2010. május 25., kedd

Törülközőnapot mindenkinek!

Ma reggel nagy dolog történt: megérkezett a várva-várt vízszerelő, hogy telepítse a minibojlert a mosogatóhoz. Fél kilencre ígérte magát, ehhez képest már majdnem háromnegyed kilenc volt, mire felbukkant (botrány!), cserébe viszont ketten volt.

Én ki se moccantam a nappaliból, hagytam, hogy az Elp tárgyaljon velük, és igen biztató hangokat hallottam (fúrás, farigcsálás), majd jött az Elp tájékoztatni a helyzetről: a csap, amit az Ikeában vettünk, nem jó a mosogatóhoz. Egyrészt egy világ dőlt bennem össze, mert hát miféle dolog már, hogy az Ikeából van a mosogató is és a csap is, és mégsem kompatibilisek, másrészt meg nincs semmi baj azzal, ha a fürdőszobában kell mosogatni, csak hát alapvető mozgáskoordinációs hiányosságaim folytán csak idő kérdése, hogy mikor ejtem el két egyetlen bögrénk egyikét. (Van több is, persze, de hadd utaljak vissza a konyhai dobozokra.)
Az eggyel későbbi tájékoztatásnál kiderült, hogy szerencsére a mestereknél épp volt egy nekünk jó csap. Kezdtem gyanakodni, hogy a mesterek szíve esetleg mégsem oly tiszta, mint a frissen mosott bárány gyapja.
A legutolsó tájékoztatásnál (mikor is a mesterek már elhagyták a lakást) viszont az derült ki, hogy ide alacsonynyomású csap kell (mérnökök és egyebek majd jól kijavítanak), az Ikeából pedig nem olyat kaptunk, és sem a bojlerért, sem a csapért nem kellett külön fizetnünk, mert azok a lakáshoz tartoznak. Juhé.

Álljon itt egy megfogadásra érdemes tanács tőlem: ha párunk már egyszer elkezdte beszerelni a mosogatóba a lefolyót (és a hozzá tartozó csöveket), és nem sikerült neki, mert félreértelmezett(C) egy alkatrészt, akkor a későbbiekben soha, ismétlem SOHA ne kérdezzük meg a vízvezeték-szerelők távozása után, hogy ugyan miért nem velük szereltette fel, hiszen pár perc alatt megcsinálták volna.
Ha mégis megkérdeznénk, akkor ne csodálkozzunk, hogy addig nem indulunk el második napirendi pontunkra, míg be nem szerelte.

A második napirendi pont a VHS meglátogatása volt, hogy igen gyenge lábakon álló némettudásom megerősödhessen kissé.
Amit az életben nem fogok felfogni, az az, hogy ha egyszer külföldiek németre tanításával foglalkoznak, ugyan mi a bánatos lóheréért nem tudnak valami kis angol nyelvű leírást csempészni a weboldalukra? Vagy ha már angolt nem, akkor legalább törököt, ha egyszer ők a fő célközönség. Az sem töltött el túl sok bizalommal irántuk, hogy a feliratkozás az 5. emeleten volt, míg a lift csak a 4. emeletig ment; eszembe jutott Arthur Dent esete a tervek megtekintésével. Itt legalább nem a pincébe kellett menni, volt lépcső és világítás is, és egy árva szó nem esett leopárdokról.

Röpke sorbanülést követően fel lett mérve a némettudásom, ami, bár lehetne sokkal jobb is, szerintem nem olyan nagyon vészes - ha egy pisztolyt szegeznek a halántékomhoz, egész ügyesen el tudok mondani dolgokat, és ha elég lassan beszélnek hozzám, meg is értek ezt-azt. (Köszönet neked, W. Béla, ha netán olvasod.)

A nekem ajánlott kurzus az A2, ami, ha jól értem a pdf fájlt, az "erős kezdő" megfelelője. Bár szeretnék gyorsan haladni, szerintem ebbe be is fogok nevezni. Jobb, ha vannak alapok, és ha nem véletlenszámgenerátorral döntöm el, hogy egy szó milyen nemű. Míg munkanélküli vagyok, amúgy is bőven van időm heti ötször öt órát ott tölteni.

Ezután újabb kísérletet tettünk a Bürgeramtban, de mikor az Elp kiszámolta, hogy 42 ember van előttünk (de tényleg! Épp akkor hívták a 145-ös versenyzőt, és az Elpnél volt a 187-es sorszám), inkább elment dolgozni, én meg a DM-be, mosogatógép-bogyót venni.

Induláskor gondosan előszedtem egy csinos kék törülközőt, hogy azt majd jól magammal viszem, biciklire kötni, elvégre neves nap a mai. Az Elp pedig, aki nem olvasta a könyvet, csak a filmet látta, és piszkosul nem értette, hogy hogy kerül a törülköző a táskámra, gondosan összehajtogatta és visszarakta a megfelelő fiókba. Én meg megkérdeztem tőle, hogy hol a törülköző, betette? (a táskába, gondoltam én a kérdés ki nem mondott folytatását) Be - válaszolta ő (a fiókba, a többi mellé, gondolta ő.) De így is sahár voltam, mert bár ténylegesen nem volt nálam a törülköző, pontosan tudtam, hogy hol van.

Úgyhogy ha már úgyis a DM-ben jártam, felmértem a törülközőkínálatot is, és találtam egy mikroszálas cuccot, ami monitortisztogatásra pont jó lesz, ráadásul ők is ketten voltak, mint a vízvezeték-szerelők. Odakint felkötöztem a csomagtartóra, hogy vígan lobogjon, ahogy tekerek (a képen lefogtam a csomagtartóval, mert annyira fújt a szél, hogy nem tudtam egy rendes képet készíteni róla), aztán elsurrantam vásárolni joghurt és egyéb nélkülözhetetlen dolgokat.

Az enyémen kívül nem láttam más törülközőt. Itt máskor tartják vajon?

3 megjegyzés:

  1. na és milyen volt a dm?

    tudom, kiszűrtem a lényeget :)

    VálaszTörlés
  2. Nem rossz, nem rossz... Jópont jár nekik, amiért nem követ biztonsági őr mindenfele (pedig elég sokat kóvályogtam a mosóbogyót keresve), meg mert jókora választék van mindenből, meg nem túl drága (és vannak akciók is), meg mert szép világos, meg kedvesek a pénztárosok. Egyelőre ennyi, de majd megyek még oda.

    VálaszTörlés
  3. Szegeden nekünk volt törülköző szépség verseny ezen nap alkalmából.

    VálaszTörlés