábbis az elkapott szavakból ítélve. Jól nevelt úrihölgy vagyok, így hát csendben pittyegtem itt Ványán, és vártam, hogy szólítsanak. De hirtelen megütötte egy kifejezés a fülemet: master boot record überschrieben. És egy riadt pillantás az Elp irányából. Mondok semmi baj, a fájlok még ott vannak, helyre lehet azt állítani.
Ám a riadt pillantás cseppet sem veszített riadtságából, ráadásul az Elp szeme kezdett átalakulni olyanra, amit én csak "cartoon eyes"-nak hívok, mert a rajzfilmekben szokott ilyen lenni a kicsi aranyos állatkáknak. Hát igen. A nagy RAIDvarázslás közepette törölte és létrehozott egy újat a helyén, amit gondosan formázott. :) A konyha viszont már egész pofás. A Zikea rossz csövet adott a mosogatóhoz, és kell a már említett villanyos ember, de ezek elintézésével teljesen működőképesek leszünk.
Nem elfelejteni a rántás titkát!
VálaszTörlésképet, képet, izibe'
VálaszTörlés