Reggeli rendkívüli

Végre, VÉGRE eljutottunk arra a szintre, hogy van működőképes hűtőmágnestartó, abban olyan luxuscikkek, mint például joghurt, vaj, felvágott; valamint az ezek elfogyasztásához hasznos kenyér. Pár napja még müzlit ropogtattam magában reggeli gyanánt, lehet, hogy holnap egy száraz kiflicsücsök lesz minden eledelem, de a mindenit neki, MA tudok rendesen reggelizni.

Szeretnék még itt külön említést tenni legkedvencebb nővéremről, aki nélkül a mai reggeli nem jöhetett volna létre. Ő volt az egyetlen, aki megértett engem, mikor vajkésért rimánkodtam. Mert a vajkésre mindenki úgy tekintett, hogy az meg mi a francra kell? "Miért nem jó a normális kés vaj kenésére?" "Egyébként is margarint eszel, miért nem margarinkést veszel, hö-hö-hö." Mindezen embereknek küldöm most ezt a képet bizonyítékul, hogy vajkés nélkül lehet élni, de nem érdemes.

Merthogy a vajkés a többi speciális konyhai eszközzel együtt egy olyan dobozba került, amit már kipakoltam. Az evőeszközök, úgyismint kés, kanál, villa még mindig az egyik dobozban tartózkodnak. A konyhában van mintegy tucatnyi doboz, ezek közül 8 'G' betűs, ami pohárszerű ('G'lasses) tartalomra utal, a maradék négyet pedig már átnéztem, és azokban nincsenek evőeszközök. (Még a "Cutlery" feliratúban sem. Abban történetesen poharak vannak. Lehet, hogy van valahol egy titkos 15. doboz is.)
Sajtvágóval, tortaszeletelővel és derelyeszaggatóval pedig macerás vajat kenni.

Egyébként így néz ki az irodám. Ahol reggelizek. (-nék, ha végre hagynának.) A képen Paul "Patkányka" Newman a beállósom (Steve jelenleg... ööö... szabadságát tölti, barlangászni ment, izé... a nappaliba, a ruhásdobozok mögé. Telefonszámot nem adott meg.)