Valamit csinálni kell ezzel a spagócával a jövőben, mert hiába tette le az Elp a nagyesküt, hogy neki ízlett, szerintem nem volt teljesen rendben. Valószínűleg a hús miatt. Az igazi spagóca Globus-féle Tavaszi vagdalt felhasználásával készül. Már a magyar darált hús is kockázatos lépés, az itteninek meg teljesen más az íze. Nincs ráírva a patkányhús-tartalom, de biztos 1% alatt van, márpedig a jó spagócánál 5% a minimum.
Jó, nem volt nagyon rémes azért. És persze a sajton is kell még csiszolgatni. Itt nincs se Trappista, se Karaván (micsoda meglepetés!), ki kell kísérleteznem ezek helyi megfelelőit.
Azt is megtanultam, hogy a kókuszgolyó tésztája 8 evőkanál meggylé hozzáadása után kellően pohonc lesz a formázáshoz, abba a hitbe ringatva készítőjét, hogy ez így is marad. Hanem a hűtőszekrényben magába szippantja a nedvességet a darált keksz (mondtam már, hogy itt nem lehet darált háztartási kekszet kapni? úgy egyáltalán háztartásit se, persze. kekszdarálót viszont lehet), így fogyasztáskor meglehetősen kemény ellenfélnek bizonyulhatnak. Sőt, elég pofátlanok lettek ma reggelre. Az egyikük egyenesen elém állt (gurult), mikor a kávét főztem, és kijelentette, hogy úgyse merem megenni.
Ezt a félreértést gyorsan tisztáztuk, mert kemények lettek, de csak annyira, mint egy tömör tejcsokigolyó szobahőmérsékleten. (Egy fokkal kellett volna puhábbnak lennie, nem többel, és akkor tökéletes.) Az ízén sokat dobott a csapott evőkanál fahéj, amit a megjegyzések közt írt valaki a receptnél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése